Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 99. szám

413 kéri alperesnőt a kereseti összeg és járulékaiban elmarasztaltatni. Alpnő ellenbeszédileg tagadja felp. fél kereseti jogát, mely a házassági szerződésből következtetik, mert a NB. 1. a. egyesség értelmében a jogositott Zsivkovics Julianna 1862. márt. 17-én alpnővel úgyis mint kiskorú fiai gyámjával minden örökösödési igénye iránt kiegyezett és 20 hold földet kapott. Ha tehát Zsivkovics Lázár vagy engedményese vél valamit kereshetni, forduljon Zsivkovics Juliánná ellen, kit is alpnő szavatoskép idéztetni kér. Felp. erre megjegyzi, hogy a szavalosrai hivatkozásnak itt helye nincs, miután ez sem okmányokon nem alapul, sem a viszonyból nem következtethető. Az 1. NB. a. egyesség keresetét meg nem dönti, mert evvel felperesnek semmi köze, de a házassági kötésnek és ebből folyó kötelezettségnek nem is árt, miután a házassági kötés ezen egyesség által érvény ben tartatott. Kereseti kérelmét ismétli. Alpnő válaszolja, hogy a szavatosság igen is a kötött egyességen alapszik, mert e szerint Juliánná végkép kielégíttetvén, az alpnőért szavatolni tartozik. A megye törvszék 1862. 618. sz. végzéssévei a szavatosnő idézésével uj tárgyalás rendeltetett. Ezen tárgyaláson alpnő tagadja, hogy ő a kereseti összeggel tartozik, mert Zsivkovics Juliánná mint már mondatott, s az 1. sz. alattival igazoltatott, minden apai és anyai örökségi igényével kielégíttetett, mely alkalommal minden további igényéről le is mondott, valamint ezt azelőttemező tanuk, kiket kihallgattatni kér, kétségtelenül beigazolandják, a tanú vallomásokból ki fog derülni, hogy Juliánná tüzetesen a házassági szerződés szerint őt illető jogáról is lemondott, ezt azonban azon ürügy alatt tartotta vissza, mert ebben férjének apja kötelezettsége is foglaltatik. Magát a kereset alól felmentetni kéri. Szavatos Zsivkovics Juliánná tagadja, hogy a hivatkozott egyesség által a házassági szerződés és ebbe foglalt kötelezettség megszűnt volna, ez nem való, mert abban ezen szerződés fentartása kiköttetett. Írott szerződés ellen tanuk kihallgatásának hely nem adathatik: s e szerint a szavatosságnak sem lehet helye. Felp. kijelenti, hogy ő keresetével csakis az alpnő ellen léphet fel, mert a kötelezettség ezt illeti. Az egyesség iránt hivatkozik a már mondottakra. Al per esér t. Miután az egyesség értelme kétségbe vonatik, természetes, hogy ennek tartalma iránt az előttemező tanukat kell kihallgatni. Ezek majd igazolandják, hogy Juliánná lemondott-e minden további igényéről? A tanú hallgatás e. felhozott kifogás nem áll, mert itt nincs szó a szerződései egyidejűleg eltérő értelemben tett szóbeli megállapodásról, hanem a szerződés és egyesség szabatos magyarázatáról. A törvszék sz. a. végzésével a tanuk kihallgatása elrendeltetett. Ezek közül Jojkics Ist, ván vallja, hogy Juliánná minden további keresetről lemondott. Manojlovicz Nesztor vallja, hogy jelenléttében Csernojaczky Perzsida a házassági kötést felemiitette, annak minden pontjai mellőztettek, csak a házról beszélgettek, az továbbá is fennállónak mondatott. Trifonovics Radivoj vallja, hogy Zsivkovics Juliánná minden apai, anyai örökségről lemondott. Ezen meghitelt tanú vallomások felett a felek észrevételeiket megtévén: Bács-Bodrog megye törvszéke által 1863. decz. 31-én 11719. sz. a. kell Ítéletével alpnő a kereseti összeg és járulékai megfizetésében elmaraszltatott. I n d o k o k : A kereset alapjául vett A. a. minden törvényes kellékekkel ellátott, részlet fizetésekkel erősített házassági szerződés, és annak felperesre lett átruháztatása felperesileg nem kifogásoltatván, azon alperesi állítás pediíí, hogy őt Zsivkovics Jócza 1863. márt. 17-én 1. sz. a. keletkezett egyességkorkielégítette volna, sem az idézett egyességből kimagyarázható, sem pedig az általa a per sorá n fela jánlott és ki is hallgatott tanuk vallomásaival igazolva nem levén, mindezeknél fogva alperesnő a kereseti 903 o. ért. frtnyi tőke; késedelmi kamatok és költségek megfizefésében elmarasztalandó volt. Zsivkovics Jócza szavatosnőt pedig a szavatosság terhe alól feloldani kellett. Kelt sat. Alp. ezen ítélet elleni felebbezésében előadja, hogy az ilélő bíróság nem figyelt arra, hogy Juliánná az egybekeléskor kiskorú volt, hogy ennélfogv a anyja gyámhatósági engedély nélkül a vagyonról nem is rendelkezhetett; az ilykép keletkezett kötelezettség tehát törvény szerint érvényes nem is lehet; s igy ennek teljesítését setn lehet követelni. De ha érvényesnek vétethetik is a házassági szerződés, még akkor sem áll a kereset, mert a szerződés 8. pontjában mondatik, hogy a hozomány Juliannának örökségéből adatik, már pedig ő azt teljesen felvette. Zsivkovics Juliánná szülőitől hozományt nem is követelhetett, mert, a szülők azon gyermekek irányában, kik vagyonnal bírnak, ezzel nem tartoznak. De sérelmes az Ítélet a szavatosság feletti részében is. mert felperes alpnő ellen perel az iránt, a mivel csak a szavatosnő tartozhat. A kamat mint elévült, megítélhető nem lehetett volna. Kéri magát a kereset alól íelmentetni, s a szavatossági kötelezettséget kimondatni. A kir. táblán ítéltetett: „A kereseti összeg Zsivkovics szül. Csernojaczky Juliánná hozományakép köteleztetvén, s mint olyan természeténél, de az A. a. házassági szerződés keltekor hatályos optkv. 1237. §-ának értelme szerint is a nőnek tulajdonát képezvén, s ennélfogva felperesnek B. a. Zsivkovics Lázárnak engedményére alapitott kereseti joga, miután magának az engedményezőnek erre való jogosultsága nem bizonyittatik, igazoltnak nem vétethetvén, felp. keresetétől a perköltségek kölcsönös megszüntetése és a szavatosnő irányában kimondott szavatossági teher alóli felmentésnek jóváhagyása mellett elmozditatik. Az eljáró e. b. ítélet érdemlegesen is részben megváltoztatván, részben helybenhagyatván, a periratok sat." (1864. nov. 21-én 8315. P. sz. a,). Ezen ítélet ellen felp. semmiségi panaszszal egybekötött felebbezésében tévesnek állítja az optkv. 1237. §nak alkalmazását, ez ugyanis azt rendeli, hogy a házastársak, ha ellenkező megállapodás nem létezik, vagyonukról szabadon rendelkezhessenek. Ez esetben megállapodás nincs, s igy minden hozományi pénz és hason érték a férjnek rendelkezése alá esik; hozzá járul még, hogy az asszony a perben állván, az engedményezés ellen fel nem szólalt. A kir. Hétszem. táblán ítéltetett: „Az alaptalan semmiségi panasznak félretétele mellett különben,alperes által a kereseti jog kifogás alá vétetvén, a kir. it. táblának Ítélete indokainál fogva is helybenhagyatik, és a per további törvényszerű intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetik." (1865. nov. 7-én 11171. P. sz. a.).