Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 78. szám

Pest, 1865. péntek oct. 0. 78. szára. Hetedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom : Felfüggesztő hatással bir-e az elrendelt sat.— Az özvegyi jog — végrendeletileg szabályozva. —Kur. ítéletek. — Udv. rend.— Hiv. tudniv. Felfüggesztő hatással bir-e az elrendelt árverésre nézve oly igénykereset, mely a siker nélkül megtartva volt első árverés után benyujtatott. Közli: Réder Károly ügyvéd ur. M. G. árvák attya végrehajtást intézvén B. A. és B. T. testvérek ellen, melynek folytán az utóbbiak nevére ;t a mohácsi 83. sz. tjkben irt 74. sz. házuk lefoglaltatván, ugyan ez Moháesvárosa törvényszékének végzése következtében, miután ezen ingatlant több bekebelezett adósság nem terhelné — elárvereztetni rendeltetett. Az érintett árverést elrendelő végzés jogerőre"emelkedvén, az árverés f. é. apr. 10-én vevők hiánya miatt siker nélkül megtartatott. A máj. 15-ére kitűzött második árverési határnapon H. V. a végrehajtást szenvedett felek sógora a városi törvényszékhez egy felzetet benyújtott, melyben a törvszék arról értesitetett, hogy H. V. a kérdéses ingatlanra Baranyamegye törvényszékéhez mint egj^szersmind telekkvi hatósághoz máj. 13-án 2719. sz. a. igényt bejelentvén, az elrendelt árverést egyidejűleg felfüggesztetni kérte. A városi törvszék, mint végrehajtó bíróság máj. 15-én 551. sz. a. k. végzésével az igénykeresetet, mint elkésetten beadottat visszautasította: Mert az ideigl. törv. szabályok 138. §a következő szavainak: .,az árverés megtörténte után bejelentett igények, semmi esetben figyelembe nem vehetők," miután ezekben, az igénykeresetnek figyelmen kivül hagyása, nem az elárverezendő javak tettleges eladásától van feltételezve, s miután akkor, midőn bár vevők hiányában siker nélkül megtartott első árverés után, a második árverésre uj határidő kitüzetik — az első árverést meg nem történtnek nem lehet tekinteni — oly értelmezést nem lehet tulajdonítani, hogy az első árverés megtörténte után is, az ingatlan javak tettleges eladásáig igény keresetet árverést felfüggesztő sikerrel akár mikor lehessen beadni — és egyszersmind az árverést folytatni rendelte, és erről mindannyi felet értesítette. A második árverés azonban ismét sikeretlenül megtartatván, a városi törvényszék egy ujabbi határidőt jul. 3-ra kitűzött, mely napon végrehajtást szenvedett felek meghatalmazottjának jelenlétében a nevezett ház 1511 frton eladatott. Ezen árverés ellen igénylő H. V. jul. 6 án semmiségi panaszt nyújtván be, ebben előadja, hogy az elárverezett házra nézve még máj. 13-án tulajdonjogi igénykeresetet Baranyamegye telek, törvszékhez benyújtott, melyről a végrehajtó bíróság egy felzet által értesitetett, és daczára ezen értesítésnek, a ház elárvereztetett, kéri tehát a felsőbb bíróságot,hivatkozva az ideigl. törv. szabályok ]37 és 138. §§-ára, azt megsemmisitetni. Erre A kir. it. tábla következőleg határozott: „A f. é. apr. 10-ére kitűzött első árverés, vevők hiánya miatt meg nem tartatván, a máj. 15-ére kitűzött árverés előtt pedig az igénykereset beadásáról az eljáró bíróság értesülve lévén, ez azonban az árverés előtt bejelentett igénykeresetet az ideigl. törv. szabályok 138. §-a ellenére figyelembe nem vévén, és miután a második árverés is meghiúsult, a harmadikat is elrendelvén, és foganatosítván a törvénybe ütköző eme végzése és eljárása megsemmisitetik." Ez esetet elég érdekesnek és fontosnak tartjuk arra, hogy az nyilvános közlés és megvitatás tárgyává tétessék, mivel az azon igen fontos kérdésre nyújt anyagot: váljon vonatkozólag az ideigl. törv. szabályok 138. §-ra, melyként a megtörtént árverés után bejelentett igény-keresetek figyelembe nem veendők, ez ugy értelmezendő-e, hogy a tény 1 eges e 1 a dást, vagy p edig a foganatba vett, de bármely oknál fogva siker nélkül megtartott árverést kelletvén határidőül tekinteni, a melyben az igény-kereseteket benyújtani kell? A kir. it. tábla ezen ügyben az előbbi, habár véleményünk szerint helytelen nézetet osztja: Mert ha a tényleg teljesített árverésig igény-kereseteket mindenkor lehet benyújtani, akkor ily természetű keresetek miatt ingatlan javakat eladni soha sem lehet, a roszlelkü eladás mindenkor találna oly egyéneket, kik készek lesznek a lefoglalt ingatlanra igényt támasztani. Ugy látszik a kir. it. tábla előtt is hason nézet lebegett, midőn a fentebbi végzését indokolta, állítván; hogy az első árverés vevők hiányozása miatt meg nem tartatott, — mely indok alaptalan, mert igenis az első árverés megtartatott, habár vevők hiányában sikertelenül. — Azon további indokolás pedig, hogy a 2-ik árverés meghiúsulta miatt a 3-kat is elrendelte és foganatosította, mely törvénybe ütköző végzés miatt az eljárás megsemmisitetik — éppen megfoghatatlan: miután annyi árverési határnapot lehet kitűzni, a mennyi szükségeltetik arra nézve, hogy valamely tárgy eladassék; annál kevésbbé lehet pedig két izben sikeretlenül megtörtént árverés, és egy harmadiknak elrendelése miatt az eljárást semmisnek nyilvánítani. Jelen ügy a kir. Hétszemélyes táblához fog felterjesztetni, melynek határozatát annak idejében közlendjük. Az özvegyi jog — végrendeletileg szabályozva. (Vonatkozva lapunk f. é. 25. 34. s 35. számaira).1) Azon jogelv: „hogy a kivételes és az általános jogi elvekkel ellenkező intézkedéseket tartalmazó törvények ') Ezek elsejében Pf. ur egy jogesetet közlött, melyben a Hétszem tábla — ellentétben az e. b. törvényszék s a kir. tábla Ítéleteivel — azt mondotta ki (1865. febr. 3-án), hogy az özvegyi jog, mely az elhunyt férj végrendelete által szabályoztatik, az ősis. pat. 11. S. rendelte bejelentés alá nem tartozik. — Ezen nézetet j udvari tanácsos Mihailovics M. ur a 34. 35. szban vizsgálat alá vette, s alapos érvekkel czáfolta. Erre a jelen számban Pf. ur tágyI halmaz s a napi kérdések miatt csak most közölhető választ ád — I az emiitett Hétszem. táblai határozat védelmében. Szerk. 78