Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 79. szám

334 élvező özvegy még élt, és mivel annyiban, amennyiben az öröklési javakat birtokló özvegy ellen az örökös öröklési igénye biztositása végett az ősis. ny. par. értelmébeni eljárás szükségeltetett, e tekintetben nem a 9. §. hanem a 11. §. szolgál zsinómértékül, és mivel azon esetre, ha az özvegy birtoklása ellenében nem szükséges a 9. §. szabványai szerint az öröklési igényeket biztosítani, annál kevésbé lehet az örökös a 9. §. szerinti eljárásra kötelezve; mivel különben azon jogi absurdum következnék, hogy azon esetre, ha az özvegy törvényszerinti özvegyi joga alapján lépett a javak birtokába, az örökös öröklési igényét, a 11. §. értelmében akkor is érvényesítheti, ha öröklési igénye keletkeztétől a polgári törvénykönyv életbe léptéig 32 év már lefolyt; ellenben azon esetre, ha az özvegynek az öröklési javakra vonatkozó birtoklási joga, akár végrendeletileg, akár szerződésileg már szabályoztatott, és ennek folytan a 11. §. rendelkezései az ilynemű öröklési javakra nézve létező öröklési igények tekintetében zsinórmértékül nem szolgálnak, és így, ha már most azon öröklési igények a 9. §. szerint lennének biztositandók — amaz örökösödési igények, ha keletkeztüktől a törvénykönyv életbe léptéig 32 év már eltelt, többé nem is érvényesíttethetnének.12) (Vége követk.) Pfendeszak Károly. Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. ítélő táblán. 233. Özv. Márton Ferencznének — Bedő József eleni 800 és 1061 frt iránti perében Ítéltetett: Jóllehet a kihallgatott és érdekeltség tekintetében kifogástalan tanuknak vallomásával azon kereseti állítás, hogy felp. bizonyos szőlő vásárlásra alperesnek 800 o. é. frtot adott, és hogy alperesek sem ezen 800 frtot vissza nem fizették, sem pedig az 1. és 2. okmányokkal nekiek bevallott ház és földek árába felperesnek mitsem fizettek, beigazolva van, — miután azonban arra nézve, hogy váljon az alperesek ama 800 frtokat kölcsönképen és mily feltétel alatt kapták? semmi bizonyíték fel nem hozatik, a valódiság tekintetében kérdés alá sem vont 1. és 2. sz. a. bevalló levelekben az eladó felperesnő által adott azon ünnepélyes nyilatkozat ellenébe pedig, hogy a vételárt hiány nélkül felvette, — a tanuk által bizonyított azon ténykörülmény, hogy felperesnő később a 800 frtnak és az emiitett vételárnak is meg nem fizetéséről az alperesektől elismerő nyilatkozatot kivánt, és kapott is, ezeknek a kérdéses vételár megfizetésébeni elmarasztalására törvényes alapul annálfogva sem szolgálhat, mivel felperes az alpe12) Én sem tartom a 9. S-t a jelen esetre alkalmazhatónak. Ha jogi absurdum következik állításaimból, erre csak a válaszolónak az eset közlése alkalmávali állitásai vezettek. Azonban tagadom, hogy állításomból jogi absurdum következnék, mert én azt állitottam, hogy csak azon esetre alkalmazandó volna a 9 §. ba a 11. §. nem találna alkalmazást, a válaszoló állításából azonban, mely szerint a kérdéses eset a pátensnek egy §-a alá sem tartozik, azon absurdum következik, hogy a pátens a válaszoló védenczének örökségi jogát, és általában a végrendeleti hitbizományokat, ha nincsenek is sanctionálva, in infinitum fentartotta; s ennél nagyobb absurdum nem lehet. rések jogai biztosítására kiállított bevalló levelekben adott, és alperesek által elfogadott feltétlen nyugtatvánvát, egyoldalulag többé vissza nem vonhatja, ugyanazért az elsőbirósági ítélet megváltoztatásával felperes keresetétől elmozditatik, a perköltségek azonban kölcsönösen megszüntetvén, a per további intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetik (1865 szept. 19-én 10708. sz. a. Elő.: Horvát). 234. Kanári Lebnek — Andrejko Jakab elleni perében ítéltetett: A felhívott C. és D. a. mellékletek valódisága három egybehangzé Ítélet által elismerve lévén, miután az 1858. apr. 11-ről kelt C. alattinak tartalma szerint Tomajaga Juon, és Tomajaga Pintyelis két testvér, a harmadik legöregebbik testvérüket Tomajaga Togyer Kosztint, ama közös atyjuk, Tomajaga Alexa által 1842ben elzálogosított Miratu és Czigáun nevü havasoknak nemcsak egyszerű kiváltására felhatalmazták, hanem mivel ezekbeni részeik iránt általa kielégítve lettek, a különben lehető követelésükről le is mondottak; — miután továbbá az 1858. máj. 6-ról kelt D. a. szerint ugyancsak Tomajaga Togyer Kosztin, Tomajaga Togyer Márikuezu és Tomajaga Ilyaun Kosztin a részeiket az itteni alperesekre szinte akként ruházták át, hogy ezek az imént nevezett havasokat Fruchter llia örököseitől kiválthassák, és örökösen mint sajátjukat bírhassák, azokkal tetszésök I szerint rendelkezhessenek, és uevökre a telekkönyvbe bevitethessék; — ezeknélfogva a legelői nevezett alperesek a kérdésben forgó havasoknak nem csak egyszerű kiváltására, hanem azoknak csakugyan örökös tulajdonjoggali megszerzésére is levén felhatalmazva, és igy a többi alpereseknek, ezek közt a birtokban nem is volt Tomajaga Mihály és Máriának is, a már nem létező vagyonról rendelkezni, és azt a felperesnek későbben, u. m. 1859 máj. 25-én A. a. különben is a törvény szellemével megütközőleg 30 évi hosszú tartamú bérletbe bocsátani jogukban immár nem állván, ugyanazért az első bíróság ítélete megváltoztatván, felperes keresetével elutasittatik ; a perköltségek azonban kölcsönösen megszüntetnek, s ekkint a periratok további sat. (1865. szept. 20-án 10576. sz. a. Előadó: Vitái). Hivatalos tudnivalók. Csődök : Aradmegye törvényszéke Balta Márton szionda pusztai lakos e. Bej nov. 16 —18. Perü. Tabajdy Károly. —Weisz Kálmán aradmegyei radnai keresk. e Bej nov. 28—30. Perü. Gregonovics János aradi ügyvéd. — Tolnamegye törvényszéke Dőry Gábor teveli birtokos e. Bej. decz. 4—6. Perü. Halmay Ede tiszti ügyész. — Gömörmegye törvszéke Perényi Imre rosnyói keresk. e. Bej. nov. 28—30. Perü. Lőrinczy Endre rimaszombati ügyvéd. — Pestváros tőrvényszéke Emmert Józsefaé szül. Kaltenekker Borbála e. Bej. nov. 16 —18. Perü. Török Ferencz. — Emmert Nándor pesti asztalosmester e. Bej. nov. 16—18. Perü. Török Ferencz. Megszüntetett: Pestmegye törvényszéke Vrhovszky Vilmos és Gregus Lajos a dukai Teréz gőzmalom tulajdonosai, — Beszterezebányaváros törvényszéke Würsching Frigyes keresk., — és Pestváros törvényszéke által Grünfeld Ignácz ruhakereskedő ellen folyamatban volt csőd. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Í

Mejrjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 forint — félévre) -1 forint — negyedévre 3 torint auszt. értékben. — S z e r k e s z.t ő | szállás: belváros, al-dunasor és kalap-ulcza szögletén 1. sz. í ^•íjomalolt Ptslen 1865. Kocsi Sándor álla! (hrklicu, 6alg6c2j) ét Kocsi nyomdájában'). Hal-piaci és al-dunasor sarkán, 9. $i. a