Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 81. szám

Pest, 1865. kedd oct. 17. 81. szám. Hetedik évfolyam. rÖRVÉmÉKI CSARNOK, Tartalom : Észrevételek az országbírói ért. VI. fej. 2. §-ra. — Az 1844. VI. t. cz. 15. §. magyarázata sat. — Jogeset. — Könyvészet. — Hiv. tudniv. Észrevételek az orsz. bir. értekezlet VI. fej. 2. §-ra. E czim alatt „az úrbéri ügyeknek a Hétszem. tábla általi felülvizsgál hatás a" kérdésében, hazánk egyik nemzetgazdászatilag nagy jelentőségű vidékérői ennek számosb kitűnő ügyvédei által aláirt értékelést vettünk, melyet annak kiváló fontosága folytán eléggé nem ajánlhatunk az illetők figyelmébe, s mely következőleg szól: Ámbár a tomlt. Hétszem. tábla az urb. ügyek felülvizsgálhatlanságának indokát az orsz. bir. értekezlet VI. fej 2. §-ára alapítja, mégis a számos felebbezések tanúsítják, hogy az urbériséggel foglalkozó ügyvédek nagy része azon nézetben nem talál megnyugvást; noha továbbá a fellebbezés megengedése végett legfelsőbb helyre benyújtott kérvények a kir. Curia ebbeli nézetének helyeslése mellett utasitatnak vissza, miután mégis a visszautasítás csak ezen értekezés tárgyául szolgáló §-ra való hivatkozással támogattatik, nem lesz mégis felesleges annak a belevágó törvényekkel eggyütti elemezését megkísérteni. Az 183%. X. t. cz. az urb. ügyeknek felülvizsgálatára a politicai kormányhatóságokat jelelte ki, és negyed fokú biróságkép legtöbbnyire semmiségi panaszok esetén a m. kir. udv. canczellária utján ö Felsége volt hivatva döntő szavát hallatni. Az 1848. IX. t. cz. az úrbéri terhek, s adózások megszüntetése mellett a magán földes urak kármentesítését kimondta, — ennek alapján a magyar kormány az urb. rendbeszedés tárgyát képező maradvány földeket az urb. állományokhoz tartozó telkektől nem különböztette meg ; hanem — mint ennek szabatossan közzétett utasító rendelete tanúsítja — az azokra eső terhek s adózások megkülönböztetés nélkül rendeltettek felvétetni. — E megjegyzés itt nem azért hozatik fel, mintha az orsz. birói ért. által elfogadott, a maradvány földek kimutatására, s a volt földes urak kármentesítésére vonatkozó 1853. márt. 2-iki ny. parancsoknak az osztó igazsággal megegyező czélzata czéloztatnék megtámadtatni; hanem azon okból, hogy a kérdéses §. elemezése az urb. s különösen a maradvány földek érdemében folyó pereknek a Hétszem. tábla általi felülvizsgáltatása lehetőségét, és törvényességét mutassa ki. Igaz ugyan, hogy az alak — ám legyen bíráskodás — tekintetében az elemezett §. az 1836., 1840 és 1848. évi törvényeket kielégítőknek tekinti, azonban az, a több évi törvényekre való hivatkozással magában foglalja az 1836. törvények értelmében kijelelt birói fokozatokat. Azon kifejezéssel ugyanis, hogy: ,,a z urb. ügyek keresztülviteléről azon évi törvények által eléggé go n dos k odva v a n" nem egyebet akart érteni s értetni, minthogy az 1848-iki törvények által a földesúri törvényhatóság, a n. m. kir. helyt, tanács, s a főm. kir. udv. canczellária — megszüntettetvén, az ezek birói köréhez tartozott úrbéri ügyek keresztülvitele a rendszeres — alább tüzetesen érintendő — polgári bíróságokhoz utasitatik. Az orsz. bir. értekezletnek életbe léptetésével s a fömltgu kir. Curia szervezésekor nem kerülték ki ennek figyelmét az orsz. bir. ért. hézagai, s éppen a több pontokra nézve törtéut kir. curiai értelmezés a hézagok fenlétezését tanúsítván — mivel törvény, vagy ideigl. kisegítőül törvény kellékével felruházott törvényhozói hatalmat az magának nem tulajdonithat, s csak birói hatáskörben előforduló jog eseteket döntvényi hatályai oldhat meg, nem fogják az illetők zokon venni, ha az úrbéri ügyek kezelői, a birói fokozatok iránt nézetüket közzé teszik ; és pedig Óvakodva az octroytól, az elemezett §. alapján az úrbéri ügyeknek a Hétszem. tábla általi felülvizsgálatát következő okokból tartják kimondhatónak : 1) Azon kifejezés „a bíróságokra nézve ez uton teendő intézkedések mellőzhetetlen szüksége egyelőre fenn nem forog'' azon okadatolás által, hogy „az urb. ügyek keresztül viteléről az 1836., 1840 és 1848-iki törvények által eléggé gondoskodva van" a negyed bírósági felülvizsgálatot nem zárja ki, sót miután az 1836-iki törvények paizsa alatt a negyed bírósági felülvizsgálat gyakorlatban volt, annak az értelmezett §-ba lett befoglalásával a gyakorlat fentartandónak kimondatott. 2) Kijelelten az úrbéri rendbeszedés, vagyis a maradvány földek örök megváltása érdemében az 1848-iki magyar ministerium „csak" törvény javaslat előterjesztésére levén megbízva, az 1848. IX. t. cz. által a kilátásba tett törvényt az akkori törvényhozás nem ismerhette, következve csak az összesítésre, legelő elkülönítésre s faizásra szorítkozó eljárás s birói szervezet, az úrbéri rendbeszedés kérdését magában nem foglalhatta, s így az értelmezett §. az 1848-iki törvények megemlítése által azon időközi változásnak kivánt érvényt tulajdonítani, hogy t. i. a megszüntetett földesúri törvényhatóság, a kir. helyt, tanács, és kir. udv. Canczellária helyett az alább érintett bíróságok fognak eljárni: ugyanis: 3) Az orsz. bir. értekezlet 40. §-a az 1-só bíróságilag még el nem itélt s innét tul indítandó úrbéri s arányositási pereket az alispányi bírósághoz utasítja, s nyomban a 41 s megelőzőleg a 29. §§. a felebbviteli bíróságokról intézkedve a perek nemeinek különbsége nélkül a megyei törvényszéket és ismét világos kifejezéssel a királyi — ez után pedig a Hétszem. táblát jelölik ki felebbviteli biróságokul, miből önként közetkezik, hogy azok, kik a Hétszemélyes tábla felülvizsgálatát veszik igénybe, az orsz. birói értekezletet következetlenség vádjával nem illetik akkor, midőn az úrbéri pereknek a Hétszem. tábla általi felülvizsgálhatlanságát az értelmezett §. által indokoltnak nem látják. — Sőt 4) Maga a Hétszeoi tábla sem tulajdonit azon §-nak 81