Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 98. szám

Pest, 1S()5. péntek decz. 15. 08. szám. Hetedik évfolyam. >d iMsiniid iinn\ioia ,ei ioióeálsciilses BÖiüse n TÖRVEN¥SZBKI (NlllVOk, Tartalom : Kültörvcnyhozási szemle. VI. (Vége). — Jogesel. — Kur. ítéletek. — írod. ismer. líültörvéiiyhozási szemle. Büntetőjogi Codificatio. — Anyagi büntető jog. (186:1-1862.) VI (Vége.) Különös figyelmünket igényli az emberölési büntettek körében a törvénytelen születésitekre vonatkozó gyermek gyilkosságok ujabbkori codifibatiója is, mint olyan, mely szinte kitűnő jellegéül szolgál, a régi jogrendszerek ellenében. Tekintve azon rendkivüli lelki állapotot, melyben az illető nők léteznek, azon erkölcsi befolyások majdnem elviselhetlen súlyát, melyeknek azok kitéve vannak, valamint a szüléssel kapcsolatos lázas állapotot, s ez által előidézett tiszta öntudat hiányt; csak helyesnek s igazságosnak tekinthetni az ujabb törvényhozások azon irányelveit, melyek szerint ily gyermek gyilkosság közönséges gyilkosságnak nem tekinthető, büntetési kimérése egészen külön önállóan szabályzandó, s fokozata a lehető legkisebb minimumig, vagy azon alul is megengedendő. — Ezen elvek fogadtattak el a baj o r, a brémai, portugalli sat. Codexek által, melyek azt a gyilkossággal egy osztályba s fokozatba nem sorolták. — A brémai (§. 342). ily anyákra az agyonütés büntetését 20 évi börtönt szabott, de még a rokon agyonütés minimumnál (5 év) is kisebbel t. i. 2 évi fogsággal, meddig enyhítő körülmények mellett a büntetést leszállíthatni;— sőt az öntudat gyöngülésénél még azt is W-Te engedi leszállitatni. — A bajor (art. 231.) azokra szinte 20 évi maximumot rendel, a brémainál abban enyhébben, mikép minimumot, illemen alól büntetni ne lehessen, nem tűzött ki — Az olasz királysági a franezia szigorú jognézetek befolyása alatt még igen szigorú, midőn a gyermek gyilkosságot (art. 531). még mindig közönséges gyilkosságnak veszi, s halált rendel reá, csakhogy törvénytelen születésüeknél 1—3 fokkal lejjebb szállitatni engedi (art. 532.). Nem csekély fontossága itt annak meghatározása is, hogy a megölésnek mily idő alatt kell elkövettetni, hogy azon kivételes büntetés alkalraaztathassék, hogy az csak a szülés idejére szoritassék-e vagy azontulra is kiterje3ztethessék-e ? Az utóbbi mellett túlnyomó okok szólnak, minthogy az anya kivételes álla pótja, láza sat. még a szülésen tul is terjed, és pedig ugy, hogy annak tartamát órákra alaposan meghatározni nem is lehet. Azért helyes, hogy mind a brémai, mind a b a j o r (a porosz után) azon Kivételességet a szülést közvetlen követő időszakra (oder gleich nach der G e b u r t) kiterjesztik, és pedig a tartam meghatározása nélkül. — A portugalli itt azon hibába esett, hogy a tartamot meghatározta és pedig 24 órára, melyen tul a rendes büntetési kimérés áll elő,'1) mint akkor is, ha visszaesésben van az anya, vagy ha terhessége nyilvános volt; minek jogossága alig igazolható, ily körülmények nem mutatván nagyobb bűnösség! fokozatra. — Még azon tényt kell kiemelnünk, mikép ezen ujabb törvhozások azon enyhébb büntetést csak a törvénytelen születésüekre terjesztik; kivévén a bajor codexet, mely az anyákat •) A s z á z s is 24 órát tűzött ki. 1844 - iCodex tervünk is e régi hibris (ant fogadta el, mit némileg enyliit az, hogy a kivételes idő tartamát hosszura t. i 3 napra a szülés utón terjesztette. Másrészt az által ismét szigorúbb, hogy a kivételes büntetés kimérést csak a törvénytelen ágybóli születésekre szoritotta (131. § ), ámbár — mint mondottuk — alapos okok lehetne!; a kivetelességre törvényes ágyból szülöttek irányában is. mind törvénytelen, mind törvényes ágybóli gyermekeknél ugyanazon büntetés alá engedi vétetni, (art. 231.) mi mellett fontos okokat lehet felhozni, sokféle körülmények forogván fen a lázas állapot mellett is, melyek ily anyákra is öntudatot megzavaró hatást gyakorolhatnak. Itt megemlíthetjük a gyermek kitételt, idétlen s z ii 1 e s eszközlését s hasonnemü bűnös tetteket is — Az uj p o rt u g a 11 i a franezia jog utánzásával még a régi rendszer szabályát követi, midőn bizonyos kort tüz ki, melyen tul a szülők általi gyermek kitétel vétsége el nem fogudtatik, és pedig a franezia Code utad készült porosz törvény mintájára — 7 évet, a meddig a kitétel büntettet képez, azontúl pedig nem (art. 20G). Hason irányt követ ezzel az uj angol bünt. törvény 1862 -bői, mely Angliában legelőszőr rendelkezik a gyermek kitételről, s erre nézve azt alapította meg, hogy a?, csak 2 évesnél fiatalabbaknál vétetik büntetti beszámítás alá, tekintet nélkül, hogy az szorosan kitétel-e vagy elhagyás? — Miután azonban az ujabb tudomány kivilágítása szerint ezen bűntett lényege a kitett gyermek phisikai tehetetlenségében, az önsegélyzésrei képtelenségben áll; s miután ez az évek számától szükségkép nem függvén, azt azok szerint előre meghatározni sem lehet; miután tehát jogilag legbiztosabb annak megalapítását esetenként a biró belátására bízni; ezek folytán az ujabb törvényhozások ezen bűntett tényálladékának lételét többé bizonyos korhoz nem kötik. — így a bajor (art. 246.) semmi év számot sem kötött ki, csak átalában gyermeki és önsegélyezhetés nélküli, elhagyatott állapotot igényelvén. A brémai — mely évszámot szinte nem jelölt ki — kellékül csak azt tűzte ki, hogy a kitett gyermek fiatal kora, vagy testi gyengesége folytán önsegélyzésre képtelen legyen (§. 350).,0) Mindkettő a tudomány színvonalán áll az által is, mikép e bűntett czéljául csak a szülők azon törekvését fogadja el, minélfogva azok a gyermek fentartása s ápolása körüli gondoktól s terhektől menekülhessenek ; s ez által innen kizárják azt, ha a törekvés a gyermek élet — elvételére irányoztatott,") mi már az emberölési beszámitás alá sorolandó.12) Az angol 1862-i törvényhozás először rendelkezett az ,0) Ezen §. defínitiója a tudomány igényeinek legjobban látszatik megfelelni, következőleg szólván : „Wer sein leibliches Kind, das wegen jugendlichen Altéra, Gebrechlichkcit oder Krankheit sieh selbst zu helfen ausser Standé ist, in der Absicht sieh der Sorge für dasselbe zu entledigen, in hülflosen Ijage verliist, wird wegen Aussetzung mit Gefiingnis nioht unter 3 Monaten bestraft." (§. 350). ") Motive z. bayer. S t r a f g. B. II. 66. Hasonlóan világosan megalapította ezt a b r é m a i törvényhozás is, mondván: ,,Ist die Absicht auf Tödtung oder Körperverliitzung gerichtet, so bildet die Aussetzung den Versnch zu diesen Vcrbrechen oder bei eingetretenem Erfolge den Thatbestand der8clben. Insbesondere der Kindesmord kommt in dieser Form haufiger vor." M o t i v-e. II. B. p a g. 173. Il) 1844 - i Codex tervünk itten is nagy hibában szenved, midőn a gyermek kitétel osztályába sorolja, nemcsak azt, ha a szülői kötelesség terheitől való ínenekülhetés ezéloztatik (144. §.), hanem azt is, ha a szülők azon határozott czélzatban voltak, hogy a gyermek halálát előidézzék (147. §.), mi pedig mint érintettük már nem a gyermek kitétel, hanem a gyermek gyilkossági, ölési tényálladék rovatába tartozik. — E hibába természetesen nem esvén a kül törvényhozások, ha mint az 1862-i angol törvényhozás is, megengedik, hogy életveszély vagy egészségi károsítás, vagy ennek valószínűsége ii kitétel következménye lehetett, de ezeknek szándékolása nélkül. 98