Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 96. szám

Pest, IS(i5. péntek dccz. 8. 96. szám. Hetedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom : Döntvény az igénykeresetek liatiilyn. iránt. (Vége.) - Ujabb tdnyez8k a perliuzavonas okaihoz.— Jogeset. — Kur. Ítéletek. — Hív. tudniv. Döntvény az igénykeresetek hatálya iránt. Oly igénykereset, mely a sorrendi tárgyalás után nyujtatik be, — az árverés magtartására nézve felfüggesztő hatással nem bir. A siker nélkül megtartva volt 1-sö árverési határidő után beadott igény­kereset pedig hivatalból visszautasítandó (Vége). Közli: Medve Kálmán jogtudor ügyvéd ur. És inost van szerencséra az ingatlan vagyonok elleni igénykeresetekre vonatkozó s fentebb idézett váltófeltör­vényszéki végzést közölni, mely igy szól : „Szabó Márton foglaltatónak, özv. G-encsy Dánielnő igénylő felperes elleni fel folyamodványa folytán ; minél­fogva 1864. apr. 16-án 3410. sz. a. ellene beadott igény­keresetre ezen megyei törvényszéknek 1864. apr. 16-án 3410. sz. a. hozott Bárányi Ferencz s neje, szül. KabósMá­ria ellen, részére el rendelt árverést felfüggesztő és az igény­kereset tárgyalására határidőt kitűző végzését megszün­tetni kéri, ezen királyi váltófeltörvényszéken végezte­tett: — Szabó Mártonnak felfolyamodványa folytán 1864. apr. 16-án 3410. sz. a. hozott e. b. végzés megvaltoztatik, és özv. Gencsy Dánielnő szül. Fráter Juliannának Szabó Márton és Bárányi Ferencz ellen 3410. sz. a. beadott igénykeresete mint helytelen, hivatalból visszautasittatik ; Biharmegye törvényszéke utasíttatván, hogy uj határidő kitűzésével Szabó Márton részére Bárányi Ferencz és neje szül. Kabós Mária tulajdonához tartozó micskei és V. lázi telekkönyvezett ingatlan birtokoknak elárverezését sza­bályszerül eg eszközölje. — Indokok: — Ozv. Gencsy Dánielné azon idő alatt, mely Bárányi Ferencz s neje szül. Kabós Mária lezálogolt s megbecsült micskei és V. lázi telekkönyvezett ingatlan birtokának elárverezése tárgyá­ban, Biharmegye törvszékének 1863. máj. 6-án 937. sz. a. hozott végzésével az orsz. b. ért. 127. § a értelmében, a hitelezők összejövetelére kitüzetett, — igényét nem jelen­tette be, hanem igénykeresetét még csak 1864. apr. ! 6-án, következve akkor adta be, midőn ezen árverési ügy azor. b. ért. 131. §-a értelmében tárgyalva, az árverési határ­napok, feltételek és kielégitési sorrend a törvszéknek 1863. oct. 14-én 6008. sz. a. az or. b. ért. 132. §-a értelmében hozott, jogerőre emelkedett végzésével megállapítva, ezen végzés következtében az 1-ső árverés, bár vevők hiányá­ban siker nélkül 1863. decz. 16-án megtartva, — Kabós Józsefnek ezen idő óta benyújtói t igénykeresete elutasítva és az igénykereset következtében felfüggesztett árverés­nek megtartására 1864. apr 18-ka uj határidőül kitűzve volt. Az 1-ső árverés megtartása, és Kabós József által in­dított igénykeresetnek elutasítása után üzv. Gencsy Dá­nielnő által beadott ezen uj igénykereset következtében a micskei és V. lázi birtokok elárverelésére, á megtáma­dott 1-ső birósági végzéssel helytelenül fűggesztetett fel, azért, mert az or. b. ért. 137. §. szerint, a 117. §-nak itt fent nem forgó esetén kivül, a 132. §. alapján elrendelt árve­rést felfüggeszteni csak akkor lehet, ha a 128.§. értelmé­ben kitűzőit és a 132. §. szerint elintézett igény felett ho­zott birói határozat ellen törv. időben felfolyamo lvány vagy semmiségi panasz adatik be, — ezen eset azonban a jelen árverésnél nem forog fent, mert a kitűzött határidő alatt igény senki által nem levén bejelentve, igénykereset tárgyalásának, elintézésének, és erre vonatkozó perorvoslat benyújtásának helye sem lehetett.—De özv. Gencsy Dániel­nőnek igény keresetét egyátalábanfigyelembe venni sem le­hetett azért, mert az or. b. ért. 138 § a következő szavai­nak : „az árverés megtörténte után bejelentett igények semmi esetben figyelembe nem vehetők" — miután ezek­ben az igénykeresetnek figyelmen kivül hagyása nem az árverezendő javak tettleges eladásától van feltételezve, és miután akkor, midőn bár vevők hiányában siker nélkül megtartott 1-ső árverés után a 2 dik árverésre uj határ­idő kitüzetik — teljességgel nem lehet azon értelmet adni, hogy az 1-ső árverés megtörténte után is az ingatlan ja­vak tettleges eladásáig igénykeresetet, árverést felfüg­gesztő sikerrel, vagy más egyéb joghatálylyal akár mi­kor beadni lehessen. (1864. jun. 14-én 2119. sz. a.) A Hétszem. tábla ezen végzést az abban felhozott in­dokokból minden változtatás nélkül 1864. aug. 20. 326. sz. a. határozatával helybenhagyta. Ujabb tényezők a perhnzavonás okaihoz. E lapok 29. számában közlött értekezés szerint ,,a perhuzavoná> a harmadik perorvoslat" tenyésztőinek egye­nesen s kizárólag az ügyvédek; az 59. 54. számokban az ügyek lassú menetének előidézése a biróságok terhére rovatik, végre a 84. számban a megszaporodott zugi ró k, s azon szomorú állapotnak tulajdonitatik főleg az igazság kiszolgáltatásínak sajnos helyzete, hogy az oly egyének kezeibe került, kik a hazai törvényeinket, s ezekből folyó gyakori ítokat nem értvén, a birói pályán soha sem mű­ködtek, s csak azért neveztettek bírákká, hogy alkalma­zást nyerhessenek, és elhelyeztessenek. E három rendbeli értekezés mindegyikében foglalt hiányok őszintén meg­vallva majd minden törvényhatóságnál nem egyenkint, hanem összevéve fordulnak elő. s ettől a hazai ip-azság­kiszolgáltatásunk, nvnd addig ment nem leend, mig jog­rendszerünk gyökeres reform alá nem kerül. A szükséges törvénykezési reformok e lapokban már sokszor tüzete­sen a tudomány s Codificatiók színvonalán fejtegettettek, a korszerű javaslatok megtétettek s reményijük, a szer­kesztőség azokkal jövőben is fog foglalkozni.1) Ez alka­lomm il én csak a bírói állomások betöltésére, mint egyik legkiválóbb törvénykezési tényezőre nézve kívánok né­hány észrevételt tenni. És pedig először azt, raikép kielé­gítő, alapos, szakértő törvénykezés kezelésére számítani Igen is —ez képezi egyik főfeladatunkat. s igy legköze­lebb abirósági szervezet s törvénykezési eljárás reform kérdéseit veendjtik tüzetes fe tegetés alá. Szerk. 96

Next

/
Thumbnails
Contents