Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 76. szám

320 szerint akár melyike ellen indíthatja," soha egyszerű alkalmazást nem nyerhetnének, — a mit ujolag feltenni nem lehet, hogyha a váltó — különösen a forgatmány — (sajátságos), kötelezettség jogviszonyait és azok kivihetőségét lehetetlenné tenni nem akarjuk. A felfolyamodott végzés indokaiban felhívott vtk. I. R. 140. §-a ilyetén alkalmazása szintén meg nem állhat, mert itt nyilvánosan csak az óvástevőről van szó, — és a mennyiben az óvásközlés iránt az óvástevő váltótulajdonos és a később beváltó előzőre nézve a törvényben nem foglaltatik külön és kellő rendelkezés, — azt ugyan hiánynak kell tekinteni, abból azonban korántsem következtethető, hogy az egyikre fenálló rendelet a másikra is alkalmaztassák, főkép ott, a hol e rendelet megtartása physikailag lehetetlen. Mindezen felfolyamodási érvek daczára a felfolyamodott első biróságu végzés az abban felhozott indokoknálfogva másodbiróságilaghelybenhagyatott. Telekkönyvi kiigazítási kérdés. Gr. Beleznay Anna férj. Baranyai Jánosné ügyében. Gr r. Beleznay Anna, mint néh. gr. Beleznay Károly örököse, két fivérével Mihály és Pál grófokkal egyenlő részben tulajdonosul vezettetett be az 1856-ban történt telekkönyvezés alkalmával a dabasi és dáriosi telekjegyzőkönyvekbe. Fivére B. Mihály gróf a reá következő 1857. decz. havában összes vagyonát eladtaCserna Jánosnak az A. a. szerződés szerint, s ennek alapján a B. szerint 1858. 10375. sz. végzéssel B. Mihály gróf ingatlanai át is kebeleztettek Cserna Jánosra azon arányban, a mint B. Mihály gróf bejegyezve volt, a szerződésben nem tétetvén semmi észrevétel. Ezen végzés jogerőre emelkedett. Azon időben gr. Beleznay Anna 13 éves, következőleg kiskorú volt; jogaira fel nem ügyelhetett, az atyai összes örökség osztatlan állapotban s haszonbérlet utján kezeltetett és igy birtokban nem lehetett, de kiskorúságánál fogva birtoklási képességgel nem is birt. Ezen körülményeket Cserna János, mint részben B. Mihály gróf után tulajdonos, részben mint bérlő felhasználta, s alperesnő B. Anna telekkönyvezett tulajdonába is be helyezkedett ; s őt arra is fel bátoritotta, hogy alperesnő nevének a dabasi és dánosi telekkönyvből leend kitörültetése iránt a telekkönyvi hatósághoz folyamodott, mi 5 évi húzás halogatás után — mely idő alatt alperesnő nagykorusittatott — rendes perré alakult át. Cserna János felperes, kitörlési keresetét egy a perhez D. a. csatolt s 1857-ben kelt végzés alapján azon feltevésre fektette, mintha a Beleznay javak fiágra lettek volna szabályozva, s igy B. Anna tévedésből igtattatott volna a dabasi és dánosi tjkönyvekbe: alapitotta továbbá az A. szerződés 1-ső pontjára, melyben B. Mihály gróf, illetőleg a szerződés irója tévedésből ugy fejezte volna magát ki számokban, hogy a dabasi birtoknak I/4, a dánosi birtoknak Y8 részét adja el. Azonban a persorán beigazolta alperesnő, hogy a kérdéses D a. végzés, mely a Beleznay javakat fiágra szabályozottnak jelöli, törvényes alappal nem bir; mert az nem okmányokra, hanem csupán a C a. téves véleményezésre fektettetett; beigazolta alperesnő 5. sz. a. okmány által, hogy a gr. Beleznay javak iránt a leány és fiág már megelőző időkben is perben állván egymással, ezen per 1828-ban egyességgel fejeztetett be, melyben a fiág, névszerint pedig alperesnő édes atyja a leányág örökösödését, illetőleg a javaknak leány ágra is lett szabályozását elismerte. — Ezen okmány magában teljesen megdönti a C. a. téves véleményezést, és megdől vele a D. a. amaz, a gr. Beleznay család birtokjogi viszonyait nem ismerők véleményére fektetett végzés is. Azt is kimutatta gr. Beleznay Anna alperesnő 2. sz. a. peregyességgel, hogy másik testvére B. Pál gróf telekkönyvezett ingatlan javainak fele részét megvette tőle; a NB. a. peregyesség pedig, mely gyámhatóságilag is helybenhagyatott, szinte arról tanúskodik, hogy egyenlő örökösödésijogát B. Mihály testvére is elismerte. Következőleg : ha a testvérek a javaknak mindkét ágra lett szabályozását elismerték és ha elismerték azt az elődök is 5. sz. szerint, — lehet-e jogi hatálya a C. a. illetéktelen véleményezésnek és az arra fektetett D. a. végzésnek, mely alperesnőt kiskorúsága idejében, meghallgatása nélkül tehát: „sine me de me" — örökségétől szándékozott megfosztani? — Ezen elvet a felperes Cserna János kedvéért érvényre juttatni egy értelmű volna a jogok fel forgatásával. Azonban feltéve, da meg nem engedve, hogy a Beleznay javak csakugyan fiágra lettek volna is szabályozva — ebbeli igényeiket az 1852. évi ny. p a r. értelmében érvényesíteni kötelesek lettek volna; de ezt nem tették; nem is tehették, mert ugyanazon pátens 10. §-a határozottan kimondja, hogy az ősiség eltörültetvén, többé a leányág kirekesztésétkövetelő per nem indítható. — Ha már most a fivéreknek is elenyészett eme joguk, nemcsak, de a 2 sz. a. és NB. a. peregyességek szerint a leány egyenlő részbeni örökösödési jogát el is ismerték: mikép lehetne felperesnek mint B. Mihály gróf jogutódjának akkor érvényesiteni a leány kirekesztését, mikor már a testvéreknek sem vala ahoz joguk? Továbbá: Semmi alapot nem nyújthat felperes keresetére a szerződés azon bevezető pontja sem, hol a dabasi s dánosi birtoknak szám szerint kifejezett V4 és l/t része jeleltetett eladottnak. Mert: hogy B. Mihály grófnak eszeágában sem volt eladni Cserna Jánosnak alperes B. Anna testvérének telekkönyvezett tulajdonát, azt legvilágosabban kitünteti miga a felperes által A. a. becsatolt szerződés c) és d) pontja, a hol azt mondja: eladom pedig c) ,,F e 1 s ő - D a b a s i 66. A. I. r. sz. 1 —47. számú telekj könyvben foglalt örökségeimet." d) „K.-Dánosi 3. 38. 61-ig A. I. r. sz. 1.2. számú telekj könyvben foglalt örökségeimé t." Tehát nem mást adott el gr. Beleznay Mihály s nem többet vehetett meg felperes Cserna János, mint csak azt és annyit, a mennyi a szerződés idejében B. Mihály grófra telekkönyvezve volt; ezt pedig Cserna János akkor a telekkönyvekből tudta és látta. Szem előtt tartva, hogy a speciális szabály mindig megszünteti s korlátolja az általánosak érvényét, éppen ugy, mint a kivétel a rendes szabályokat : elvitatni nem lehet, hogy az A. a. szerződés eme specialiter megjelölt c) és d) pontja erősebb, mint a szerződésnek egész általánosságban beszélő bevezetése. Ugyanazon speciális c) és d) pont alatt foglalt megjelölésnek s körülirásnak lett aztán az a következése, hogy a dabasi és dánosi birtokok átkebeleztetni rendeltettek ugyan az 1858. év 10375. sz. a. Cserna Jánosra, de azon arányban amint azok B. Mihály gróf nevére voltak telekkönyvezve. Ezen végzés jogerőre emelkedett és Cserna János az ellen fel nem szóllalt. De, hogy B. Mihály gróf sem adta el testvére B.