Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 76. szám

321 Anna részét, igazolja azon körülmény is, hogy az eladás után már jóval később B. Mihály gróf gondnoka Balassa István, ugyanazon C. és D. a. okmányokra támaszkodva, mint jelenleg felperes, megkísértette alperesnő nevének kitörültetését igazitási perrel; azonban megtekintvén az okmányokat, a pertől NB. szerint elállott; és ezen egyességet maga a gyámhatóság is jóvá hagyta, ki B. Mihály gróf érdekeire hivatalból felügyelt. Már pedig, ha B. Mihály gróí ezen igénye érvényesíthető lett volna, a törvszék nem erősitette volna meg a gondnokkal kötött NB. alatti peregyességet. Mind ezen okmányokat és alapos érveket fontolóra vévén az első biróság: felperes Cserna Jánost kiigazítási keresetével elutasitotta. Azonban a k. it. táb., alperesnőnek fent előadott okmányait, érveit ignorálván, a C. a. egyéni véleményt és arra fektetett D. a. végzést vévén alapul, a felperes keresetének adott helyet. A kir. tábla sérelmes ítéletét, még következőleg indokolta: — „mert Cserna Jánosbirtokban voltés B. Anna perrel meg nem támadta." — Ám de hiszen előadta B.Anna alperesnő, hogy Cserna János foglalása és birtoklása kiskoruságában történt, midőn még perelhetőségi képességgel nem birt, más pedig jogaira nem ügyelt. Előadta azt is, hogy nagykorusitásakor a tulajdonjog iránti jelen pert már folyamatban találta sigy felesleges volt volna ugyanazon érdekben ujabb perrel támadni meg Cserna Jánost. Mulasztást tehát alperesnő nem követett el, sem hallgatással elismertnek nem nevezhető Cserna János birtoklása. — Azt is felemliti a kir. táblai Ítélet indoka: mintha B. Anna, Cserna Jánosnak Dabason fele részbeni birtok jogát elismerte volna az által, mert F. szerint férje Baranyai János, ezen dabasi birtokot Cserna Jánosnak fele részben bérbe adta. Sajátságos jogformulázás egy egyszerű haszonbéri szerződésből; h o 1 o tt ezen F. a. haszonbéri szerződésnek B. Anna alperesnő alá sincsen írva, csupán csak férje. Ha felperes Cserna János fele részbeni birtok jogát alperesnő B. Anna bármily uton, módon elismerte volna, nagyon természetes, hogy ugy nem folyt volna a per köztük az illetéktelenül elsajátított tulajdon joga iránt, hanem a pertől állott volna el. Ezen haszonbéri szerződést alperesnő soha sem látta, következőleg nem is irta alá — Ebből azonban az tűnik ki, hogy felperes Cserna János cselvetésekhez is folyamodott, csak hogy alaptalan jogait bebizonyítsa. Mindezekből kimutatta alperesnő gr. Beleznay Anna, hogy : aC. alatti egyéni tévesvéleménynek, valamint az arra fektetett D. alatti végzésnek semmi alapja nincs, mert: azok a NB. 2. és 5. sz. alatti okmányok ellenében meg nem állnak, i Kimutatta alperesnő, hogy: fi vérei a javaknak mindkét ágra lett szabályozását elismerték, és elismerték ezt az elődök is 5. sz. szerint. Kimutatta alperesnő, hogy: feltéve, de meg nem engedve, ha fi testvéreijogát el nem ismerték volna, igényeiket az 1852. évi cs. ny. par. értelmében érvényesíteni kötelesek lettek volna; de ők ezt nem tették. Kimutatta alperesnő, hogy: az A. a. szerződés speciálisé) és d) pontja, nemkülönben azon körülmény, melynél fogva a NB. a. gyámhatóságilag megerősített peregyesség keletkezett: világosan bizonyitjaazt, hogy gr. Beleznay Mihály csupán l a reá telekkönyvezve volt birtok illetőségét adta el felperesnek, és felperes Cserna János pedig megtekintvén atelekkönyveket, csak azt vette és vehette meg, a mi ott látható volt. Ezek alapján kéretik a kir. tábla Ítéletének a Hétszemélyes tábla általi megváltoztatása, miről annak idejében. Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. Hétszemélyes táblán, 49. Özv. Kahner Luizának —Berger Ede elleni szerződés megszüntetése iránti perében Ítéltetett: Alperes az A. alatti szerződés a) pontja szerint csak az adó levonása után fenmaradó bérrészietet tartozván felperesnőnek megfizetni, s ekkép a •/. alatti letiltással is igazolt adóhátralék fedezésére szolgáló összegnek visszatartására a szerződés értelmében is jogositva levén, miután a keresetlevél kitételei is igazolják, hogy alperes nem haszonbérrel, hanem csak adófizetéssel maradt hátrálékban, felperesnő ellenben azt, hogy alperesnek az adófizetés körüli késedelmezése miatt kárt szenvedett volna, nem is állitá, igy pedig ez alapon a szerződés megszüntetését nem követelheti; — mindkét alsó birósági Ítélet megváltoztatásával felperesnö keresetével elutasittatik, s a perköltségek kölcsönösen megszüntetvén, az iratok további türvényszerü intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1865. aug. 28-án 12197. P. sz. a. Elő.: Vajkay titk.). A kir. itéló táblán. 226. Rottmayer felperesnek — Draveczky Zsig. alperes elleui 2223 frt 58 kr. iránti kártérítési perében ítéltetett: Miután alperes sem az eljáró kerületi táblának azon végzése ellen, melylyel a per áttételéről értesítve lett, sem az első felebbezésében ez irányban már tett kifogást mellőző j^J- számú kir. táblai határozat ellen annak idejében perorvoslattal nem élt, a bírói illetőségre vonatkozó semmiségi panasz, mint most már figyelembe nem vehető, elvettetik. Az ügy érdemét illetőleg, felperes maga beismervén, hogy a hászonbérlet három első évéről 3473 frt 23 kr. haszonbéri öszveget, tehát többet le nem fizetett, mint a mennyit kártérítési czimen jelenleg igénybe vesz, — az pedig, hogy e tartozás neki elengedtetett, a csak fizetési haladékot engedélyező kk) és hh) alatti levelekből ki nem tűnik; miután az eképen világos és szinte a kereset alapját képező A. alatti szerződésből eredett ellenkövetelés a kereseti öszveget túlhaladja: felperes keresetétől elmozdittatik, alperes pedig azon kérelmével, hogy egész ellenkövetelése e helyen Ítéltessék meg, külön perutjára utasittatik, melynek során a jelen keresetben követett egyes tételeket felszámítani felpnek joga fenmaradand. A kir. kerületi tábla ítélete ekép megváltoztatik, s a perköltségek kölcsönösen megszüntetnek sat. (1865. aug. 14-én 10477. sz. a. Elő.: Karap Ferencz, mint helyettes táblabíró). 227. Dévay Ignácznak — Kálmán üavid ellen 148 írt 50 kr. s járulékai iránti perében ítéltetett: Miután alperes elismeri azt, hogy Dik Miksa az ő megbízásából járt vidéken s megbízásából árulta a vászonnemüket, elismeri továbbá azt is, hogy ezen per tárgyát tevő ügyet illetőleg hitelezést Dik Miksával, útjából haza érkeztével azonnal kiegyenlítette, tekintve azt, hogy felp. azon kérdést vitatván, hogy alperes illetéktelenül vette í fel a hozzá utalt öszveget és ennek ellenében alperes szám-