Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 99. szám

412 nálatára, sem nem történt az erőszak ily czél kivitelére, akkor nem rablás, hanem csak lopás (fegyveres) bűnténye létezik. — Ily hibába esett a porosz (230. §.) után az uj brémai Codex-terv,3) mely rablónak véteti azt is, ki lopási tetten kapatván,erŐ3zakot, vagy veszélyes fenyegetést használ, h ogyraagáta lopotttárgy birtok áb a n m e g t a r t h a s s a4) (§• 424) ellenben nem veszi annak, ha az erőszak csak önszemélyének megmentésére irányoztatott. Ellenben az uj b a j o r C o d e x a tudomány színvonalára emelkedve, a rablás fogalmául a tudomány által megalapított fogalmat tette magáévá (art. 300), 5), mely az erőszaknak a tolvajlás véghezvitelére irányzott szándokolásában központosul, és ennélfogva abból kizárta azon esetet, midőn a tolvaj tetten kapatva, vagy futásában üldöztetve, erőszakot vagy veszélyes fenyegetést használ a végett, hogy a lopott vagyont vagy egy részét meg menthesse, és ez utóbbi esetet nem rablásnak, mint a brémai, hanem tolvajlásnak veszi °) (art. 274. p. 4.). A bűntett elkövetésének különbféleségei, az azokban felmerült bünösségi mozzanatok alig fordulnak elő oly nagy számmal valamely bűntettnél, mint a lopás körül. Innen a törvényhozásokban azon számos jogi szempontok, melyek a beszámitás s büntetés kimérés különbféle fokozatainak megalapítására a lopásra nézve követtetnek. — Abajoruj Codex az érték számításán kivül különösen kiemeli az isteni szolgálatra rendelt szent tárgyak az arra szolgáló épületekböli elidegenítését, és a lopásnál nyilvánuló különös veszélyességet s gonoszságot, mi a lakházakbai betörés, bemászás s hamis kulcsok használatánál, továbbá felvegyvérzésnél, lopásra szövetkezett bandáknál s lopás utáni erőszak használatánál ') Ily hibában szenved itt 1844 - i C o d e x - t e r v ü n k is, melynek rablás körüli szabályai átalában számos s kitűnő tévedéseket nyilvánítanak. Ilyen nevezetesen az emiitett Libája, miszerint az eltolvajlá3 utáni erőszak használatát is rablásnak veszi (319- §•), mi inint kimutattuk, a rabiás jogi fogalmával ellenkezik Es e hibája növeltetik azon ujabb hibával, raikép a 319. §-ban a rablás kiterjesztett fogalmát nem szorította csupán azon erőszakra, inely á tolvajlás után az ellopott vagyon megmentésére szolgál, mire szoritkoznak egyedül mind azon ujabb codexek, melyek a rablásnak ily helytelenül kiterjesztett fogalmát magokévá tették ; hanem átalánosságban szólván kiterjesztette azt arra is, mit a tolvaj lopása kivitele után megtámadói ellen önszemélyének biztosítása, menekülhetése végett használ, mire pedig már egy Codex sem terjeszti ki a rablás fogalmát. — Hibás a rablás fogalmának megalapítása is, (317. §.) mert abból a jogtalan elsajátítás szándokának kifejezése hiányzik, mi pedig lényegéhez tartozik. — Nagy hibája az is, mikép a rablási büntettet bevégezettnek veszi már akkor is, mihelyt rabláskor valakin erőszak követtetett el, ha még semmit sem tehetett is magáévá (324. §.) ; midőn pedig ki van mutatva, mikép a rablás, mint a lopás is, csak az ingó vagyon elvétele, magáhozvétele által válhat bevégezetté. *) Ezt a brémai azzal indokolja, hogy a lopott vagyon mentésére forditott erőszak ténye kétségtelenül a mellett szól, hogy a tettes azt kész lett volna a lopás kivihetéséie is igénybe venni, s az csak jelentéktelen véletlenként tekinthető, hogy a lopás megzavarását esetleg a contrectatio már megelőzte. M 0 t i v e II. p a g. 263. Ezt azonban alaposnak el nem ismerhetjük ; miután a bűnösség nagyobb fokozata, s gonoszabb elhatározottság feltételeztetik arra, hogy valaki az erőszakoskodás előleges elhatározásával menjen lopásra, mint arra, hogy már a lopás megtörténte, tehát az első gonosz lépésnek már megtétele után használtassák, midőn már csak azon gondolat uralkodik a tettesen, hogy ha egyszer már sikerült a lopás, annak javadalmaitól meg ne fosztassék. Ehhez járul, mikép a gyakorlatban nehéz felad.it megkülönböztethetni, mikor használtatott az erőszak a lopott vagyon — s mikor a tolvaj önszemélyének megmentésére. — Helyesen jegyzé meg Köstlin (Abhandl. aus d. Strafrechte, pag. 298), azt is, mikép nagy bizonytalanság van az iránt is, hogy meddig tekintessék a tolvaj olyannak, ki magát n birtokban feutartani töiekszik ; tehát mikor szűnik meg ezen állapot, mely után már a rablási beszámitás is megszűnnék. ? 5) Ezen igen alapos jogfogalmazás igy szól: „W e r in der A bsicht rechtswidrigerZueignung eine fremde bewegliehe Sache mittels persönlicher Vergewaltigung oder Bedrohung mit einer gegenwártigen Gefahr für Leib oder Lében einem anderenwegu i m m t, ist vregen Raubes zu bestrafen (art. 300). 6) Mert mint indokai helyesen jegyzik meg, az ki csak lopási szándékból indult ki ; és csak a lopás bevégzése után jött azon elhatározásra, hogy a megtámadás ellenébe birtokát erőszakkal fentartsa, annál a lényegesen megkívántató rablási szándok nem léte?hetett. vétetik létezőnek (art. 274.), valamint több ily bűnesetek halmazát (art. 275). és a visszaesést7) (art. 276.), melyek a legsúlyosabban — 15 sőt 20 évig terjedő börtönnel— fenyítendő lopások közé soroltattak ; a mezei lopásokat a vétségek között szinte különösen kiemelte. — A b r é m a i az érték nagyságán kivül hasonlóan a visszaesést, bünhalmazt, a tolvajnak fegyverrel való ö) ellátását, továbbá a szenttárgyak körül, melyek közé a szent adományokat is sorolja, s a közutakon, vizeken, téreken, vasutakon s ezek indóházaiban, továbbá a tüz s viz veszélynél, a hajósok által hajókori s bandaszerüleg elkövetett lopásokat emelte ki. (400. §.) Az éjjeli lopásoka codificatiók kiválóbb figyelmére érdemesítettek. A régiebbek magában a lopásnak éjjel történtét sulyosb beszámitás alá vették, mitől az ujabbak p. o. porosz 1856-j törv. eltértek, a veszélyesség s bűnösség szempontjából az éjjeli s nappali lopás közt nem találván kiválóbb különbséget, miután az éjjelinél a vigyázat nehezebb s könyebben kijádszbató, de a nappalinál ismét a tolvaj merészsége, vakmerősége sokkal nagyobb.'') Azért azt az uj brémai U-rv is kihagyta, reá — értve alatta az éjjeli nyugalom beálltának idejét — tekintettel csak akkor levén, ha ily időben a lopáa 1 a k h á z b a n elrejtődzés által létesitetett (400 399. § 6. p ). A b aj o r C o d e x pedig az éjjeli lopást semmi tekintetben sem veszi büntetés sulyositó szempontnak, halakóházban s elrejtődzéssel történt is. Dicsérettel kell kiemelnünk, mikép 1844. Codex-tervünk ugyanezen nézetből indult ki— az éjjeli elkövetést nem vévén semmi tekintetbe. Az 1862-i angol törvényekben is sulyositó ténynek vétetik, s az éjjel esti 9 órától reggeli 6-ig terjesztetett ki. Jogeset. Georgevics Pál mint ZsivkovicsLázár engedményese özv. Czernojaczky Perszida ellen Bács-Bodrog megye törvényszékéhez 1862. szept. 5-én 54G0 sz. a. keresetében előadja, mikép alpnő az A. a. házassági kötés által arra kötelezte magát, hogy engedményezője és vejének 2000 pfrtot két részletben L854 és 1855. oct. 31-én hozománykép lefizetend, erre azonban még csak 1140 irtot fizetett és 8G0 írttal tartozásban van A B. a. engedmény alapján 1) Mert a lopás különösen oly bűnös tett, mi sajátságos természeténél fogva könnyen szokásos bűntetté válik, s mintegy kereset forrássá is alakul, mi azt másoknál nagyobb veszélyességre emeli. Motive d. Bayer. S t ra fg. 1, 3. a r t. 276. ")Miértendöafegyverekalatt, skell-eezt a törvényben meghatározni — hosszas viták tárgya. A régiebbek rendesen a f e g y v e r e k defínitióját adták, igy a wiirteinbergi (ar. 139 ) h e sseni(ar. 370; brauuschweigi (80 §.) az 1813-i bajor (art. 222), mely utóbbinak definitiója : „a fegyverek oly eszközök, melyekkel életveszélyü testi sérelmek oliozható ' jóformán a többi codexek defiinítióját is képezi. A legújabb codexek azonban a definiálást egészen elhagyták, kideritve levén mikép a/, csak a biró belátásának káros "korlátolására vezet, ki pedig a körülmények tekintetbe vételével legképesebb lehet, esetenként megítélni, fegyverrel volt-e a tolvaj ellátva, annál iukább, mert azt elvontan kielégitőleg meghatározni alig is lehet. — Azt mondják a fegyverek: halál veszélyü eszközök; de akkor ismét az a kérdés, hogy mik értendők az eszközök alatt ? tehát ezeket is definiálni kellene : mit a kesseni tett is, azt mondván : a melyekkel lőni, szúrni, vágni, összezúzni lehet. De ez nem kimeritő, mert más sérelmezők is lehetnek p. o. kötélleli mefojtás ! mig szúró eszközök is lehetnek, melyek életveszélyt nem okozhatnak. És sok eszköz a legtöbb ember kezei közt nem élet veszélyü, mig árnál igen is az, ki azzal bánni tud. Azért abremai, bajor uj codexek temmi definitiót sem adnak. — 1844-i codex tervünk idáig nem emelkedett fel, mert nem definiálja ugyan egyenesen, de midőn azt mondja: fegyverrel, vagy más halált okozható eszközzel felkészülve követte el -akkor nagyon megközeliti a régiebb codexek definiálását, mert ezzel jóformán ugyan az mondatik, mi p. o. a bajor idézett definitióban áll , — és azon kitétele: halált okozható — nem is oly czélszerü s k ielégitő, mint ez ; é I et v eszélyüsebesitésekreképes — mit a kiil codexek használnak. ") Motive zu d. Entwurf des Strafg. für Breinen, 11. B. pag. 238.