Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 8. szám

Pest, I8(i5. péntek január 27. 8. szám. Hetedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, rnrtnlom : A visszahelyezési jog. (Vége.) — Kúriai Ítéleteit magánjogi iigyehben. — Hivatalos tuduivalólr. A visszahelyezési jog. Tomcsányi Mór ügyvéd úrtól. (Vége.) Akár possessoriuru , akár successorinm légyen valamely jószág birtoka, az e joggal felruházott, t eh á t a birtokos, a hivatolt törvények szerint, czáfolhatlanul fel van jogosítva, erőhatalommal elfoglalt jószágát, egy év leforgása alatt, önhatalommal visszafoglalni. Ezen önhatalommali visszafoglalás joga, kétségtelenül nagyobb, mint a biró altali visszahelyeztetés joga. — Miután pedig bizonyos: hogy a kinek több szabad, annak okvetlenül szabad a kevesebb is; annál fogva a birtokosnak, minden tekintet nélkül birtokának időtartamára nézve, kell feljogositva lennie, a visszahelyeztetést is igénybe vehetni. Továbbá a hivatolt 1G55: 56 t. cz. 4-ik §-a oly világosan tulajdonítja e jogot a birtokosnak, minden tekintet-uélkül az időtartamra, hogy e felett dissertálni felesleges volna. A fentebbi törvényczikk szerint, az önhatalmú viszszafoglalás, illetőleg a visszahelyeztetés jogát, gyakorolhatta nemcsak az, a ki tettlegesen bentvala a jószágban, hanem az is, aki csak fictitive vala bent. Hogy pedig ezen törvényczikk módosíttatott vagy eltörültetett volna, azt észszerűen állítani nem lehet; mivel a magyar törvénykönyvben, az ily módosításnak vagyeltörültetésnek még csak nyoma sincs. A fentebbi törvényczikk tehát folyvást fenállt, és az 1542: 5-ik t. cz. — az 1802: 22 t. czben nem csak megujittatott és megerősíttetett teljtartalmilag, de — az ingó vagyonra nézve is kiterjesztetett. És nem is áll e*.en ujabb visszahelyezési, t. i. az 1802: 22 t. cz. ellenkezésben, sem a régibb Verb. 1. 67. czimével, és az 1655: 56. t. czikkel, sem pedig az 1542: 5-ik t. czkkel, mert az 1. §-ban foglalt eme szavak: ,,inquorum paciflco usu Possessor constituebatur" melyek a velünk ellenkező nézetüeknek nézetük alap indokául szolgálni látszanak, tekintve az előbbi visszahelyezési és ugy nevezett violentionalis törvényeket, melyek csak a fekvőjavakra vonatkoztak, nem az e §-ban előbb megnevezett fekvő javakra, hanem az előttük közvetlenül álló, s e szócskával: „aut" azoktól elválasztott eme szóra: ,,Mobilium" vagy is csupán az ingókra vonatkoznak, a fentebbi szakaszt helyesen igy forditani, és igy értelmezni kelletvén: „Hogy a jószágok, és bármely jogú fekvő javak, vagy oly ingóságok erőszakos elfoglalása esetében, melyek (t. i. ingóságoknak) békés használatában meg vala a birtokos, stb." E mellett az is szól: hogyha a törvényhozás, midőn a hivatolt 1802 - 22 t. cz. hozatott, az előbbi törvényeket megszüntetni vagy megváltoztatni akarta volna, ezt kifejeznie és kimondania kellett volna Ily megszüntetés öl vagy megváltoztatásról azonban sehol említés nem tétetik; sőt ellenkezőleg, az 1802: 22 t. czben, a visszahelyezési 1542: 5-ik t. cz. világosan megerősíttetvén t> megujittatván, egész érvényében továbbra is meghagyatott. — Továbbá, ugyanazon l-ő §-ban a következő szavak is foglaltatnak: „compertaque occupationis realitate, ac cognita facti i 11 eg ai i t a t e." Rendeli tehát ezen t. czikk : hogy a visszahelyezési bíróság győződjék meg arról: váljon az erőszakos foglalás, törvénytelen-e? mi kétségtelenül csak a Verb. I. 0'8-ik és III. 22. czben foglalt esetekre vonatkozhat. Ha pedig a fentebbi ezen szavak : „in quorum paciflco usu Possessor constituebatur" a fekvő javakra is vonatkozással bírnának; akkor felesleges volt volna e szavakat : „cognita factiillegalitate," a lentebbiek mellé helyezni, mivel akkor, a Verb.I r. 68-ik czimbeli visszafoglalásnak is, s igy minden erőhatalom mali foglalásnak törvénytelennek kellene lennie; — a mi nem áll. Végül a nevezett 1802: 22. cz. azon helyen, hol nem ingókról, hanem fekvő javakról szól, az „usus"t nem is emliti, hanem a bi rás értelmében veendő „Possessorium" szót használja. — Ez pedig annál is inkább meggyőző, mivel itt a haszonbérlő, tehát épen a haszonvevő s használó j o g ai tárgy altatnak. — A hivatolt t. cz. 4-ik §-a ugyan is azt mondja: hogy a kötelességét teljesítő haszonbérlő is, ha birtokától, t. i a haszonbéri jog birtokától megfosztatnék, ebbe szinte viszszahelyezendő lészen. Ha tehát a fentebb emiitett szavak: „in quorum paciflco usu Possessor constituebatur" a fekvő javakra is vonatkoznának, ha t. i. a valamely ingatlan dolog birtokosát is csak akkor illetné a visszahelyezési jog, ha ő az illető ingatlan dolog használatában benne volt, akkor a nevezett t czikk l-ő §-a a 4-ik §-al nyilvánvaló ellenkezésben állna; mert tulajdoníttatnék a haszonbéri jog birtokosának nagyobb jog, mint a jószágbirtokosának ; mit feltenni észszerűen alig lehet. Ha a használat, a fekvő javak birtokosánál is megkívántatnék, akkor a nevezett, törvény 4-ik §-ának nem ugy a mint most szól: „Si Arendator Conditiones rite observans, Possessorio privatus fuerit, superius deducta ratione reponendus erit; etc." hanem igy kellene szólania: „Si Arendator Conditiones rite observans, ex Bono in Arenda tento turbatus fuerit, in cujus pacifico usu constituebatur, superius deducta ratione reponendus erit; etc." Ez azonban nem igy van, sőt a haszonbérlő, az épen hivatolt 4-ik §-a világos tartalma szerint, nem is köteles