Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 11. szám

Pest, 1865. kedd február 7. 11. szám, Hetedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom : A Hétszemélyes táblai előadók kérdéséhez. III. — Telekkönyvi jogeset. — Kuriai Ítéletek. — Hivatalos tudnivalók. . A Hétszemélyes táblai előadók kérdéséhez, III. Annak igazolásául, mikép a megtámadott hét­személyes táblai referensi rendszer épen a megtámadás fő alapjául használt birói függetlenség szempontjából, a referens vélemény adásának kizárásában, kitűnő biztosí­tékokat nyújt, a nyugot európai jogrendszerekre is hi­vatkoztunk. Ilyen csakugyan a franczia rendszer, melyben a szóbeliség uralkodó használata folytán, a csak kivétele­sen használható referensek, csupán a tényállás s körül­mények előadására szoritvak, a nélkül hogy véleményt nyilvánitaniok szabad lenne. Ezt követik az olasz, belga törvénykönyvek is. Legújabban a német országi közönséges pol­gári perrendtartás tervezete is ugyanezen elvet és szabályt fogadta el, *) elhagyva igy az austriait, melyet a lajtán­túliak minden áron mintául akarnának számunkra fel­állítani. Nem találunk, akár nemzetiségi, akár politikai ér­dekekben, bármi okot, a tartózkodásra a jogi reformoknál a külföldi példákra való hivatkozástól. Mert rendkivüli szükségessége, hogy jogéletünk a tudomány és tökéle­tesb jogrendszerek színvonalára emeltessék, kétségbe vonhatlan ; e kifejlődés pedig tisztán ősi jog intézmé­nyeinkből s azok keretében, a kül intézmények után­zása nélkül lehetetlen levén, nézetünkszerintmulhatlanul szükséges, hogy minden codificatióná! a külföldit szem előtt tartsuk, s haladásait éber vizsgálódásaink tárgyaivá tegyük. A korunk igényeinek megfelelő tökélyt, a nem­zeti nagyság itt rejlő biztositékainak elnyerését, minden egyéb úton lehetlennek tartjuk. Különösen hivatkozhatunk ily kérdéseknél a fran­czia jogéletre, melynek bírósági s törvénykezési rend­szere, felülemelkedett tökélye folytán, Európa minden előhaladni törekvő államában, nem véve ki még a né­meteket sem, valódi mintául ismertetik s fogadtatik el. Azon kifogások: a denmeratia, centralisatio, niflyeket hazánkban is bizonyos elavult s főleg ultramontán párt oly sokszor emleget a franczia rendszer ellenében, üres, értelem nélküli phrasisok. Azoknak a törvénykezéshez semmi közük. Mutatja ezt az is, mikép az Angolok, kik e tárgyaknál rendesen a francziák ellenében állitat­nak, ujabb időkben épen ezen franczia intézményeket magok is sokban utánzandóknak találják. r) Ennek 486 S-ban világosan foglaltatik ,.Dem Vortrage darf eine kurze Bezeichnung der vorzugsweise in Betracht kom­menden thatsachlichen u. rechtliher F ragén, — nicht aber eine Darlegung der eigenen Ansicht des Be­richterstatters, hinzugefügt werden" Entwurf einer alig. deulschen Civilproces ordnung — riach den von d deutschen Civ. proc. Comission zu Hannover gefasten Beschlüsse 1864. Hannover. De térjünk át a vitás kérdéshez. A megtámadott előadói rendszer lényege abban központosul, hogy legfelsőbb törvényszékünknél az elő­adók, a tábla bíráskodó tagjaitól egészen elkülönözvék. Mi is azon nézetben vagyunk, mikép az alkotmá­nyos codiflcatiónak el kell fogadnia azon elvet, hogy minden birói collegiumnak, ha úgy tetszik táblának, ön kebeléből saját előadói legyenek; de azért a jelenlegi rendszer elkülönözési szabályában, mi valóban törvény­kezési anomáliát nem találhatunk. Ennek megérthetésére, kell hogy az előadói hivatás természetét vizsgáljuk, s hozzuk tisztára. A régi jogrendszerek szellemével ezen elkülönzés természetesen nem volt össze egyeztethető. Értjük az Írásbeliség rendszerét, mely a német államokban, daczá­ra káros kinövései s jogbiztossági veszélyei átalános elis­merésének, még mindig túlnyomó uralommal bír. Ezen írásbeliség veres fonálként keresztül húzódván az egész bíráskodási eljáráson ; nélküL.zhetlen szükségüvé vált befolyása azon referenseknek, kik nélkül a birák, az irományok tömkelegében, az ügy állása felett, főkép a feltörvényszékeken, tisztára nem jöhetének. így az elő­adók, kiknek kezei közt öszpontosult az egész eljárás, védelem s megtámadás tartalma, szükségkép a legbefo­lyásosabb szerepre lettek hivatva. Azért nekik adatott át az ügy eldöntése iránti véleményezés is, mert az iratok s ezekben az egész ügy állás vizsgálata reájuk ruháztatván, a felett csak is ők nyilváníthattak legalaposabb s leg­kimeritöbb Ítéletet. Ily állásban pedig a referensek nem csak nem voltak a bíráktól elkülönözhetők; sőt maga a rendszer által a bíróság feletti túlnyomóságuk lőn szükségkép megalapitva. Midőn azonban a szóbeliség, melyet csak a titkos eljárású canoni jog zárt ki a nemzetek törvénykezéséből, újabb korban ismét visszaállíttatott, s miben a franczia törvényhozásnak kétségtelenül legtöbb érdeme van, ez­zel az előadói hivatás természete lényegesen átváltozott. A közvetlenségen alapuló törvénykezési eljárás az elő­adók nélkülözhetlenségét megdöntötte. Az esküdtszékek­nél teljesen kizárattak. És a szóbeliség mellett ritka ese­tekre szoritott írásbeliség mellett, csak rendkivüli esetek­ben lettek használhatók. És ez úton az előadói hivatás körüli nézetek is szük­ségkép tisztáztattak. Mind inkább elterjed s megalapul ugyanis napjainkban azon nézet, mikép az előadás a bíráskodásnak lényegéhez szorosan véve nem tartozik. Mindinkább elismertetik, miszerint az előadás és bíráskodás két különböző tényezőt képez; a bíráskodás az iiélet hozatal működésében áll, az előadás pedig tisztán perbeli felszerelés, az u, n. instructio actusát képezi. És ezen eszme tekintethetik valóban legalaposab­Jl

Next

/
Thumbnails
Contents