Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 94. szám

392 mikor akarják, megindítani, vagy folytatni, s kik különben is az egész előjegyzési ügyről mit sem tudnak. A fentebb mondottakból tehát kitűnik, hogy a folyamodvány szerkezeténél, és a végzés indokolásánál fogva az igazolásnak szintúgy mint előjegyzésnek sem subjectuma sem objecturaa nincs. Lássuk végre mi eredménye lesz a kérdéses előjegyzés igazolásának, legyen bár annak tárgya a kielégítési jognak újbóli bebizonyítása, vagy a feljegyzett pernek Fischer Kár. részére hozandó kedvező Ítélet általi eldöntése. Ha az igazolás a kielégítési jognak bebizonyitása által fog történni, akkor az előjegyzés tárgya t. i. a zálogjog, vagy ha ugy tetszik, kielégítési jog semmi változást nem szenved. Ha pedig az igazolása feljegyzett igénynek perreli érvényesítése által fog történni, ez esetben ha t. i. Fischer Károly Staífenberger elleni perben győztes lesz, és neki a kérdéses rét, melyre tulajdonjogi igényt támasztott, oda Ítéltetik, Fischer Károly még nem nyerend tulajdoni jogot, hanem ehhez még szükséges, hogy a kedvező ítélet alapján tulajdoni jogát bekebleztesse. Ezen bekeblezés alkalmával a kérdéses rét, ha Staffenbergernek telekjegyzőkönyvében más ingatlanságokkal egy birtoktestet képez, ugyan ebből le- és vagy Fischer Károly telekjkönyvébe átíratni, vagy külön telekjkönyvbe mint önálló telekkönyvi,birtoktest bejegyeztetni fog; ha pedig a rét már Staífenberger telekjkönyvében önálló birtoktestet képez, akkor Fischer Károly az itélet alapján Staffenberger után a tulajdoni lapon mint tulajdonos be fog kebleztetni; de az előjegyzés, ha igazoltatik is, sem az első, sem a második esetben Fischer Károlynak a kérdéses rétre nézve nyert tulajdoni jogára átvezettetni nem fog; mert az előjegyzésnek tárgya nem Fischer Károlynak az előjegyzéskor még nem szerzett tulajdoni joga, hanem csak igénye volt, mely az előjegyzéskor még nem képezte a telekkönyv tárgyát, miután, mint mondám, a feljegyzés nem jogot, hanem harmadik személyek irányában, kik Staífenberger ellenében a kérdéses rétre nézve időközben tulajdoni, vagy zálogjogot nyernének, csak biztosítást ád. A tárgy tehát, melyre a zálogjog előjegyeztetett t. i. az igény, Fischer Károly tulajdoni jogának bekeblezése által lényeges változást szenvedvén, többé nem fog létezni, s igy az előjegyzés is, ha nem istörültetik ki, minden jogkövetkezmény nélkül fog a telekjkönyvbe helyet foglalni. Nemde ekkor a folyamodók, mint Fischer Károly hitelezői, ha jogaik biztosításáról gondoskodni akarnak, kénytelenek lesznek Fischer Károly bekeblezett tulajdonjogára jogérvényes itélet alapján — tekintet nélkül a nyert, és igazolt előjegyzésre — zálogjog bekebleztetését kérni? mely esetben, ha más hitelezők által meg nem előztetnek, elsőbbségi jogot nyerendenek. Nem hagyhatom még észrevétel nélkül a folyamodóknak a felfolyamodványban nyilvánított abbeli aggodalmukat, mely szerint „az előjegyzést, illetőleg a feljegyzett igénynek nevükrei átíratását azon okból kérelmezték, mert attól tartottak, hogy az igény feljegyzése a csőd megszüntetése folytán kitömhetni fogván, egyetlen végrehajtási alapjoktól megfosztatnának." Hogy ezen aggodalom, mint téves jogfogalom kifolyása alaptalan, önként értetődik, miután a csődtömeg részére feljegyzett igény az által, hogy a feljegyzés kitörültetik, nem szűnik meg létezni, s azt Fischer Károly, akár van az feljegyezve akár nincs, peruiján érvényesítheti; mert Fischer Károlynak nem azért van igénye, mivel az feljegyeztetett, hanem megforditva, mivel van, azért feljegyeztetett; de azt feljegyezni mulhatlanul szükséges nem volt. Egyébiránt ha tagadom is, hogy perfeljegyzésre, vagy feljegyzett igényre zálogjogot előjegyezni,vagy bekeblezni lehet, még sem merem tagadni, hogy a folyamodók Fischer Károly igényét — mint általában az adósnak minden személyes vagyis dologhozi jogait végrehajtás alá vonhatják: de ilyen jogot, — legyen az bár feljegyezve, vagy sem — nem mint telekkönyvi tárgyat, hanem mint ingó vagyont elárverezni kellene, mely esetben a vevő a vételárt a hitelezők kielégítése végett lefizetvén, az igényt mint az adósnak particularis jogutódja saját nevében per utján érvényesíthetné. Hogy azonban ily jogra, miután érvényesítéséhez bizonylatok szükségeltetnek, melyek csak az adós előtt ismeretesek, és melyeknek felmutatására az adóst végrehajtás utján kényszeríteni legtöbb esetben lehetetlen volna, aligha találkoznék vevő,— azt könnyű belátni. Midőn nézeteim közlését befejezném, legyen szabad reménylenem, hogy senki sem fogja feltűnőnek találni, miszerint értekezéseim tárgyául ismételve csak a Hétszemélyes tábla Ítéleteit, és végzéseit tűztem ki; mert ezt csakis az igazságszolgáltatás érdekében szükséges jogvitatkozás netáni előidézése, és ennek folytán a jogfogalmaknak tüzetesb meghatározása czéljából teszem, mi főképen a legfőbb bírósági végzésekre nézve szükségesnek látszik, miután ezek a feleknek, és alsó biróságoknak irányadóul szoktak szolgálni, és ellenük semmi jogorvoslatnak helye nincs. — A telekkönyvi rendeletre vonatkozó végzéseket pedig azért tűztem ki ismételve értekezésem tárgyául, mert a telekkönyvi rendszer legéletbevágóbb intézmény, melyre nézve a jogfogalmak tisztázása a legszükségesb s leghasznosabb feladatok közé tartozik.1) Büntető jogeset. Gyilkosság. Szegedváros csendbiztosa 1863. aug. 21-én jelenté, hogyVegvoda Józsefvasuti őr 1863. aug. 20-án éjjel 11 órakor, midőn a 77. sz. állomásánál az érkező vonatot jelvényezte, a vonat elhaladása után egy lesben állott orgyilkos által kétszer és pedig 2 — 3 lépésnyi távolságból i meglövetett. A csendbiztos még éjjel a helyszínén I megjelenvén, nemcsak a tökéletes eszméletnél talált Vegj voda, de annak felesége is kijelenték, hogy a tettesben ! Förgeteg József tanyását Zsiga Mihályt ismerték fel. Erre I az orgyilkos leshelyén talált nyomok vétettek vizsgálat i alá és kiderült, hogy a gyilkos másodmagával volt, vala! mint hogy ezen leshelyből az egyik nyom egyenesen Förgeteg József tanyájára, a másik pedig a szőlő és burgonya földeken keresztül vitt; nem messze továbbá a helyszínétől egy bot is találtatott. Zsiga Mihály felesége a helyszínére kisértetvén, az ottani kisebb lábnyomok tö1) Különösen igazságszolgáltatásunk jelen nyomorult helyzetében, melynek előidézésében az 1861-iki meggondolatlan, jóformán erőszakolt törvénykezési rombolás, az országbírói bizottmányi helytelen, ki nem elégítő eljárás s működés: később pedig a birói hivataloknak — felsőbb forumokon is — lelkiismeretlen, jóformán csak politikai tekintetek szerinti betöltése — főtényezőkül szolgálnak. — Azért szabad legyen a törvénytudók nevében is forró köszönetet nyilvánítani a czikk tisztelt Írójának becses törekvéseért, melylyel a hiányos és zavart jognézetek tisztázására s ezzel igazságszolgáltatási nyomoruságaink enyhítésére I — kitűnő szakavatottságával közreműködni szíveskedik. Szerk.