Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 94. szám

394 27-én 460. sz. a. vádlottat kötél által akasztófán elszen­vedendő halálra ítélte, továbbá 40 frtnyi vérdijnak s az élelmezési költségeknek megfizetésében marasztalta. Ezen Ítélet kihirdetése után vádlott részéről felebbez­tetett, a tisztiügyészség pedig kérvén hivatalból a pert felterjesztetni. A kir. táblán Ítéltetett: „Mielőtt jelen főbenjáró perben végitélet hozathat­nék, a következőknek teljesítése szükségesnek találtatik: a) annak meghatározása végett, váljon a meglőttnek neje vádlottat, s ennek nejét a tett elkövetésekor felismerhette­e, váljon vádlott azon idő alatt, mely a tett elkövetése, és a tanuknak vádlott lakásáni megjelenése között lefolyt, vádlott a tett helyétől a szőlőcsősz lakához, és innen haza mehetett-e,— azon bokornak, mely mellől a lövések állí­tólag történtek, távolsága a meglőtt őrnek és vádlottnak, valamint a szőlőcsősznek lakától és ezeknek egymástóli távolsága pontosan kitudandó és az iratokban feljegyzendő ; b) miután a jelentésttevő csendbiztos azt állítja, hogy ő és a vasúti főnök vádlott gatyáján vérfoltot látott, a most emiitett, valamint a vádlottnál azonnal megjelent tanuk kihallgatandók az iránt, hogy vádlott akkor miképen volt felöltözve, és a vérfoltot valaki közülök látta-e; c) miután a meglőttnek állítása szerint, amásodik lövés pisz­tolyból történt, nyomozás eszközlendő az iránt, hogy vád­lott kitől kaphatta a pisztolyt, s látta e valaki vádlottat a pisztolynak birtokában? d) miután vádlott a lövést állí­tólag Kozma csősznek puskájával követte el, kitudandó, hogy vádlott a kérdéses fegyvert Kozmától mikor kap­hatta, és látta-e valaki vádlottat a tett elkövetése előtt a puska birtokában? e) Vegvoda Józsefné vallomásában azt állítja, hogy a tett elkövetésekor általa látott férfi a sző­lők felé, hitelesítéskor pedig azt, hogy a férfi a tanya felé ment, továbbá, hogy a tett elkövetésénél jelen volt nőt szaváról ismerte meg, nevezett nő tehát ezen ellenkezés felderítése, valamint az iránt is kihallgatandó, hogy mely szavakat mondotta akkor vádlott neje, mikor azt állítólag felismerte, f) Bagdi István vallomása szerint a meghalt Vegvoda azt mondta, hogy a rálövő egyén feketére volt álczázva; miértis Bagdi István kihallgatandó az iránt, hogy a meglőtt ezen nyilatkozatot mikor és ki előtt tette, és a netalán jelen volt tanuk e körülmény iránt szintén kihallgatandók : g) Bagdi István vallomása szerint Kozma előtte azt mondta, hogy vádlottnak, pisztolya volt, mely körülményre nézve Kozma István szabályszerüleg kihall­gatandó, és a kifejlendőkhöz képest Bagdi Istvánnnl szem­besítendő ; h) miután az iratokból kitűnik, hogy a jelen­tést tevő csendbiztos hitletétele nélkül vallott, ugyanaz eskü alatt körülményesen kihallgatandó; i) vádlottnak azon állítására nézve, hogy a megholtra sokan fenik fogu­kat, a meglőttnek jelleme, viselete és az, váljon ennek ellenségei voltak-e, kitudandó; k) vádlott azon állítása valósága vagy valótlanságának megállapítása végett, hogy neje gyenge elméjű, szakértőktől, előbocsátott szabályszerű észlelés alapján, bizonyítvány szerzendő; 1) mikép történ­hetett, hogy a meglőtt a lövés után rögtön megjelent ta­nuk előtt meglövése körülményeiről azonnal nem szólott; a később megjelent csendbiztos előtt pedig szóval nyilat­kozott, s végre m) a vádlottnak keresztlevele, valamint testi és ]e'ki állapotáról orvosi bizonyítvány az iratokhoz csatolandó, Az elősorolt hiányoknak pótlása efi a kifejlen­dőkhöz képesti uj itélet hozatala végett jelen bünper a ho­zott ítéletnek feloldása mellett sat." (1864. aug. 22-én 2988. Elő.: Csacs kó Imre). (Vége követk). Xiioniatolt Peslen. 1S05. Kocsi Sándor állat (ÉrkBvy, Gatg< Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. itéld táblán. 253. Holler Sámuelnek, Szarnék Márton elleni 600 frt s járulékai iránti perében Ítéltetett: A felperesi kereset begyőzésére a per során kihallgatott tanuk közt csupán Spiczer Ignácz határozottan azt vallván : hogy ő a perlekedő felek közt Buris ügy védnél eszközlött számté­telnél jelen lévén, alp. határozottan kijelentette, hogy a számtétel által eredményezett 1200 frtnyi öszletből még 600 frttal a kimérésre adott tehenek husa ára fejében tar­tozik, — ellenben második tanú Tangl Márton csak azt vallván: hogy Szarnék Mártontól hallotta, miszerint ez ma­gát Holler Samu irányában 60, frttal adósnak mondotta, a nélkül azonban, hogy ezen tartozásnak miképeni kelet­kezéséről alperes részéről említés tétetett volna, — ezen két vallomány tehát olykép, hogy a követelés valódisá­gát tagadó alperes irányábani teljes próbául vétethetnék, minősitve nem lévén, azok a felperesi kereset igazolá­sára csak félpróbául szolgálhatnak, — miértis a neheztelt ítéletnek megváltoztatásával, alperes Szarnék Márton a keresetbe vett 600 frt, ennek a kereset megindítása nap­jától számítandó 6% kamat, és 25 frtnyi perköltségek 15 napra következő végrehajtás terhe melletti megfizetésé­ben elmarasztaltatik, ha felperes Holler Samu a neki pró­báinak kiegészítéséül ezennel megítélt pótesküt arra le­teendi: „hogy ő 1864. máj. 20-án alperes Szarnék Márton­nal számolván, felperesnek alperes elleni követelése 1200 frtra rúgott, melyből miután immár 600 frtot lefizetett, alperes Szarnék Márton még jelenleg 600 frttal tartozik," — felperes köteles tehát jelen itélet jogerőrei emelkedése után 3 nap alatt, az eskületételére való készségét kijelen­teni, és e végre a törvényszéktől határidőt kérni, mert el­lenkező esetben alperes Szamek Márton ezen kereset alól felmentetik, és felperes mint pervesztes a 18 frtban meg­állapított költségeknek 15 nap alatti végrehajtás terhe melletti megfizetésében elmarasztaltatik, — és az összes periratok — az Ítéletnek ez értelembeni foganatosítása végett — az eljáró városi törvényszékhez visszaküldet­nek. (1865. oct. 10-én 16033. sz. a. Elő.: Tölgyesy). Hivatalos tudnivalók. A főmlt. Hétszem. táblán a III tanácsban nov. 29-én és a következő napokon előadatnak : Róth Mayer — Dráveczky Zsig­mond e. kártérítés. Wladisawlyev Mátyás s társai telekkönyvi ügye. Franki B. — Altmann Salamon e 600 frtnyi előleg kétsze­rege. Blau M. fiai — Kilik Péter e. 1022 frt. Gerzon Fer. csődtö­mege — Gerzon Ödön és Zsig. e. osztoztató biróság kirendelése. Özv. Szepessy Ferenczné — Szepessy Géza e. haszonbéri szerző­dés megszüntetése. Elö-: Karap segédelőadó: Pestváros házi pénztára — Medecz Józs. e. csatorna építési költségek. Nagy Istv. — Vámosy Andr e. 31 frt. Elő.: D e s s e f fy ktb. Listár Mihály ­Szijártó Istv. e. végrehajtás- Gyürky Vay Erzsébet grfnő — Des­seffy Ottó s társa e telekkönyv. Br. Rózner Józsefnő — Kráraer Dávid e- bizt. végrehajtás. Perl Manó — Neiszer Istv. e. kártérítés. Szabó Pál — Pilis Pál s társa e haszonbér. A kassai cs. kir. pénz­ügyi ügyészség — Svedlér város e. vételár. Pap Katalin s társa — Pap Józs s társa e. örökösödés. Elő.: Beöthy ktb. Neher Mátyás — Meller Fülöp e. végrehajtás. Décsy Adolf — Hajduska Mór e. 450 frt 45 kr. Pásztor András — özv. Pásztor Andrásné e. igazo­lás. Prosser Máty. — Bernhart Bernáth s többek e. 462 frt. Fló­rián János — a paksi közbirtokosság s többek e. telekkönyv. Elő.: Horváth hétszem. táblai titk. Felelős szerkesztő es kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN z-i/ is Kocsi ni/omdájában\ Ilal-piacz. és al-dunasor Jfc^£* Mai számunkhoz mellékelve van: (Értesités) ökrös Bálint szerkesztése alatt Heckenast Gusztáv kiadó hivatalában megjelent „URSZÁGIOS WAPTÁft" iránt 1866-ik évre.

Next

/
Thumbnails
Contents