Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 98. szám

410 mindkettőjük számára vásárolta, és igy őt ezen összegnek csak fele része terhelné, elismerte, alp. felperesnek eme követelése fejében csak 100 frt, ngy akkori scala szerint folyó pénzben 35 frt 35 kr. összeg, ennek már csak a per kezdetétől vagyis 1819. nov. 19-től a fentebbi tételre nézve megállapított módon számítandó kamatok megfizetésében elmarasztaltatik. — Mi továbbá az 5. sz. a. jegyzékben 7. sz. a. emiitett zsúpnak az árát, és a 9. sz. a. kiszolgáltatottnak állított 1200 db. téglát illeti, miután alperes a zsúpnak árát csak 5 frtban ismerte el, ellenkező pedig felp. részéről nem bizonyittatott, felperesnek ezen követelése fejében scala szerint folyópénzre kiszámitva 1 frt 30 kr. o. o. összeg; a tégla követelés fejében pedig felperesnek, miután alp. csak 170 db. téglának kiszolgáltatását ismerte el, és ellenkező felp. részéről nem igazoltatott, ehhez képest alább szállítva scala szerint folyó pénzre kiszámitva 21 kr. ezektől és ugyancsak a fentebbi mérték szerint a per kezdetétől kiszámítandó kamatokkal együtt oly megjegyzéssel Ítéltetik meg, miszerint alperesek a fentebbi összeget 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett felperesnek megfizetni kötelesek. Végre az 5. sz. a. jegyzékben 10. pont a. emiitett széna követelésre nézve felp. keresetétől elmozdittatik, mert felp. részéről az hogy a kérdéses széna alperesnek valóban lett kiszolgáltatva, alperesnek határozott tagadása ellenében mivel sem igazoltatott. A perköltségek pedig az Ítéletek különbözésénél fogva kölcsönösen megszüntetnek. Ekkép az első bíróság Ítélete a fentidézett pontokra nézve változtatva lévén, különben pedig az 5. sz. a. jegyzékben 2. sz. a. foglalt és egészben megitélt 50 váltó vagyis folyó pénzben 18 frt 90 kr. követelésre, valamint azon jegyzékben 3. sz. a. foglalt 425 vfrt 23 krból, folyó pénzben 35 frt 35 kr. értékben megitélt követelésre nézve az R. tanuk vallomásából merített indokok elhagyásával egyedül a beismerés okából, ugyszinte a többi abban meg nem ítélt követelésekre nézve annak indokaiból helybenhagyatván, a periratok sat. (1865.oct. 3-án 11558. sz.a. Előadó: Gáger Mih. ktb.). Irodalmi ismertetés. Heckenast Gusztáv kiadói buzgalmáról ismét kitüntetéssel kell megemlékeznünk, midőn általa a következő nagy becsű mii adatott át — e ponton épen igen szegény nemzeti irodalmunknak : „Az állam tudományok encyklopediája.u Irta MohlRobert; forditotta Lőw Tóbiás. Pesten, 1866. 31 iv. Ara 4 frt. — Mohinak a kitűnő politikai Írónak neve sokkal kitűnőbb európai nevezetesség, mintsem müvét, mely teljesen a legújabb tudomány 3zinvolán áll, ajánlanunk szükséges lehetne. Olvasóink belőle — az állam élet bel és nemzetközi mozzanataira vonatkozólag dus és sokoldalú ismereteket meríthetnek. — Ugyanezen kiadónknál jelent meg : „Országos naptár 1866ra," szerkeszté Ökrös Bálint h. ügyvéd, diszes kiállításban 33 iv. Ára 2 frt. Igen ügyesen s hasznos tartalommal összeállítva, miért olvasóinknak bizton ajánlhatjuk. — Kugler Adolfnál pedig következő munkácskák jelentek meg ujabban : ,,.4 külhoni fogházak börtönrendszereiről' ResŐEnzsel Sándor pestmegyei tiszti ügyész uti naplójából. 1865. A bruchsali fogház rajzával, 8 iv 12 rétben. 50 kr. Tanúságos ismereteket tartalmaz a nagy szorgalmú iró közvetlen szemléletéből több franczia s j németországi fogházakról, azok szervezetéről s rendszeréről; mi a | börtönrendszerek kifejlődését figyelemmel kísérőket több tekintetben érdekelheti \ Megjeleli e lap helenkint kétszer — kedden és pénteken. — E I 6 f -f forint — negyedé* re '£ forint juszt, értékben- — Szerkesztő í\ijomalolt l'csten, lS(j-r). Kocsi Sándor a tal. (hrktiry, (jahji — „A törvénykezés jamtásáról.u Irta Szilágyi Virgil. — 76 lap. Ára 80 kr. — Kugler A. tulajdona. Szerzőben jelen munkája minden sora után a régi pesti ügyvéd-szónokot ismerjük fel —ugyanazon eszmékkel, melyekkel 1861-ben tündöklött, s a melyekkel az akkori pesti ügyvédi conferentiákra nagy befolyást gyakorlott, s a melyek közt legjellemzőbb volt az. miszerint a józan ész a biráskodás legfőbb forrásaNem tudjuk, hogy a pesti ügyvédek — hason hivatás s feladat mellett eszélyesebbek tudnának-e lenni mint voltak az 1861-i conferentiákban, és érettebbek, bölcsebbek mini az or. bírói bizottmány tanácskozásaiban ; ámbár mindkét tény emléke aggasztó előttünk, valahányszor csak oly hivatásu ügyvédi conferentiákról hallunk. De, hogy kitűnő kartársuk, kinek munkáját mutatjuk be olvasóinknak — semmit sem változott, semmit sem haladott, épen ezen müve tanusitja. — Neki nem kell más bírósági rendszer, csak a mi a választáson alapszik — természetesen, mert csak ugy állhat elő oly bíróság, melynek alig kell egyéb, mert nincs is, mint csak a józan tiszta ész- — Midőn azonban a szabad választást vallja legfőbb elvének, egyszérsmind j ury t sürget még a polgárjogi ügyekben is — juryt — melynek pedig semmi köze a választáshoz. 0 hazánkban polgárjogi juryt indítványoz, melyet Európa egy államában egy szakértő sem kiván. Különös eredményekre is vezethetne nálunk ily jury— p. o. a telekk. ügyekben, melyekben jelenleg még septemvirjeink is oly kitűnő bakokat lőnek! 0 polgárjogi juryt javall, midőn Angliában —• egyetlen európai államban, hol ily jury létezik — daczára a határtalan ragaszkodásnak s elismerésnek a juryk iránt, naponta jobban terjed azon törekvés, a jury roppant terheitől menekülhetni, miért mindinkább szaporitatnak ott azon törvkezési intézmények, melyek által a jurytól menekülni — s a polgári ügyeket más bíróságok által is eldöntetni lehessen. Midőn azonban szerzőnek a választási rendszer iránti meleg rokonszenve határtalan, e mellett minden habozás nélkül még is a szakbiróságok (váltó keresk. törvsz.) megszüntetésére szavaz — mely biróságok pedig — ha mint 25 év előtti 1840-i codificatoraink — nem majmoljuk csupán a német osztrák rendszert — lényegileg kell hogy a szabad választás kifolyásai legyenek. Tehát szerző választási rendszerében a polgári jury szerepel, mely nem a választás kifolyása ; és a szakbiróságok hiányzanak, melyek pedig választáson alapszanak. Különös találkozás itt a Zichy oktroy tervezetével, melyben t. i. a váltóbiróságok megszüntetése szerepelt. — Ily ábrándosak más egyéb indítványai is, p. o. hogy az esküdtek felelősséggel tartozzanak, mi a jury fogalmával merően ellenkezik ; hogy az u. n. döntvények kötelező erővel bírjanak, mi azokat törvényi erőre emelné, s igy a törvényhozás jogosultságát megszüntetné, mi mellett Európában rr.ég egy szaktudós sem nyilatkozott; hogy a szóbeliség kivétel nélküli legyen, mi szinte czélszerüen kivihetetlen, hogy az országgyűlésből a bírói elmozdítás feletti határozásra jury alakitassék, mi a politikai s bírósági hatalomnak veszélyes összevegyítése lenne. —- Nem kevésbé légből kapottak más eszméi is, midőn a szakbiróságokat kiváltságosaknak, a jogegyenlőséggel ellentéteseknek s a patrimníalis biróságokhoz hasonlóknak veszi, melyeknek pedig azok természetével semmi azonosságuk .; midőn a váltótörvényt s kedvezményezett eljárást a bankárok, pénzaristocratia érdekei találmányainak tekinti, midőn a tény s jogkérdés teljes elkülönzését vitatja, mi pedig már rég megezáfoltatott sat. sat. Mi azonban nem akarunk jelen mü bírálatába mélyedni, mert a kritika nem tartozik lapunk rovatai közé. Csak bemutatni kivántuk jelen müvet olvasóinknak főbb vonásaiban s irányeszméivel. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. izetési ár: helybén és vidékié egész évre 8 forint — félévre ( _ 1 szállás: belváros, nl-dunasor és kalap-utcza szögletén l. sz. ( •z>j is Kocsi nyomdájában), llal-viacz és al-dvnasor sarkán, ít. »». a.