Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)
1865 / 73. szám
308 büntető törv. 171 és 190. §§-ait; az 1840. büntető törv. , javaslatnak 294 és 31 7. §§ ait, 1862. decz. 12-én helybenhagyott rögt. bír. szabályok 14. §. 1. pont). " Minthogy a jelen esetben birói Ítéletek által is el van ismerve, a Cs —nak meggyilkolása és pénzének eltulajdonítása közti o ko z at o s kapcsolat, mely szerint vádlott, saját kiszámítása szerint is csak az ál t a 1 j ö 11 azon helyzetbe, miszerint Cs—nak vagyonát eltulajdoníthassa, hogy azt előbb megölte, következik, hogy ezen eltulajdonítást nem lehet lopásnak, hanem rablásn a k k e 11 k i m o n d a n i; és igy az egész kérdéses bűntényt összefoglalva, az nem egyéb, mint rablógyilkosság. (Vö. osztr. büntető törv. 135. §. 2. pont ; 1840. büntető törv. javas. 110. §. b. pont.2) Ezen rablógyilkosság példa azon esetre, midőn a bűntett, annak tervezését, előkészítését, megkezdését, folytatását és bevégzését tekintve, különböző b i r ó s ágok n a k területén vitetik végbe ; mert azon rablógyilkosságnak terve P e s t e n, hol vádlott állandóan lakott, készült, itt szerezte az a gyilkosságnál használt pisztolyt ; Pestrő 1 csábito11a vádlott magával Cs—kot a budai hegyekbe, itt kö v e t te el az a gyilkosságot, mint a szándékolt eltulajdonításra szolgáló szükséges erőszakosságot, és végre vádlott Pesten fejezte be a rablógyilkosságot a takarékpénztári könyvecskéknek elsajátítása, és azoknak beváltása által. Tekintve tehát azt, hogy hol végeztetett be a kérdéses bűntény. Pestvárosa törvényszéke volt, a bűntett elkövetésének helyét tekintve, az illető bíróság, és helytelen itt két külön álló büntettet t i. gyilkosságot és lopást megkülönböztetni, mert az egy bűntett t i. rablógyilkosság. Az ide vonatkozó III. eset következő: L. A. azzal vádoltatott, hogy pestmegyei Péczel helységében haszonbérben birt birtokán, a biztosítva volt szénáját szándékosan fel gyuj totta, s ez által az illető biztositó társaságot károsítani igyekezett. Ez ügyben az illető s z o 1ga b i r ó s á g a szükséges vizsgálatot a tanuknak, sőt a vádlottnak kihallgatásával is teljesitette, és a vizsgálati iratokat a pestmegyei törvényszéknek elintézésül beküldötte. Pestmegye törvényszéke azonban néma tett elkövetésének helyét, hanem a vádlottnak lakását tekintvén a büntető bíróság illetősége iránti kérdésnél döntő mozzanatul, minthogy vádlott L. A.-nak állandó lakás a Pestvárosában van, mngát nem, hanem a pestvár o s i t ö r v s z é k e t tartotta jelen esetben illető bíróságnak, és a vizsgálati iratokat 1864. decz. 3l-én398. sz. a. e törvényszékhez átküldötte; átküldő levelében hivatkozik a pestmegyei törvényszék a Pestmegyében érvényes gyakorlatra, mely szerint a vádlottnak lakhelye volt a büntető bírósági illetőség meghatározásánál a szabályozó; hivatkozik egyszersmind a III. 32. *) Ujabb büntető törvénykönyvekben a rablógyilkosság mint a gyilkosságnak egy faja nincs különösen raegemlitve, minek oka valószínűleg az, hogy a módosított (szigorított) halál büntetések megszüntetvén, és az egyszerű gyilkosságra már halálbüntetés rendelve levén, ha a gyilkossággal rablás van kapcsolatban, ez a büntetésnek megszabásánál különbséget nem okoz, minthogy az egyszerű halálbüntetésnél súlyosabb büntetést, péld. a halálbüntetés szigorításával rendelni nem szabad Ott azonban, hol a gyilkosság ellen sincsen halálbüntetés a törvényben kimondva, hanem más ideiglenes büntetés, ott a gyilkossággal kapcsolt rablás a bűnösség fokát emelni, s igy sulyosb büntetés kimérésére okot szolgáltatni fog. (A Porosz büntető törv. 15. és 17. cz. Vürt e m b e r g i büntető 2. cz. 1-sö és 6-ik fejezete). I czimre, az 1548. 48. törv. czikkre, melyek szerint minden törvényszéknek hatósága csak saját területére volna szorítva a szerint, a mint t. i. a vádlottak ott laknak, és ott elfoga tt a k; a jelen esetben pedig a vádlottnak lakása Pesten van, és Pestmegye területén el sem fogatott. (Ámbár ha a vizsgálat czélszerüsége ugy kivánta volna, vádlottat elfogatni lehetett vala, minthogv az illető szolgabíró által kihallgatva is lőn). Pestvárosának törvényszéke a hozzáküldött vizsgálati iratokat a pestmegyei törvényszéknek 1865. jan. 17-én 189. sz. a. mint a jelen esetben nézete szerint illetékes bíróságnak elintézés végett v i s s z a kü 1 dö 11 e azon oknál fogva, mert a kérdéses bűntény Pestme„g y e területén vitetett végbe. — Pestmegye törvéuyszéke azonban továbbá is ragaszkodván nézetéhez, az iratokat 1865. febr. 6-án 329. sz. a. ismét a pestvárosi törvényszékhez visszaküldötte ama megkereséssel, hogy, ha a városi törvényszék ezután is ragaszkodik nézetéhez, a vizsgálati iratokat a köztök támadt vitás kérdés eldöntése végett terjessze fel a kir. it. táb Iához Végre IV. K. J. gödöllői lakos és kereskedő egy nőnek Gödöllőn elkövetett bántalmazásával vádoltatott. Az illető szolgabíró a vizsgálatot megkezdvén, azt a vádlottnak, ki időközben lakását és kereskedését Pestre tette át, kihallgatásán kivül, be is fejezte. Pestmegy e t ö rv é n y sz é ke abból indulva ki, hogy vádlott jelenleg már pesti lakos, a vizsgálati iratokat további eljárás és eldöntés végett Pestvárosa törvén y sz é k éh e z 1864. decz. 14-én 3528. sz. a tette át, hivatkozván ugyanazon indokokra, melyeket az előbbi vizsgálatnak a pestvárosi törvényszékhez történt átküldésekor használt , és különösen arra , hogy vádlott pesti lakos. — Pestvárosa törvényszéke a hozzáküldött vizsgálati iratokat a pest megyei törvs zé k hez visszakü 1 dö 11 e 1865. jan. 10-én 7689. sz. a. magát nem, hanem eme törvszéket tartván jelen esetben illetékesnek, minthogy az Pestmegye területén (Gödöllőn) történt, s akkor vádlott még ott lakott. Pestmegye törv széke tovább is ragaszkodván nézetéhez, az említett vizsgálati iratokat ugyanazon megkereséssel, melylyel a fentebbi vizsgálati iratokat ismét Pestvárosa törvszékéhez köldötte át 1865. febr. 6-án 3'8' sz. a. — Pestvárosa törvényszéke pedig ezek folytán m i n d k é t r e n d b e 1 i vizsgálati iratokat, a büntető bírósági i 11 e t ős é g körül támadt vitás kérdésnek eldöntése végett a kir. it. táblához terjesztette fel, felterjesztésében megjegyezvén, hogy a vádlottak akkor, mikor a kérdéses bűntényeket elkövették, P e s tmegye területén laktak; a vizsgálatot Pestmegye teljesitette, és hogy a végtárgyaláskor még kihallgatandó tanuk mindnyájan Pestmegyebéliek. A kir. it. tábl án 1865. l2b60- sz. a. i t é 1 t e t e t t: „A felterjesztett iratokból kitűnvén az, hogy a kérdéses büntethető cselekvények Pest-Pilis és Solt t. e. megyék területén vitettek végbe, és hogy csalással terhelt L. A. mint földbirtokot haszonbérlő Péczelen, habár ideiglenesen,— testi bántalmazással vádolt K. J. pedig Gödö 1lőn állandó lakással birt; ugyanazért a kérdéses cselekvényekre nézve a pestmegyei törvszék lévén illetékes, a felküldött iratok további intézkedés végett a pestmegyei törvényszékhez visszaküldetni rendeltetnek. A kir. it. táblának emez Ítéletét a pestmegyei i tiszti ügyész felebbezte, í'elebbezési indokolásában.