Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 89. szám

Pest, I8«5. kedd nov. 14. 80. szám. Hetedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom : Kültörvényhozási szemle. IV. — Jogeset. —Kur. Ítéletek. — Hiv. tudniv. Kültörvényhozási szemle. Büntetőjogi Codificatio. — Anyagi büntetőjog (1860 1862.) IV Azon jogi tényezők közt, melyek korunk nagyszerű haladását bizonyítják, melyek a szabadelvüség folytonos kifejlődése mellett tanúskodnak, kiváló helyet foglal el a jelen törvényhozások büntetési r e n d s z e r e. Midőn erre nézve a régibb kor kegyetlen, minden jogosságot lábbal tapodó büntetései, s a büntető igazságszolgáltatás magasztos czéljait csak a kegyetlenkedés hatálya által elérni czélzó törekvései ellenében ; a mai törvénykönyvekben a szigorú jogosság mellett, az emberiséget, az ezt feltételező javítást, mint a büntetőjog legnemesb czéljait látjuk alapelvekül tündökleni; akkor a mult s a jelen kor közti egyik legmagasb válaszfalat méltán keressük a büntetési rendszerben. — Es e tekintetben legfőbb kiindulási pontokul szolgálhatnak: a halálbüntetésre, a fogház rendszerre, s a büntetések jogi következményeire, különösen becstelenitö hatály a i k r a vonatkozó törvényhozási szabályok. Ezeket lássuk tehát a legújabb törvényhozási mozzanatokban. A h a 1 á 1 b ün t et é s ujabban Oldenburgban, 1860-ban Toscánában és St Marinobau, valamint Hamburgban is eltörültetett, de utóbbi államban ismét visszaállitatott- Atalában még mindig nélkülözhetlen szükségessége mellett látszatnak a törvényhozások meggyőződve lenni. Azért is a szabadelvű jogkifejlődés s haladás tényezőit nem annyira annak eltörültetésére irányzott, de gyakorlati jelentőséggel épen nem dicsekedhető törekvésekben, mint inkább azon elvekben keressük, melyek különösen azt követelik, hogy a halálbüntetések lehető legszűkebb körre szoritassanak, mely elvet lehet t. i. egyedül a jogosság által igazoltnak tekinteni, s épen azért továbbá : hogy ahalálbüntetés mellett is megengedtessék az enyhitési jog érvényesítése; végre hogy a halálbüntetés a p olitikai vétségekre ne alkalmaztassák, mint olyanokra, melyek sokkal inkább a politikai szenvedélyek s befolyások, mint a jogkivánalmak kifolyásai Es e tekintetekben nem csekély a haladás. Angii a b a n, hol a régi törvények alapján még a mult évtizedekben is igen számos esetek — (160 büntettek) halálbüntetés alá tartoztak, ez az 1862-i törvényekben már csak a gyilkosságra és igen szük körre szoritott felségsértésre szoritatott. Különben politikai bűnesetekben való alkalmazását nem engedi meg A b r ém a i itt is jeles példával megyelőre, politikai vétségekben halálbüntetést sohsem engedvén meg: mig azt lefejezéssel végrehajtatva — különben is egyedül a gyilkosság eseteire szoritotta. Es erre nézve a porosz törvényeket messze felülhaladta,1) azt ennél szűkebb körre szorítván, midőn attól eltérve halálbüntetést még azon esetre sem rendel, midőn a gyujtogatásnál emberélet veszett ') Mert a porosz uj törvény a felségsértés (61.62. §.). ijzen kiterjesztett bűnösségén kivül, a honarulás 8 esetében, s a gyilkosságon kiviil az agyoniités két esetében (176. 179 §.) s azonkívül, ha életvesztés jőn elő, a közveszélyü bűntetteknél is (285. 290. 294. 302. 303. 304. §§.) halálbüntetést rendel. — Ily szellemű a Würtenbergi is, mely még 30 bűnesetben rendel halálbüntetést. el2) (494. §.). A portugalli a gyilkossági esetekre megtartotta, de politikai bűntetteknél meg nem engedi; — végrehajtása nem történvén nyilvánosan,3) (art. 120). Es 21 évet nem haladottaknál az mindig örök fogságra változtattatik.*) A halállal büntetett bűnesetek számát kettőre szoritotta t. i. a gyilkosságra, hová a szüléknek s házastársaknak kínzással párosult agyonütését is sorolja (art. 194.) és azon gyujtogatásra, melynél emberélet veszett el. — Az uj bajor Codex is haladást tanusit, a mennyiben a halálos bűnesetek számát tetemesen korlátolta, t. i. csak a felségsértésre, a honárulás 5 esetére, a fejedelem tettleges bántalmazására, gyilkosságra, s a halált előidéző rablásra. Az uj b e 1 g i u m i Codex 8 esetben hagyta meg a halálbüntetést t. i. a király s trónörökös elleni merényletnél (96. 97. §.), gyilkosságnál (456. §.) szülők agyonütésénél (497.), mérgezésnél (460. §.), a rablás legsulyosb esetében (555. §.), a súlyos bünösségü gyujtogatásnál (624. art), s az életvesztést okozó tolvajságnál, Es a fentebbi (95. 97. cz.) merényleteken kivül más politikai vétségekben halálbüntetést meg nem enged. — Az uj hollandi a szigorúság nyomait még nagy mértékben viseli, halálbüntetést rendel még a gyermekgyilkosságnál s tolvajlási esetekben is. — A Svéd 1861-i Codex a gyilkosság, mérgezés és az anyahalálát előidéző magzat elűzés eseteiben tartotta meg a halálbüntetést. — Az uj olasz királysági törvényhozást illetőleg, mig a piemonti 1850 előtt még 41 halálbüntetésü bűnesetet ismert, az 1860-i tervben már csak 13 ily eset jelenik meg. Ezen uj törvényhozások is mindenesetre a politikai vétségek büntetéseiben nyújtják a legszomorúbb képet élőnkbe,5) melyek a jogosság igényeitől még felette messze állanak. Midőn azok még oly politikai cselekvényeket is, milyen az alkotmány megváltoztatása, nem említve a trón s örökösödési rend megmásitását. halállal fenyitetik, (b aj o r 101. art.), s midőn ezen halálbüntetést azokban még a kísérletnél is eszközöltetni rendelik, akkor azok valóban még a jog s állami kifejlődéstőli hátramaradottság legvilágosabb bizonyítékait állítják elő. Ugyanazon elvvel, mely a halálbüntetések lehető legszűkebb körre való szoritását igényeli, szoros kapcsolatban áll az enyhitési jog érvényesítése is. Midőn ezt a jogosság átalában sürgeti, akkor nem lehet kétség, mikép az enyhitési jog a halálbüntetésü bűntetteknél is alkalmazandó ; miután tagadhatlan, mikép a legsulyosbb bűntetteknél, a fejedelem, állam léte, s a honpolgárok élete elleni merényleteknél is fordulhatnak elő esetek, melyek a 2) Ehhez azonban a törvény indokaiban megjegyeztetik, mikép azon szelid mentesség csak akkor érthető, ha a gyújtogatás által valamely ember élet elvétele nem czéloztatott, különben gyilkosságnak vétetik, s mint i yen szinte halállal büntettetik. ') A halálbüntetés végrehajtásának zárt körben, legfeljebb tanuk előtti, nem nyilvános eszközöltetése mindinkább átalánossá válik, így történik az Porosz, Würtenberg, Szász, Baden államokon kivül ujabban aha mburgi, portugalli, bajor törvények sze rint is. 4) Belgiumban 18 év előtt nem ibganatositathatik ; Bajor uj Codex szerint csak a kiskorúság eltelte utan ; mig a Porosz 16 év után megengedi. •') 18i4-i Codex tervünk a ha1 ál büntetést kizárván, a politikai bűntetteket is csak fogsággal bünteti. Es pedig, mi kitűnően jellemzi nemes irányát, még a felség-sértésnél is, a halál pótlékául vett örökös rabságot csak a büntetés maximumául rendeli (44. §) ezzel az enyhítést, mint a jogosság követeli, még itten is megengedvén érvényesítetni. S 0