Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)
1865 / 81. szám
340 düntő súlyt a felül nem vizsgáihatásra nézve. Ugyanis az értelmezett §. különbség nélkül kívánt intézkedni az „urhéri" és „arányossági perek" alaki keresztülviteléről; mégis midőn az úrbéri pereknek negyed biróságilag való felülvizsgálh.itlanságát kimondja, — a szinte úrbéri biró ságok köréhez tartozó arányossági pereket felülvizsgálja. Szolgáljon ern- bizonyítékul: Szabó Kálmán felperessége alatt Zámoryné s érdektársai mint alperesek ellen az alispáni bíróság előtt kezdett s fokozatos utón negyed biróságilag a Hétszem. tábla által a m. e. decz. 23-án 864. sz. a. érdemileg í • I ül vizsgált arányossági per Ha tehát nemesi birtokot érdeklő, s egyéb csekély értékű perek negyed bírósági felülvizsgálatának — törvényeink értelmében helyt adni lehet és kell; annálinkább szükséges, hogy Iegtöbbnyire minden birtokukkal érdekelt úrbéresek a Hétszem. táblának határozata által nyerjenek úrbéri pereikben végmegoldást — és pedig még következő okoknál fogva is. — Mert a) Az orsz. bir. értekezlet által az 1836 és 1840 évi törvények folytán keletkezett, — az úrbéri szabályozások minden nemére, és a föld tehermentesítés re kiterjedő gza bályok, s így az 1853. márt. 2-iki ny. par. is anyagi tekintetben hatályban hagyatván, — miután a inosfcérintett ny. par. 41. §. úrbéri perekben aperujitási jogorvoslatnak helyt nem ád, — midőn ellenben a legcsekélyebb értékű perekben e jogorvoslat törvényesen alkalmazható, — anvnyival méltányosabb s igazságosabb, hogy az okszerűen perújítás alá nem vonható úrbéri és földtehermentesitési ügyeknek negyed birósági felülvizsgálata megengedtessék. Annál is inkább, mivel az 184ö-iki X. t. ez. által szabályozott úrbéri bíráskodás az azon időkori országos zavarok és későbl) közbejött szünetelés miatt életbe nem lépett, s életrevalóságáról a gyakorlat tanúságot nem tesz; j mivel továbbá az orsz. bir. értekezlet csak ideiglenes. igy több milliókat érő maradvány földek meg\ állását tar gyazó felsőbb rendeletek, a kilátásba tett országgyűlés által codificatió alá fogván vonatni, azon ügy felekre nézve, kik most a legfelsőbb helyi felülvizsgálattól reménvlették ügyük kedvezőbb megoldását, a törvényhozás elkéset- | ten intézkednék, miután utólagosan a végrehajtássalbefeiézett úrbéri szabályozásoknak a per érdemébe vágó hibáit orvosolni lehetetlen volna. b) Mid' ii az orsz bir. ért. VI. fej. 1. §-a az ügyeknek anyagi tekintetben való keresztül viteléről intézkedvén, a perek nemeinek elősorolásávái az mb. szabályozásokat, a földtehermentesitési ügyektől megkülönbözteti; — ellenben az alaki keresztülvitelről szóló 2. §. csak az úrbéri és arányossági ügyeket emliti fel, következve e §. által az értekezlet gondoskodása a földtehermentesitési ügyekre kiterjedtnek nem tekinthető, mely két §-nak ilyképi elemezése még inkább begyőzi a fentebb 2. pont alatt kifejtett azon nézetet, hogy különösen a földtehermentesitési ügyek alaki keresztülvitelére bíráskodás tekintetében az 1848-iki törvények szabályozók nem lehetnek. c) Végre figyelmet érdemel a közönségnek a legfőbb törvényszék iránti kegyelete és bizodolma, — s azon megnyugvás is, melyet a legfőbb bíróság határozataiban keres és talál. — legyének azok bár sujtók, de mert utolsó bírói szózat, megnyugvást szolgáltatnak: ellenben még a legfelsőbb biró döntő szavát az igazság mérlegébe nem vetette, a pervesztes fél sokszor törvénynyel ellenkező védveket használ, sokszor a politikai hatóságoknál keresi ótalmát. mely alkalmatlanságtól a legfőbb bíróság végszózata a perlekedőket és hatóságokat mpgmenthetné. Ezen okokból a meggyőződés feláldozása nélkül biztos megállapodást vonhatnak azok. kik azt hinnék, hogy az urb. és földtehermentesitési pereknek a Hétszem. tábla által leendő' felülvizsgálatát eddig a törvény szavai, s szelleme alapján ellenezték; s ha az illetőket e nézet ke resztül vitelére megnyerjük, a felhozott okoknál fogva ok is megnyugvást szerezhetnek ana, hogy az úrbéri és földtehermentesitési ügyeknek negyed birósági felülvizsgálata nem volna octroy. Annyit e kérdés fejtegetésétől reménylünk, hogy vagy a befolyásos helyeken okaink méltánylásával nézetünk érvényre emeltetik, mindenesetre pedig magunkat és ügyfeleinket, vagy a felebbezés lehetőségévei, vagy annak indokolt visszautasításával megnyugtathatjuk, kérvén a tisztelt szerkesztőséget, hogy ezen értekezést becses szaklapjában nyilvánosságra hozni szi veskedjék. Többen, Az 1844. VI. t. cz. 15. §. magyarázata a Hétszemélyes tábla által. Ezen tárgyra nézve Brode f j i p ó t pesti ügyvéd ur lapunk f. é. jól. 18-i számában egy érdekes jogesetet közlött, melynek lényege ei volt: Wertheimer M.&i ellene M authner M. részéről i ti tézett biztosítási végrehajtáskor, több áruk lefoglaltatása után, ez könyvbeli követeléseire is kiterjesztetni szándokoltatván, könyvei e Kimutatására felszól itatott, de az állítólag könyvei hollétét nem tudva azok előadását megtagadta, aminek folytán összes könyvkivnnati követelései zálogolás alá netteknek nyil vánitattak. A pesti e. b. válté) tsz ék a könyvek előadásának megtagadását ellenszegülésnek vévén, az. 1811. VI. lő. § alapján ellene, ki időközben ösőd alá került, a végrehajtás folytatását elrendelte. Ez ellen a perügyelő (Brode L.) fel folyamod ólt, kiemelve, mikép a kiadás megtagadása ellenszegülést, erőszakot nem képez, mit az 1844-iki törv. megkíván ; - mikép a csőd elrendelése után birói foglalás többé nem intézi élhetik bukott vagyonára. A váltófeltörvényszék azonban ugyanazon 1844. VI. t. cz 15. §. alapján az e. b. végzést helybenhagyta. Most a perügyelő semmiségi panaszt adott be — ujolag alaposan kifejtvén, mikép a könyvek kiadásának megtagadása, állítólag eltitkolása a törvény által igényelt erőszak, ellenszegülés cathagoriájába nem sorolható.*) Es ennek folytán a Hétszem. tábla váltó osztálya f. é. aug. 26-án 360. sz. a. kelt végzésével az egész eljárást, s a két alsó bir. végzéseket megszüntette — következő indokokból : „Mert: az 1844 évi VI t. cz. 15 §-a váltóvégrehajtásoknál a bírói zárt, csak az erőszak miatt össze nem irathatott vagyonra rendeli kiterjesztettnek tekinteni; már pedig a B. alatti végrehajtási jegyzőkönyv világosan azt tanúsítja . hogy Wertheimer Mór a B. alatti váltóvégrehajtáskor tettleges erőszakkal a végrehajtást nem gátolta: de t,tuusittatik ezen ténykörülmény még azáltal is, hogy a B. alatti végrehajtáskor a fentebbi törvény rendelte hatalomkar nem alkalmaztatott; ezek szerint tehát Wertheimer Mórnak activ konyvköveteléseire Mauthner testvérek és társa a B. alatti végrehajtás által törvényes záI igjogot nem nyerhettek: minthogy pedig Wertheimer Mór időközben csőd alá esett és a végrehajtató felek a könyvkövetelések részletes összeírását csak 1865 évi apr. 28-án, tehát már a csőd kiütése után kérték, a csőd kinyilta után pedig a bukott vagyonára az 1840 évi 22 t. cz. 32 §. szerint, végrehajtási vezetni nem lehet: annálfogva az alsó biróságok egybehangó végzései, — mint a fenti Iézett két törvényczikk rendeletébe és a váltó eljárás lényeges formaiba ütközők, — a V. t. k. II R. 140 §. alapján, megsemmisítendők voltak." *) La«d részletesen lapunk f é .05 -56. számait.