Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 96. szám

400 nem lehet, niig a bíróságok tagjai a mai viszonyokhoz alkalmazott fizetésben nem részesitetnek, mert például egy törvényszéki ülnök évi fizetése 1000 írtból állván, abból ha a 16. vagy 20 frtnyi adót levonjuk, marad 984 vagy 980 frt, melyből egy vidéki városban egyes ember igen — de nem családos egyén — elnyomoroghat. Ezenkívül nem lehet a jelen igazságszolgáltatás kielégítő másodszor, mert a megyék s városokban a bírói pályára szántak jövőjük iránt semminemű garantiával nem bírnak; harmadszor, mert a törvényhatóságok tagjai rokon — sógorság — s különféle baráti összeköttetésben egymás közt s gyakran a per felével állván, e miatt vagy éppen nem, vagy igen nehezen évek s évek múlva jut az igazsághoz a nem protegált egyén; és negyedszer, mert a bírói pályához nagyrészt olyanok jutottak, kik arra kellő képzettséggel nem bírnak, mint felsőbb fórumainkon is sajnosán kell tapasztalnunk, sőt olyanok, kik az iskolai port még alig rázták le saruikról. — Ki tehát az igazság kiszolgáltatáson igazán segíteni kiván, annak e négy pontban érintett viszonyainkon is segítenie kell, mert különben ezen irányban nincs s nem lehet javításra biztos reményünk; min egyedül a nem sokára összeülendő országgyűlésünk segíthet. Adja a felettünk őrködő, hogy erre mentől előbb időt s alkalmat nyerhessen. — L. — A fentebbiekben foglaltak felvilágosítására szolgálhat az alább olvasható selmeczi közlemény, mely lapunk f. é. 59. számában Selmeczvárosa törvszékének eljárását tárgyazó czikkre szolgál válaszul, melyet már régebben vettünk ugyan, de sajnos — a tárgyhalmaz miatt csak most közölhetjük, némely, dologra nem tartozó részei kihagyásával. E közlés így szól : Selmeczvárosa törvényszékét az igazságszolgáltatás kezelésére nézve vádolni nem lehet — miután az egész törvényszék egyedül 3személyből áll, saz csak két fél fél írnokkal rendelkezhetik, telekkönyvvezetője egyszersmind iktatója, levéltárnoka a politikus tanácsnak lajstromozója is; s kiadója szinte a két hatóságot szolgálja, — s hogy ha az öt helybeli ügyvéd közül — s volt már hét is — egy vagy kettő ellenfeleivel megjelenvén, beszél vagy ír, a helyiség nagy szűkében sem a főbíró, sem az előadó nem dolgozhat, — és ily akadályok mellett, — július végével a törvénykezési beadványok s levelezések száma teljes ezer hétszázra ment. — Fontoljuk meg még azt is, hogy a város főbírája s előadói még azon fizetéseiket, — melyeknél a helyb. kir. b. kincstárnak írnokai nagyobbakat húznak— sem kapják meg annak idejére, hanem csak 4 — 5 hónap múlva : — minthogy a városnak, midőn a pénztárától elvont telekkönyvi s bi rósági taksákat főbb helyeken magának több ízben pótoltatni kérte, az állam részéről fizetendő törvényszéknek rendezése még ez évben megígértetett ugyan, sőt ennek kilátásában a törvényszék tartására szükséges egész évi költségnek kivetése sem engedtetett meg, mind a mellett ily czim alatt mind eddig mi sem adatott; holott a megyei törvényszék tagjai fizetéseiket a cs. kir. adópénztárból már több évektől fogva rendesen húzzák! —Foutoljuk meg továbbá, hogy ily bajainkat s terheinket az idén még Bélabánya városa törvénykezési ügyeinek felsőbb rendelet folytán átvétele is nagyobbította, shogy a főbíró csak az illető pénztarak liquidátiójánál hónapokat töltött, a nélkül, hogy a többi dolgok folyama a hosszabb napok alatt érezhetőképen megakadt volna. — Ily helyzetben hogyan lehetnének a törvényszék tagjai még szorgalmatosbak, mikor legújabban a felküldendő perek kivonatjainak elkészítésére is szoríttatunk a nélkül, hogy lenne, ki azokat legalább is bemondás után írhatná.2) Kachelmann János. Jogeset. A keresetlevélben az elmarasztalás birtokaránylag s az egyetemleges csak a válaszban kéretvén — a birtokarány pedig ki nem mutattatván, az el nem határozható. A válasz kérelme, a keresetlevél kérelmén tul nem terjeszkedhet. Gróf Zichy Ferdinánd, mint a ,Nádor csatorna' társaság elnöke 1859. decz. 10-én 2808. sz. a. a volt cs. kir. tolnamegyei törvszékhez benyújtott keresetlevelében előadja, miképen a Hrabovszky családot képviselő örökösök t. i. Hrabovszky Anna, özv. Hrabovszky Jánosné, végre az özv. Hrabovszky Péternő után részben örökösödött cs. kir. pénzügyi ügyészség tolna megyei kajdacsi 486 % holdat tevő sárréti birtokjuktól a ,Nádor csatorna' fentartására szükséges költségek fejében a társaság pénztárának az A. a. számla szerint 674 frt 5 krral o. értékben tartozván ; kéri nevezetteket a fentkitett összegben, 4° 0 késedelmi kani.'Iáiban és a perköltségekben birtokaránylag elmarasztaltatni. Az ellenbeszédben mindenekelőtt a bírói illetőség kifogásoltatik, mert az 1849. jun. 26-áu kiadott legfelsőbb nyílt par. és 1853. jan. 19-én kibocsátott belügyminiszteri rendelet nyomán a vízi építmények feletti peres kérdések, továbbá a vizlecsapolási és csatorna szabályozási ügyekrőli intézkedések a közigazgatás hatásköréhez tartoznak; a kereset tehát már e szemponcból hivatalból visszautasítandó lett volna De érdemileg sem lehetne a keresetnek helyt adni, mert az egyedül a társaság pénztárnoka által szerkesztett és felperes gróf által láttamozott számlán alapszik, holott az ily magán okmányok csakis a kiállító ellen bírnak bizonyerővel; de a kérdéses számlában még a tartozási jogczim sincs felemlítve, alperesek pedig állított kötelezettségüket tagadják. Ezen csatorna felállítását és fentartását illetőleg lényegében még mindig az 1827. 33. t. cz. érvényes, e szerint pedig felp. tartozott volna bebizonyítani, hogy a fentartási költségek 2) Nem mula-zthatom e válasz t. íróját egy uagy tévedésére figyelmeztetni, midőn a bírói hivatalok epuratiójára intézett működésünket a politikai körülmények változatának tulajdonítja. Ont lapunk egyik leghűbb olvasójának van szerencsénk ismerni; tudhatná tehát, mikép azon törekvésünk épen nem a Maj láth-féle kormány alakultával kezdődött.; hanem azt már évek előtt F o rgách és Zichy alatt megkezdettük, és pedig ugy, hogy utóbbiak kormánya alatt e czélra még többet és erősebben irtunk, mint a jelen uj korszakban. —Különben a törvények epuratióját mi is óhajtjuk, mint ön, de mivel ezt csak alkotmányos Codificatió utján akarhatjuk, s mivel már rég beláttuk, mikép az egyhamar nem eszközölhető, s mivel hitünk szerint tapasztalt, szakértő biráknál a feltételezett felügyelői s ellenőrködési rendszer mellett a hiányos törvények mellett is megnyugtató igazságszolgáltatás létesíthető, — a személyzet átalakítását évek óta legelső szükségnek nyilvánítottuk. Es e nézetünket nincs okunk jelenben sem megváltoztatni. — Hogy pedig azt restauratió utján sürgettük eszközöltetni, csak az alkotmányos jogokhoz való ragaszkodásunk okozza, minélfogva a legkritikusabb — Zichy-féle korszakban is erélyesen küzdöttünk az oktroy ellen. Ez annak forrása, nem pedig a választás elvének vallása, miután rendszerünkben, mely mellett évek óta küzdünk, a biróságok kinevezése képezi a lényeget — az alkotmányos ormák megtartása mellett. Szerk.