Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 73. szám

Pest, 18(15. kedd szept. 19. 73. szám. Hetedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tnrtitlom : A büntető bírósági illetőség. (Vége.) — Válasz az alpári gondnoksági eset közlésére. — Kur. ítéletek. — Hív. tudni Évnegyedes előfizetőink lap illetősége c hó végével letelvén, tisztelettel kéretnek, hogy előfizetésük megújítása iránt mielökk intézkedni szíveskedjenek. A büntető bírósági illetőség. C Sft c 3 kó Imre kir. táblai ülnök úrtól. (Vége). Budavárosa törvényszéke a Sós Imre féle esetben birói illetőségének támogatásául felhozta, hogy Pestvárosának törvényszéke helyesen járt el mindaddig, mig a felmerült lopás miatt a bűnvádi vizsgálatot megkezdette és folytatta; de a midőn a lopáson kivül még a Budavárosa területén elkövetett gyilkosság is kiderült, ekkor már Pestvárosa törvényszékének illetősége megszűnt, és Budavárosa törvényszéke lett illetékes az okból, mert a gyilkosság Budavárosa területén vitetett végbe; mert azaz iránti vizsgálat legczélszerűbben Budán teljesítethetik, és a büntetés általi példaadás is akkor lehet hatályos, ha az azok előtt hajtatik végre, kik előtt a bűntett véghezvitetett; és mert végre a törvény és törvényes gyakorlat is e mellett szólnak. (Hivatkozik Budavárosa törvényszéke az Ul. II. 19. t. oz.1) III. 20. és 32. czimre és 1659. 15. t. czikkre). A büntető bírósági illetőségnek eldöntésénél szerinte főképen a bűntett elkövetési helye dönt, és csak azután a lakás, vagy befogatás Ezen érvekre hivatkozva Budavárosa törvényszéke felszó I itotta Pestvárosa törvényszékét 1862. oct. 23-án sz. a. arra, hogy a vizsgálat folytathatása végett a vizsgálati iratokat, és a vádlottat szolgáltassa neki át; ha pedig a birói illetőségre nézve Pest városa törvényszéke más nézetben volna, akkor az ez iránti kérdésnek felsőbb eldöntése végett azt a kir. itélő táblához terjeszsze fel. Ugyanaz napon és szám alatt Budavárosa t örvén y sz é k e a vitás kérdést, eldöntés végett a kir. itélő táblának feljelentette. Ennek folytán Pestvárosa törvényszéke a vitás birói illetőségnek felsőbb eldöntése végett 1862. oct. 27-én 15b80sz. a. a kir. itélő táblához felterjesztést intézett, saját birói illetősége mellett a jelen esetben felhozván, hogy a pestvárosi törvszék a bűnvádi vizsgálatot megkezdvén és folytatván, e részben Budavárosa törvszékét megelőzte: hogy vádlott pesti lakos, Pesten f o g ato tt el, és hogy vádlott a kérdésben forgó büntettet a takarékpénztári köny veeskéknek eltulajdonítása, és ezek mellett a pénznek felvétele által Pesten foly tattá. A kir. it. tábla ezek után 1863. jan. 15-én sz. a. következőleg itélt: „Ámbár a fenforgó bűnvádi eljárás tárgyául szolgáló gyilkossági bűntény Bud a városa területén követtelett el, saze feletti bíráskodás rend') Az idézett törvényezikkben a büntető biróságra vonatkozólag csak az mondatik, hogy a gonosztevők akárkinek jószágán felfedeztetnek, elfogattassanak, és a törvényszéknek megbüntetésül átadnssanak. szerint a területi hatóságot illetné; minthogy azonban a felterjesztett iratokból az tűnnék ki, hogy vádlott Sós Imrét a fentemiitett bűntény elkövetésére egy más, előre kiszámított gonosz terv ösztönözte, s ezen gonosz szándékát a meggyilkolt pénzértékének el tol vajIá s á v a 1 (?) Pesten véghez vitte; tekintve továbbá azt, hogy vádlott pesti lakos, hogy Pesten fogatott el, és hogy az elővizsgálat kizárólag a pesti hatóság részéről eszközöltetett; ugyanazért a fenforgó, Budán kezdett és folytatólagosan Pesten befejezett kapcsolatos bűntények megbirálására ez esetben a fent elő sorolt indokokból P e s t szab. kir. város fenyítő törvényszókének illetősége megállapitatik, s a nevezett törvszék a további szabályszerű eljárás eszközlésére utasitatik." Legyen szabad a jelen esetre vonatkozólag a következőket megjegyezni. Ha valami bűntett mi nősé gégének (például: vájjon az lopás vagy rablás-e sat.) meghatározásáról van szó, akkor a bűntettnek nemcsak egy részét a többitől mintegy külön szakítva, hanem azt egész kiterjedésében, és okozatos összefüggésében, az annak végbevitelét magában foglaló első elhatározástól kezdve, annak végső befejezéséig kell figyelembe venni. Már a jelen esetet, annak egyes részeinek okozatos kapcsolatát tekintve, a mint ezt az e büntető perben hozott érdemleges Ítéletek is kimondják, vádlottnak gonosz szándéka oda irányult, hogy Cs —nak meggyilkolása által s után, annak pénzét elsajátíthassa. Hogy a jelen esetben gyilkosság forog fenn, arról nincs kétség; de kétség támadhat az iránt, vájjon a gyilkosság elkövetése után történt pénz elsajátítás lopáse, vagy rablás? s ezen kétségnek eldöntésénél figyelmezni kell a lopás és rablásnak fogalmára. Mindkét bűntett más ingó vagyonának a tulajdonosnak vagy birtokosnak beleegyezése nélküli eltulajdonítása; de lényegesen különböznek egymástól abban, hogy a lopásnál azt m egei őzől eg nem használtatik valami sze^ mély ellen sem tettleges erőszak, sem pedig veszélyes fenyegetés a végett, hogy a tettes az által a más ingó vagy onának birtokába juthasson ; a rabláshoz pedig megkívántatik, hogy ily szándékkal valamely személy ellen erőszakosság használtassák vagy tettleg, vagy fenyegetés által. Az, hogy a tettleges erőszak, és bántalom nagyobb vagy kisebb fokú (talán halál okozója volt-e?) a rablás fogalmát meg nem változtatja, ámbár annak fokozatát igen is; ugy szinte a rablásnak fogalmát az sem szünteti meg, hogy a gonosztevő az ingó jószágnak birtokába nem közvetlenül a használt erőszakosság után, hanem talán később jut; csakhogy az erőszakosság ol y szándék b ó 1 tör té n t legyen, miszerint az által, s annak folytán az ingónak birtokába juthasson. (Vö. az osztr. 73