Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 81. szám

341 Jogeset. Szálló mányi per. A pénzügyi ügyészség mint felp. Juliász Jánosné szül. Krizsa Zsuzsanna e. 2225 vfrt 26 kr. tőke és járulékai iránt a íenállott ócsai cs. kir. szolgabírói hivatalhoz 1854. api-. 30-án 1577. sz. a. benyújtott keresetében előadja — miként az A. a jelentés szerint 1851-ben mag és végrendelet nélkül elhunyt Lázár Erzsébet árvaleánynak hátramaradt 1 ház, V2 telek és 1 szőlőből állott hagyatéka ugyanez évben elárvereztetvén, az ennek folytán bejött 2225 frt 26 kr. a 2410' sz. a. bitói ítélet alapián nevezett 1852. rJ elhunyt öreg anyja testvérének vagyis alperesnek adatott at, minthogy pedig a fenálló törvények és rendeletek szerint az ily örökös nélküli hagyatéka kincstárnak bejelentendő és általadandó, annálfogva kéri alperest a kereseti összeg és járulékaiban elmarasztaltatni. Alp. elleniratában előadja, hogy miután ő a kérdéses vagyon birtokába felperesi beismerés szerint is bírói ítélet alapján jutott, s miután őt az elhunyt árvaleány után a ptkv szerint mint harmad ágbelit a törvényes örökösödés is illeti, felperest alaptalan keresetétől annyival is inkább elmozdittatni kéri, minthogy a kérdéses vagyon az ált. ptkv 738. §-a szerint is alperest illeti. Válaszirat. A keresetlevél és annak A. a. mellékletéből kitűnik, hogy Lázár Erzsébet még i 85 l-ben és igy az ált. ptkv. életbe lépte előtt halálozott meg, s igy a jelen ügy az 1715. 25. 26 és 62. t. cz. értelmében ítélendő el, és mivel az emiitett örökhagyó elhalálozásakor jobbágyi állapotban már nem létezett, tehát hagyatéka mást mint a kincstárt nem illetheti, e tekintetben alp. az ált. ptkvre nem hivatkozhatik, mert annak visszaható ereje nem lehet, de nem hivatkozhatik a birói határozatra sem, mert azon határozat keletkeztekor sem a ptkv, sem a peren kívüli eljárás iránti utasítás életbe léptetve nem volt, s igy a bíró e tárgyban pereu kivül nem is határozhatott, akár mikép járt el tehát azon időben a biróság, az felp. öröklési jogának hátrányára semmikép sem szolgálhat, miért továbbra is keresetéhez ragaszkodik. V i s z o n v á 1 a s z i r a t. A fejp. által felhívott t. cz. a jelen felszabadult jobbágyokra nem alkalmazhatók, s feltéve, hogy alkalmazhatók volnának, akkor a régi törvények 1: 43, 47,48. 50 is állanának, vagyis azon javak, melyekben néh. Krizsa Anna alperessel osztozott, Krizsa Anna Erzsébet, leányának elhunyta után visszamennek a legközelebb osztozó testvérre azaz alperesre, a minthogy azt az 1. sz. a. ítélet is világosan bizonyítja, de különben is tekintve, hogy felperes alperest a kérdéses összeg törvényes birtokában találta, azt az ősis. ny. par. 3. §-ának értelmében perrel megtámadni jogában sem állott. Az ekként befejezett tárgyalás után a per eltévedt, s csak felperesnek 1864. aug. 3 án 5195. sz. a. kérelme folytán vétetett elintézés alá, midőn Pestmegye törvszéke által 1864. aug. 23 án 5195. sz. hozott ítélettel felp. pénzügyi ügyészség keresetével a következő indokokból elmozdittatott. „A felp. ügyészség részéről az 1854. évi pótkereset levélben idézett 1848. 9 t. cz. szerint csak az úrbér és azt pótló szerződések alapján addig gyakorlatban volt szolgálatok, dézma és kész pénzbeli fizetéseknek, a volt földes uraság részére a jobbágyok általi teljesitése levén megszüntetve, mig ellenben az 1 852. nov. 29-én kelt ősis. ny. par. 2. §-a szerint a volt földes uraknak a jobbágyok hozi előbbi viszonyán alapuló háromlási joga 1853. máj. 1-én szüntettetvén meg, s így felp. cs. kir. p. ü. ügyészségnek mint kir. fiscusnak, az 1851. évben elhalt Lázár Erzsébet utáni háromlási joga nem is lehetvén, de a most hivatkozott ny. par. 3. §. szerint az alp. viszonválaszhoz 1. sz. a. csatolt ítélet erejénél fogva alperesnő által birtokba vett javakra nézve felp. igényét nem is érvényesíthetvén, felp. keresetétől elmozdítandó volt. Mely iteiet sat." Ezen ítéletet felp. felebbezte, s ebben előadja, hogy miután a volt földes uraknak ugy ajobbágyokhozi előbbi viszonyain alapuló háromlási joga, valamint az 1848. 9. t. czikkben érintett szoloálmányokna k a volt földes uraság részére a volt jobbágyok általi teljesitése az 1852. nov. 29-iki pátens szerint 1853. máj. 1-től szüntettettek meg, annálfogva tehát az 185l-ben elhunyt Lázár Erzsébet hagyatéka, tekintve, hogy a volt földes urnák t. i. itt a czeglédi alapítványi, jelenleg felp. p. ü. ügyészség által képviselt urodalomnak ezen háromlási joga még akkor nyilt meg — senki mást mint egyedül azt illetheti, miértis az e. b. Ítélet megváltoztatása mellett alperest a keresethez képest marasztaltat ni kéri. A ki r. táblán ítéltetett: „Felperes keresetét a közte mint volt földes ur s még 1851-ben mag és végrendelet nélkül elhalt néh. Lázár Erzsébet mint jobbágy árva között létezett viszonyra alapitott háromlási jog érvényesítésére irányozván, miután az érintett jog az ősiségét szabályozó rendelet 2. §-a által véglegesen megszüntetve, a 3-ban pedig annak érvényesítése megengedve csakis az özvegyi vagy hajadoni joggal terhelt javak tekintetében van, és ugyanazon rendeletnek 26. §-a szerint a jelen per, hahogy az már előbb folyamatba tétetett volna is — önként megszüntetendő lenne — mind ezeknél fogva felp. felebbezésének hely nem adatván, az e. b. Ítélet helybenhagyatik, és az ügyiratok további törvényes intézkedés végett illetőségükhöz viszszaküldetnek." (1864. decz. 28-án 15045. P. sz. a.). Felp. felülvizsgálati kérelmében előadja, hogy ő a kérdésben forgó szállomány iránt keresetét az 1715. 25. 26 és 62. t. czikkekre alapította, és pedig azért, mert Lázár Erzsébet 1851-ben, tehát már akkor halt meg, mikor a földesúri viszonyok nem léteztek, de a ptkv. sem lépett életbe, következésképen az örökhagyó szabad személy levén, az ősis. ny. par. jelen esetben nem alkalmazható. A kir. Hétszem. táblán ítéltetett: „A tek. kir.it. táblának ítélete felhozott indokainál fogva helybenhagyatik, s az ügyiratok további törvényszerű intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek." (1865. szept. 6-án 11423. P. sz.a.). Könyvészet. Egy díszesen kiállított könyvet ajánlunk szakközönségünk figyelmébe, mely a szellemi szükségek kielégítésére közvetve igen hasznos szolgálatot tehet Ez a külföldön ugy mint belföldön ismeretes P o s n e r vonalozó s könyvkötő gyár tulajdonos ,R e p e r t oriumj a' mely különösen ügyvédeknek, birák s községi elöljáróknak is stb. az emlékben fentartandó tárgyak feljegyzésére igen hasznos jegyzőkönyvül szolgálhat. Benne hasznos statistikai ismereteken kivül minden betűnek több lapja van, s minden lap 3 rovattal bir: vezérszó — egyestárgyak — s k ú t f ő czim alatt; elsőbe feljegyezzük azon nevet, melyben összpontosul olvasmányunk s egyéb feljegyzendok lényege p. o. felebbezés, e9kübtszékek stb. másodikban azt mit arról olvastunk; s a harmadikban azon forrást, melyből tudomásunkat mentettük Hogy ez az adatok, ismeretek gyűjtésénél, azok gyors után keresésénél rendkívül köonyitő segélyül szolgál, mindenki beláthatja. Azért az a practious angol nemzet minden osztályánál el van terjedve. — Posner már több tekintetben kitűnő nevet szerzett magának, ő az academiai keresk. szótár szerkesztésében nagy részt vett, a keresk. könyvvezetésről becses könyvet adott ki, az academiának becses ajándékokat tőn stb. Ezekhez ujabb érdemül járülandjelei) Re pertoriumja,