Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 100. szám

Pest, 1865. péntek decz. 22. 100. szám. Hetedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tiszteletttel kérjük előfizetőinket előfizetésük megújítása iránt mielőbb rendelkezni. Ez úttal megemlítjük, mikép lapunk dolgozó társai között szerencsénk van Pauler Tivadar egyetemi tanárt s kir. tanácsost; Tóth Lőrinez (képviselő) ügyvédet; CJsacskó Imre s lémet János kir táblai ülnököket; Míhai lo% ics Mi klós (képviselő) magyar kir. kanczelláriai udv. tanácsost; Kiíllcy Ede valtótörvszéki ülnököt; Halász Boldizsár (képviselő), lémetli Samu, Busbach Péter, Brode Lipót, Pfendeszák Károly, Horváth Károly (képviselő), Lombay Imre, Balogh Sándor, Baloghy Ádám, Ábrahámfy János, lyeviczkey Kristóf, Öttevényi lagy Perenez, Armos Bálint, Tomcsányi Mór, Zsámbokréthy József (képviselő), Fényes Károly ügyvédeket; Halmossy Endre, Preyer János törvszéki ülnököket sat sat. megnevezhetni — kiket hazafiúi bizalommal további közreműködésre felkérni bátorkodunk. Kültörvényliozási szemle. Büntetőjogi Codificatio. — Anyagi büntetőjog. (1860—1862.) VII. (Vége.) A legtöbb ellennézetre s jogi kételyre nyújta­nak alkalmat a codificatióknak azon szabályaik, melyek a bünös­ségi beszámítást és büntetés kimérést az elsajátított tár­gyak értékének öszvege szerint alapítják meg. — E rendszer mellett azt hozzák fel, mikép a lopás vagyoni bántalom­ban, károsításban állván, természetének az érték szerinti raérlege­zés legjobban megfelel, s azonkivül szükségesnek is mutatkozik, hogy a bírónak bizonyos támpontjai legyenek, melyekre támasz­kodva, a bűnösség különböző fokozatait, s a büntetések mérlege­zését megalapíthassa. — Kétségtelen azonban az is, mikép ily pénzöszvegbeli mérlegezésnél a beszámítás 3 büntetés jóformán egé­szen az egypár garas különbségtől függő véletlentől tétetik füg­gővé ; míg nem is mondhatni, hogy azzal a bűnösség emelkedése szoros kapcsolatban lenne, a tolvaj rendesen csak valami vagyonra, és nem bizonyos öszvegü értékre irányozza bűnös szándokát; mi­hez járul, mikép a mérlegül vett pénzérték idővel s időszakonként lényeges változásokon s átalakulásokon megy keresztül, mert p. o. Brémában a kisebb lopások válaszfala előbb 5 solidis (arany) volt; most pedig arra 50 tallér fogadtatott el. — Azért nem csekély he­lyeslésre talál, bogy a franczia Code és utána aporosz a pénz­beli érték mértékét beszámitási mérlegül el nem fogadta, legfel­jebb csak csekély érték, csekély mennyiség sat. kitétele által tevén különbséget. Ezt követi az uj p o r t u g a 11 i is, mely szinte nem fogadta el kimérés alapjául. Ellenben a német codificatiókban azon rendszer átalánosan uralkodik. — így a legújabbak közül is a bajor Codex azt egy részt a büntettek és vétségek közti külön­böztetés alapjául fogadta el; másrészt a büntetés kimérés kiváló mérlegéül alapította meg. Bűntettnek veszi mindazon lopásokat, melyeknek tárgya 1000 frtnál nagyobb értékű (art. 274. p. 6.) ; vétségnek pedig a 10 frtnál nagyobb értékű lopásokat (art. 282. p. 1.), és áthágásoknak a 10 frt értéken alóliakat. A büntettek itt 12 évig terjedhető fegyházzal rendeltetnek büntettetni; a lOfrton felüliek egy havin alól nem büntettethetnek (art. 282) ; a 10 frton alóliak pedig fogházzal, (art. 283 ) Ezen felül a lakházakbai betörés, bemászás esetében, csak akkor enged sulyosb beszámítást, ha az ér­ték 100 fortot haladott.— Hason irányt követ a brémai is, melynél az 500 tallér értéken tuli lopások büntettet képeznek (400. §.) az 50 talléron túliak pedig vétséget (399. § 1 p.). Ezen rendszerekben azonban kiemelendő, mikép az érték összegek lé­nyegesen csak a kiválóbb bünösségi fokozatok közti válaszfalul, mintegy maximumok gyanánt szolgálnak ; mint a b r é m a iban 500 frton tul nagy lopásnak (grosser Diebstahl) vétetik, azon alul jfc^T* Mellékelve van mai lapunkhoz 50 tallérig pedig (erheblicher Diebstahl) lopásnak, — igy a ba­jor is 1000 frton tul nagy lopásnak, azon alul pedig kicsinynek veszi; a nélkül, bogy részletesb kimérési fokozatokat állitanának a lopott tárgy értékének különböző öszvegei szerint.10) A lopásnak még némely különös nemeit kell megemlítenünk. Ilyen a házi lopáson kivül, mely a cselédek, legények, ház­ban foglalkoztatott munkások sat. által követtetik el, s mely az ujabb codexek (brémai 397. §.) által is rendesen súlyosabban ren­deltetik büntettetni — különösen a családi lopás, mely a fel s lemenő ágbeli rokonok, házastársak , oldalrokonok, örökbe fo­gadó szülék , gyámok , másrészt örökbe fogadottjaik , gyá­moltjaik sat. közt fordul elő. A franczia jog elvet, mely szerint ily lopások büntetlenek s csak polgárjogi uton orvo­solhatók, az ujabbak már jóformán elhagyták, s azon helyesebb szabályai váltották fel, hogy azok ellen nem hivatalból, hanem csak a családfő, károsult, vagy jogképviselő fellépésére inditassék bűn­vádi kereset. Ezt alapitá meg a b a j o r (art. 290.), ugy a bré­mai is.") A p o r o s z csak részben fogadván el itt a franczia irányt, csak a szüléknek gyermekeik iránti s a hátas társak közti lopásokat veszi ki a büntetés alól (§. 228) a többi rokonoknál sat. pedig az illetők panaszától teszi függővé. És ezen elvet tette ma­gáévá az uj p o r t u g a 11 i Codex is; mely megkülönböztetésnek, mint a brémai Codex indokai mondják, rokonsági classificatiónak e pontnál semmi alapja sem lehet, miért attól eltértek már előbbi Codexek is p. o- szász (art. 302), b a d e n i (389. 390. §§.), wür­t e m b e r g i (art. 339.) 1841-i hanovérai (art. 318). sat. l0) 1844-i Coden tervünk itt sem juthatott még a baladás színvonalára. Nemcsak nem fogadta el a franczia, porosz rendszert; hanem az érték számításra fektetett ujabb bajor s brémai rendszeren is tulment, me­lyek a legnagyobb s nagyobb lopás mérlegezéseül csak két érték fokozatot állítottak, míg 1844-i codexünk 10 — 50—300 frtnyi s azon tul menő fokoza­tokat alapított meg, mint a régibb 1813-i bajor, braunsch-weigi, würtembergi sat. Codexek; — éspedig miud a közönséges mind a veszélyes lopásoknál, tehát ezek közt ugyanazon mértékben ínég a fegyveres lopásnál is, mily ki­terjesztést az ujabb Codexek egyikében sem láthatni, miután a fegyveres ké­szület oly jogi szempontot képez, melyre az érték öszvegének befolyása nem lehet. 1 *) Ezek alapos elvét fogadta el 1844 -i t e r v ü n k is, szinte el­hagyva a porosz, franczia rendszer elveit. Azonban Codex-teJvünk itt sem maradhatott minden tévedés nélkül, midőn a házi lopást is (307. § ), a csa­ládi lopás (306) szabályai alá rendelte, a családit tehát a házival a vád emelhetésre s ezzel a büntetés érvényithetésére nézve azonosította, mi pedig nem indokolható, miután a rokonok, házastársak közti viszonyokban oly te­kintetek forognak fenn s szolgálnak a lopási vád támaszthatásánál alapul, me­lyek a cselédek irányában nem léteznek. Ezek iránt hason kíméletet, gyöngéd­séget nemcsak nem lehet igényelni, sőt ellenkezőleg nagyobb szigor lehet jo­gosított, miután a cselédek oly tettek által nagyobb rosszaságot tanúsítanak az idegeneknél. Innen van, mikép egy ujabb Codex sem sorolta a házi s csa­ládi lopást egy osztályba. Megrendelési ív Kassay Adolf: Szolgabirák s esküdtek hatásköre czimii müvére. 100

Next

/
Thumbnails
Contents