Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 92. szám

Pest, I8ft5. péntek nov. 24. 92. szám. Hetedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom : Gyámi eladás félretételére inditott perbeli eset. (Vége.) — Úrbéri jogeset. — Kur. Ítéletek. — Hiv. tudnir. Gyámi eladás félretételére inditott perbeli eset. (Vége.) Közli : N é m e t h Samu felp. ügyvéd ur. Az előadottak szerint tehát jelen per semmiségi alapon félretételre indíttatván, miután az ősiségi pátens 16 §-a elősorolja azon pereket, melyeket indítani nem lehet, s a felsoroltak között a gyámi eladás felretételére indítandó perek nem foglaltatnak, s miután az ősiségi pátens ép azért hozatott, hogy a multat a jövővel kibékítse, s így több oly keresetet is, például bizonyos esetekben zálogváltásit megenged, melyeket a P. T. K. kizár, alig képzelhető azon magának ellenmondó képtelenség, hogy ép az ősiségi pátens ürügye alatt oly keresetek elölbetők lennének, melyeket a P. T. K. maga is fentart, mert a P. T. K. a gyámi eladást hatósági jóváhagyás nélkül semmisnek mondja, jelen esetben pedig hatósági helybenhagyás nemcsak hogy be nem következett, de sőt a hatóság E. a. ezen eladás ellen tiltakozott; mindezeknél fogva a gyámi eladás félretételére indítandó perek indithatását az ősiségi pátens ki nem zárván, e pereknek ezentúl is megindithatása — igénytelen nézetünk szerint — vita tárgya alig lehet. Jelen esetben tehát se gyökjogbeli, se örökösödési pert indítani nem kellvén, a perindithatásra nézve egyedül és egyszerűen két kérdés oldandó meg. lör. Bírna k-e felperesek személyes kereshetőséggel? Minden kétséget kizárólag igazoltatott ez a H—V-ig terjedő oklevelekkel, melyek szerint Baranyay Borbála utóbb Litassy Bálint neje, ugy Baranyay Zsigmond magszakadtuk után, felperesek a kereshetőséghez az egyedüli jogosítottak, s 2-orE perindításnak a magyar törvények szerinti elévülés nem áll-e ellen? Megoldja e kérdést a Y. a. per, mely 1815-ik évtől 1858-ik évig lévén folyamatban, az I. R 79. 2. és 3. §a ugy a 181. cuiialis Decisio értelmében az elévülést megakasztotta; a P. T. K. 5.§-a és ugyanazon törvénykönyv bevezető része XII. czikke 6. §. pedig azt rendeli, hogy „a P. T. K. hatálya előtt már el kezdődőit elbirtoklás vagy elévülés a magyar törvények szerint ítéltessék meg," s e §. végén az ősiségi s zálog perekre nézve kivételt tevő záradék jelen esetre nem alkalmazható, mert e pernek az ősiségi, adományos és zálog rendszerrel mi köze sincs, e per az ősiségi pátens által tökéletesen érintetlenül hagyatik, e per nem a birtok jogminősége alapján, de a tény semmisége alapján indíttatott meg, e per nem azért indíttatott, mivel ősi vagyon, hanem azért, mi- J vei más vagyona, tehát idegen tulajdon adatott el,mi a világ minden törvénye szerint semmis; az ősiségi viszo- 1 nyokból eredő perekre nézve kivételt tevő záradék tehát e perre átaljában nem alkalmazható Különben is eldöntötték e kérdést magok az alperesek, midőn elleniratuk 25. lapján szóról szóra azt mondják, hogy ,,az Y. Z. A A. és BB. a. mellékletek teljesen alkalmasak ugyan arra, hogy velők meg legyen mutatva, miként a magyar törvények szerinti elbirtoklás interrumpalva van, de már arra, hogy a ny. par. 9. §-nak időhöz kötött szabályát meghiúsítsák, nem alkalmatosak." II. Az érdemre nézve felperesek igazolták : 1- ör a keresetbeli tényt t. i. a gyámi eladást, 2- or annak káros voltát (előnyös voltát alperesek tartoznáuak igazolui), mert a B. G-G. és HH. a. oklevelekből kiderül, miszerint a kiskorú árváknak Komárom és Trencsénmegyékben is voltak tetemes birtokaik, melyek jövedelme az ő neveltetésökre s élelmezésökre több mint elegendő lévén, a somogyi javak elharácsolására mi szükség sem volt; elhárácsoltattak pedig e szép kiterjedésű birtokok, mert miként keresetlevelileg, az alperesek által meg nem czáfoltan, igazoltatott, a fundus instructus, urbériség, dézsma, épületek s egyéb tartozékok értékét is a vételárba betudva, egy eladott hold ára alig tesz néhány ó-bankó forintot. És hogy ez eladást, hallatlan kártékonysága miatt magok az árvák megrontására szövetkezett tényezők is semmisnek tekintették, mutatja azon körülmény, hogy a birtokok visszaadatása iránti kényszerűséget szem előtt tartva, a vevő pénze iránt a gyám második férje által vállaltatott szavatosságot. 3- or a kiskorú árváknak az eladott javakra és pedig mind az apai, mind a Vrantsits-féle részekre nézve tettleges birtoklását, igazolják ezt a B. HH. KK. TT. UU. VV. XX. YY. ZZ. oklevelek. 4- er eme birtokok hollétét, quotalitasát s alperesek által tettleg birtoklását, igazolják ezt 3B. 3C. 3D. 3E. 3F. 3G.3H. 31. 3K 3L. 3M. 3N. 30. 3P. 3Q 3R. 3S. 3T. 3U. 3V. 3X. 3Y. 3Z. 4A. alatti oklevelek,melyek szerint apai örökség utján az árvák tettleges birtokában volt Páth helység Vio része, Vrászló helység V10 része, Viszló helység '/ío része, Gárdos puszta Vi0, Pacsér-Visnye puszta Vu' Gyöngyös puszta 1/x^ és Hedrahely puszta '/16 része, továbbá a Vrantsits-féle magszakadás után az árvák tettleges birtokában volt Páth helység V8n része, Vrászló helység '/*„ része, Viszló helység V32 része, Gárdos puszta '/so része, Buzsák helység V.12 része, Bogáth puszta 1|32 része, Hedrahely puszta 1j.2g része, Pacsér-Visnye puszta '/(2 része, Gyöngyös puszta V3i része, mind ezen birtokoknak a fenidézett oklevelek szerint az alperesek birtokában levő 3/i része felperesek sajátja lévén a gyámi eladás íélretétele mellett, megítéltetni alázattal kéretik ; a B. a. szerződés által eladott több egyéb virtuális jogok jelen kereseti,ek tárgyai nem levén Ezekben történvén a perbeli tárgyalás, miután fel92