Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 94. szám

Pest , 1805. péntek decz. 1. 94. szám. Hetedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tiirtnlom : Lehet-e perfeljegyzésre a zálogjogot elójegyeztetni ? ('• ége). — Büntető jogeset. — Kur. Ítéletek. — Hív. tuduiv. Leliet-e perfeljegyzésre a zálogjogot elójegyeztetni? Vonatkozva e lap f. é. 75. számában ily czim alatt közlőtt jogesetre s Hétszem. táblai határozatra, mely azon kérdést igenlöleg döntötte el. (Vége.) Mihajlovios Miklós udvari tanácsos úrtól a m. kir. udv. canczelláriánál. Valamint a kérdéses jogesetben az elrendelt előjegyzésnek nem volt s u bj e c t u in a, mit már kimutattunk, ugy nem volt annak ob j ectuma sem; mit ezenneligazolandunk. Obj ectuma sem volt; mert mint fent mondottam, előjegyzést, ugy mint bekeblezést is a telekk. r. 71. §-a szerint csak az ellen lehet elrendelni, a ki maga is mint tulajdonos, vagy hitelező előjegyezve vagy bekebelezve van, vagyis a kinek magának telekkönyvi dologbani joga van. A feljegyzett igényre nézve pedig — melyre a kérdéses előjegyzés elrendeltetett, Fischer Károly, illetőleg annak csődtömege sem tulajdonosnak, sem hitelezőnek nem tekintethetik, miután a feljegyzett igény csak jogczimnek tekintendő. Ha valaki ennek ellenében azt állítaná, hogy a feljegyzett igény nemcsak szerzendő, hanem Fischer Károly által már szerzett tulajdoni jogra vonatkozik, az nagyon tévedne, mert ilynemű igény, melynél fogva már szerzett tulajdon igénybe vétetik, a telekkönyvi tárgyakra nézve — kivéve a telekk. r. I. része szerintieket, melyeknél fogva a telekkönyvi első bevezetések kiigazítása czéloztatik — nem képzelhető, miután telekkönyvi tárgyakra nézve senki sem lehet tulajdonos, ha bekeblezve, vagy előjegyezve nincs; hogy pedig a kérdésben forgó igény nem olyan, milyenről a telekk. r. I. részében tétetik emlités, kitetszik onnan, mivel az nem a 24. §. értelmében külön ivre ily felirat mellett „tulajdonjogi igények feljegyzése" hanem a teherlapra vezettetett. Ha tehát a feljegyzett igény dologbani jognak, s Fischer Károly, illetőleg csődtömege sem tulajdonosnak, sem hitelezőnek nem tekintethetik, világos, hogy az előjegyzési folyamodványnak, és az elrendelt előjegyzésnek telekkönyvi obj ectuma sem volt. Nekem ugy tetszik, mintha a legfőbb biróság fentebbi állításaim alaposságát szinte szem előtt tartotta, mivel a kért előjegyzést csak azon okból rendelte el „mert az 14 nap alatt különben is igazolandó" — azonban épen ezen igazolásban fekszik a legnagyobb baj Tudva van ugyanis, hogy az előjegyzés a bekeblezéstöl a tárgyra nézve épen nem különbözik ; az egyiknek ugy, mint a másiknak tárgyát csak dologbani jog képezheti, és a 71. §. szerint csak dologbani jogra vezettethetik be a telekkönyvbe; a hol tehát — tekintettel a tárgyra — az egyiknek helye nincs, ott a másiknak sincs; a fentebbi indokolásból pedig azt kell következtetni, hogy ha a folyamodók bekeblezést kértek volna, azt a legfőbb biróság meg nem engedte volna, mert ,,azt igazolni nem kell;" már pedig a végrehajtási jog, miután jogerejü Ítéleten alapszik, már macában véve feltétlen zálogjogra jogosítja a hitelezőt, s így a folyamodók bekeblezést is jogosan kérhettek, s azt a biróság — a mennyiben a perfeljegyzést, illetőleg a feljegyzett igényt az előjegyzésnek tárgyául fekintette— elrendelni tartozott volna, mert perfeljegyzésre előjegyzést csak akkor lehetne elrendelni, ha különben abekeblezésre megkivántató kellékekkel ellátott okmány alapján bekeblezést lehetne elrendelni, az előjegyzésnek igazolása csak a jogszerzés alakjára vonatkozván, mely ha sikerül, a feltételesen szerzett jog feltétlenné válik, de a jognak tárgya, és természete az igazolás által nem változik. Ezek szerint a fentebbi indok alig talál a telekk. rendeletben igazolást. Lássuk most, miben áll az elrendelt előjegyzésnek igazolá°a, melynek szükségességét a legfőbb biróság kimondotta? mi fogja tulajdonképen az igazolásnak tárgyát képezni? és kinek ellenében fog az előjegyzés igazoltatni ? Az előjegyzett kielégitési jog a folyamodók által már a folyamodványhoz A. a. csatolt ítélet által ki van mutatva, miután ennek alapján a folyamodók végrehajtási kielégitési jogot nyertek; ha most a folyamodók igazolás utján a már bebizonyított végrehajtási jogot tartoznának újból bebizonyítani, akkor valami feleslegest tennének, és ez esetben kérdés támad, ki ellen fog az előjegyzés igazoltatni? Fischer Károly,illetőleg örökösei ellen nem, mert ezek ellen az előjegyzés sem rendeltetett el; de Staffenberger ellen sem, mert ezt, — mint fentebb mondatott — az előjegyzés nem érdekli, tehát az igazo lás sem. Egyébként, ha a legfőbb biróság magának az előjegyzett kielégitési jognak bebizonyítását tekintette az igazolás tárgyául, akkor a fentebbi indokolás, melynél fogva az előjegyzés csak azért rendeltetett el, ,,mivel az különben is igazolandó" a legfőbb biróság nézetével meg nem egyezőnek látszik, mert az előjegyzés igazolása az előjegyzés e I r e n d e 1 és é n e k indokául nem szolgálhat, hanem csak mint az előjegyeztetőnek kötelessége tekintendő , s igy helyesebbnek látszik ezen iudokolás „az előjegyzés azért rendeltetik el, mivel az A a. Ítélet még jogerőre nemjemelkedett" — vagy pedig ha a legfőbb biróság az ítéletet jogérvényesnek tekintette, akkor ezen indok látszik helyesnek „az előjegyzés azért rendeltetik el, mivel jogérvénye? Ítélet alapján bekeblezésnek is volna helye, ha azt a folyamodók kérték volna sat." Ha valaki azt állítaná, hogy a kérdéses igazolás a feljegyzett igénynek per utjáni érvényesitése által fogna történni, nagyon tévedne, rnert az előjegyzésnek tárgyát nem a feljegyzett igén y, hanem a kielégitésijog — zálogjog — képezi, mely az előbbire előjegyeztetett, az igény pedig csak az előjegyzett z á 1 o gj o g n a k tárgyául szolgál, s igy az igazolásnak tárgyát sem képezheti, miután csakis azon jog igazolandó, mely előjegyeztetett. Ez a kérdéses végzésből is kulcsolható, a mennyiben az igazolásra 14 napi határidő tüzetett ki, miután ezen határidő csak a folyamodókat mint előjegyeztetőket, nem pedig Fischer Károlyt, vagy örököseit kötelezheti, kiknek szabadságukban áll, a pert a feljegyzett igény érvényesitése végett, a