Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 11. szám

Pest, 1865. kedd február 7. 11. szám, Hetedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom : A Hétszemélyes táblai előadók kérdéséhez. III. — Telekkönyvi jogeset. — Kuriai Ítéletek. — Hivatalos tudnivalók. . A Hétszemélyes táblai előadók kérdéséhez, III. Annak igazolásául, mikép a megtámadott hétszemélyes táblai referensi rendszer épen a megtámadás fő alapjául használt birói függetlenség szempontjából, a referens vélemény adásának kizárásában, kitűnő biztosítékokat nyújt, a nyugot európai jogrendszerekre is hivatkoztunk. Ilyen csakugyan a franczia rendszer, melyben a szóbeliség uralkodó használata folytán, a csak kivételesen használható referensek, csupán a tényállás s körülmények előadására szoritvak, a nélkül hogy véleményt nyilvánitaniok szabad lenne. Ezt követik az olasz, belga törvénykönyvek is. Legújabban a német országi közönséges polgári perrendtartás tervezete is ugyanezen elvet és szabályt fogadta el, *) elhagyva igy az austriait, melyet a lajtántúliak minden áron mintául akarnának számunkra felállítani. Nem találunk, akár nemzetiségi, akár politikai érdekekben, bármi okot, a tartózkodásra a jogi reformoknál a külföldi példákra való hivatkozástól. Mert rendkivüli szükségessége, hogy jogéletünk a tudomány és tökéletesb jogrendszerek színvonalára emeltessék, kétségbe vonhatlan ; e kifejlődés pedig tisztán ősi jog intézményeinkből s azok keretében, a kül intézmények utánzása nélkül lehetetlen levén, nézetünkszerintmulhatlanul szükséges, hogy minden codificatióná! a külföldit szem előtt tartsuk, s haladásait éber vizsgálódásaink tárgyaivá tegyük. A korunk igényeinek megfelelő tökélyt, a nemzeti nagyság itt rejlő biztositékainak elnyerését, minden egyéb úton lehetlennek tartjuk. Különösen hivatkozhatunk ily kérdéseknél a franczia jogéletre, melynek bírósági s törvénykezési rendszere, felülemelkedett tökélye folytán, Európa minden előhaladni törekvő államában, nem véve ki még a németeket sem, valódi mintául ismertetik s fogadtatik el. Azon kifogások: a denmeratia, centralisatio, niflyeket hazánkban is bizonyos elavult s főleg ultramontán párt oly sokszor emleget a franczia rendszer ellenében, üres, értelem nélküli phrasisok. Azoknak a törvénykezéshez semmi közük. Mutatja ezt az is, mikép az Angolok, kik e tárgyaknál rendesen a francziák ellenében állitatnak, ujabb időkben épen ezen franczia intézményeket magok is sokban utánzandóknak találják. r) Ennek 486 S-ban világosan foglaltatik ,.Dem Vortrage darf eine kurze Bezeichnung der vorzugsweise in Betracht kommenden thatsachlichen u. rechtliher F ragén, — nicht aber eine Darlegung der eigenen Ansicht des Berichterstatters, hinzugefügt werden" Entwurf einer alig. deulschen Civilproces ordnung — riach den von d deutschen Civ. proc. Comission zu Hannover gefasten Beschlüsse 1864. Hannover. De térjünk át a vitás kérdéshez. A megtámadott előadói rendszer lényege abban központosul, hogy legfelsőbb törvényszékünknél az előadók, a tábla bíráskodó tagjaitól egészen elkülönözvék. Mi is azon nézetben vagyunk, mikép az alkotmányos codiflcatiónak el kell fogadnia azon elvet, hogy minden birói collegiumnak, ha úgy tetszik táblának, ön kebeléből saját előadói legyenek; de azért a jelenlegi rendszer elkülönözési szabályában, mi valóban törvénykezési anomáliát nem találhatunk. Ennek megérthetésére, kell hogy az előadói hivatás természetét vizsgáljuk, s hozzuk tisztára. A régi jogrendszerek szellemével ezen elkülönzés természetesen nem volt össze egyeztethető. Értjük az Írásbeliség rendszerét, mely a német államokban, daczára káros kinövései s jogbiztossági veszélyei átalános elismerésének, még mindig túlnyomó uralommal bír. Ezen írásbeliség veres fonálként keresztül húzódván az egész bíráskodási eljáráson ; nélküL.zhetlen szükségüvé vált befolyása azon referenseknek, kik nélkül a birák, az irományok tömkelegében, az ügy állása felett, főkép a feltörvényszékeken, tisztára nem jöhetének. így az előadók, kiknek kezei közt öszpontosult az egész eljárás, védelem s megtámadás tartalma, szükségkép a legbefolyásosabb szerepre lettek hivatva. Azért nekik adatott át az ügy eldöntése iránti véleményezés is, mert az iratok s ezekben az egész ügy állás vizsgálata reájuk ruháztatván, a felett csak is ők nyilváníthattak legalaposabb s legkimeritöbb Ítéletet. Ily állásban pedig a referensek nem csak nem voltak a bíráktól elkülönözhetők; sőt maga a rendszer által a bíróság feletti túlnyomóságuk lőn szükségkép megalapitva. Midőn azonban a szóbeliség, melyet csak a titkos eljárású canoni jog zárt ki a nemzetek törvénykezéséből, újabb korban ismét visszaállíttatott, s miben a franczia törvényhozásnak kétségtelenül legtöbb érdeme van, ezzel az előadói hivatás természete lényegesen átváltozott. A közvetlenségen alapuló törvénykezési eljárás az előadók nélkülözhetlenségét megdöntötte. Az esküdtszékeknél teljesen kizárattak. És a szóbeliség mellett ritka esetekre szoritott írásbeliség mellett, csak rendkivüli esetekben lettek használhatók. És ez úton az előadói hivatás körüli nézetek is szükségkép tisztáztattak. Mind inkább elterjed s megalapul ugyanis napjainkban azon nézet, mikép az előadás a bíráskodásnak lényegéhez szorosan véve nem tartozik. Mindinkább elismertetik, miszerint az előadás és bíráskodás két különböző tényezőt képez; a bíráskodás az iiélet hozatal működésében áll, az előadás pedig tisztán perbeli felszerelés, az u, n. instructio actusát képezi. És ezen eszme tekintethetik valóban legalaposabJl