Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 98. szám

_408 idétlen szülés eszközléséről is, melynek büntetti beszámítása alá veszi mind az anyát, ki azt bel- vagy kül szerek s eszközök használata által előidézi, mind az idegen személyeket, kik azon czélra oly eszközöket a terhes nőnek nyújtja. A brémai (344. 345. SS ) azokat hason büntetés alá veti, de igen alaposan megkülönbözteti azon esetet, ha egy idegen személy a terhes nő tudta s akaratja nélkül használja nála az elüzési szereket; ezt 10 évig büntetvén (S-346). A bajor a terhes nő beleegyezésével használt s akaratja ellenére beadott eszközök használata közt szinte különbséget (art. 243.245). tett. A p á r v i a d a 1 által előidézett cselekvények is azok közé tartoznak, melyek a büntetőjogi törvénykezésben külön jogi tekinettek, sajátságos, önálló beszámitás alá veendők. Az ujabb törvény hozások ebben is nevezetes haladást tanusitanak. így az uj ba j o r Codexbeu alapelvül szolgál, hogy a párviadal által előidézett testi sérelmek, sőt halálos eredményei is nem veendők hason tekintetek s mérlegezés alá a közönséges sebesitésekkel s emberöléssel; mig a franczia jogrendszerben, hol a törvény külön nem rendelkezvén a párviadalról, s ezt ki nem vévén az ide vonatkozó közönséges büntettek sorából, a semmitő szék nyilvánulásai és határozatai folytán azon elv alapitatott meg, hogy a közönséges büntettek körüli szabályok a párviadalok kifolyásaira is alkalmazandók; mi az 1862. reform terv által még súlyosabbá válhatand, az a legtöbb párviadali vétségeket a fegybiróságok körébe sorolván, melyek a semmitő széktől függvén, annak érintett szigorú elvei szerint fognak eljárni; mig az esküdtszékek nem követve a semmitő szék elveit rendesen felmentést szoktak nyilvánítani.— Az uj belga Code nem követi a franczia irányt, és pedig hiteles adatok szerint kedvező hatással; ellenben a portugalli a franczia szellemben szinte meg nem különböztette a párviadali eseteket külön törvény által, azon indokból, hogy a törvényhozás kedvezmények által a párviadalok körüli balitéletek terjesztésére ne hasson. — A legújabb német Codificatiók, abajor és brémai az elkülönítés, önálló mérlegezés rendszerét tevék magokévá.— így a bajor nemcsak a párviadal által elhatározás nélkül előidézett halált, de még azon esetet is, ha a halál előállítása előre elhatároztatott is, megkülönbözteti az agyonütéstől, ezt 12—20 évi börtönnel, a párviadalit pedig csak 3—10 évivel fenyitetvén, az elő elhatározás nélkülit pedig 1—3 évivel (art. 164.) — miszerint az előre elhatározott halállal járt párviadal maximuma kisebb mint az agyonütés büntetésének minimuma; és az elhatározás nélküli halál, vagy tetemesb s maradandó testi vagy egészségi baj — hová az eltávolithatlan sebhely nem is soroltatott — 1 — 3 évi fogságu büntetése (art. 164.) csak a vigyázatlanságból elkövetett emberölés (art. 232) büntetésének felel meg. — A brémai is — mint mondottuk — külön tekintetek alá veszi, csakhogy kissé szigorúbb büntetésekkel. Az előre elhatározott párviadali halálesetet 3—25 évi fogsággal sújtja (S 235.) mi több a bajorénál, de még a közönséges agyonütés büntetésénél is enyhébb, melynek minimuma t. i. 5 év s mindig börtönneljár; az előre el nem határozott halál esetében 2—10 évi fogságot rendel (S. 234.) mi csak a szándékos sebesitésből eredt halálbüntetésével áll egy sorban. — Mindkettő csak akkor rendeli itt is a közönséges büntetési szabályokat alkalmaztatni, ha a párviadal kijelölt vagy szokásos szabályai szándékosan megszegettek s halál vagy sebesülés okoztatott (brémai § 237. bajor art. 168.) a bajor még akkor is, ha segédek nem használtattak, mely esetben a brémai csak a büntetés felényivel! öregbítését rendeli— Helyes az is, mikép a secundansokat, orvosokat, tanukat, mint ilyeket sem a b r é m a i (239. §.) sem a bajor (art. 165 ) nem sújtják büntetéssel — A megbízást teljesitők a bajor szerint szinte mentesek, hacsak halálrai mcgbizást nem teljesítettek • a brémai pedig akkor veszi ki a büntetés alól, ha komolyan igyekeztek a párviadalt meggátolni, vagy ha attól a felek önkényt viszszaléptek (238. §•)• — Különben mind a ba jor (162. art.) miud a b r é m a i (§. 231). magát a kihívást és elfogadást is fenyiteti, osakhogy a brémai megkívánja, hogy a kihívás életveszélyü fegyverekre történjék, de mindkettő elengedi a büntetést, ha a felek kezdet előtt önként visszaléptek. — A végrehajtott párviadalt, bármily csekély következése volt is, a bajor 1 évig terjedő s a brémai 3 hó — 5 évi fogsággal fenyiteti.13;) Jogeset. Gsurka Mihály és érdektársai mint néh. Gsurka Pét. törv. örökösei özv. Csurka Mihályné s érdektársai mint néh. Csurka Mihály végrendeleti örökösei e. néh. Gsurka Mihály végrendeletének félretétele, törvényes osztály megítélése iránt 1862. máj. 5. Békés megye törvszékéhez beadott keresetükben előadják, mikép közös nagyatyjuk néh. Csurka Péter még 1859. szept. 28-án elhunyván, öszszes vagyonairól az A. a. végrendelet szerint akként intézkedett, hogy fia Csurka Mihálynak az 1556. sz. békési házát, V4 telek földet és szőlőt, gazdasági eszközöket és 57 vtófrtokat oly feltétel alatt hagyományozott, miszerint magnélküli elhalálozása esetében öröklött vagyona Péter fiára és maradékaira visszaszálljon. Csurka Mihály nemcsak hogy ezen örökölt vagyonokat megtartotta, hanem mint a C. a. bizonyitvány igazolja, atyja utáa örökölt szőlő eladási árából még 'A telek földdel és egy darab szőlős kerttel is gyarapította. Minthogy pedig Csurka Mihály E szerint mag nélkül elhunyt, s az ezen esetre örökösül megnevezett s már szintén elhalt Csurka Péter édes atyjuknak, felperesek mint törvényes örökösei maradtak, annálfogva az A. a. nagyatyai végrendelet alapján mindezen vagyonokbani örökösödés őket illeti. Azonban az nem igy történt, mert Mihály nagybátyjuk az F. a. végrendeletnél fogva összes javaiban, sőt még a Gr. szerint kihallgatandó tanuk igazolása szerint azon szerzeményi javakban is, melyeket az örökölt javak eladási árából vásárolt, egészen idegeneket, alpereseket helyezte örökösökül, holott ezt tenni jogában nem állott. Kérik a végrendelet félretétele mellett részükre a törvényes osztályt itéletileg megalapitatni. Alperes társak közös ellen beszédükben mindenekelőtt a birói illetőség ellen tesznek kifogást, állítván, hogy e per nem a megye törvszéke, hanem Békés város rendezett tanácsa mint e. b. előtt lett volna meginditandó. Az ügy érdemére állítják, miszerint nem áll a keresetlevél azon kitétele, hogy az A. a. végrendelet szerint id. Csurka Péter örökhagyó Mihály fiának hagyott összes javak fölött akkép rendelkezett, hogy azok ennek magtalan halála után az örökhagyó Péter fiára és annak maradékaira szálljanak vissza, mert id. Csurka Péter gyermekeit még 13) 1844 - i Cod ex-tervünket a párviadal körül különösen túlságos szigor jellemzi, s hátrámai adott szellem, a mennyiben az elkülönítést következetesen nem vitte keresztül. — így, mi az ujabb codifieatiókban már ismeretion, ha a halálos siker előre elhatároztatott s az be is következett Codextervünk a halált okozó tettest gyilkosnak tekinti s mint ilyet büntettet (175. § 1. p.), minek jogossága el nem ismerhető, a különbség «. bűnösség alapjára s minőségére nézve szembetűnő levén, közöttük. — Továbbá a halál előelhatározása nélküli párviadalt a vigyázatlanságtóli emberölés szabályai alá vetette ; és a párviadali sértéseket a sulyosb testi sértések szabályai szerint rendeli fenyitetni, mi a párviadal önálló mérlegezésével össze nem egyeztethető, és a mi 2—4 évi rabság büntetését vonja maga után, mihez hason szigort az ujabb Codificatiók fel nem mutathatnak. Igen meglepő s nem indokolható szigora az is, mikép azokat, kik a feleket párviadalra iugerlék s abból halál vagy súlyos testi sértések eredtek, akkép rendeli büntetni, mintha azokat ők magok párviadalon kivül idézték volna elő. — Szabályai nem is kimerítők, mert p. o. az orvosokról, sebészekről, tanukról, megbizást végrehajtókról nem rendelkezik, arról sem, ha segédek nélkül vívtak, vagy ha a párviadali szabályok áthágattak.