Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 73. szám

308 büntető törv. 171 és 190. §§-ait; az 1840. büntető törv. , javaslatnak 294 és 31 7. §§ ait, 1862. decz. 12-én helyben­hagyott rögt. bír. szabályok 14. §. 1. pont). " Minthogy a jelen esetben birói Ítéletek által is el van ismerve, a Cs —nak meggyilkolása és pénzének eltu­lajdonítása közti o ko z at o s kapcsolat, mely szerint vádlott, saját kiszámítása szerint is csak az ál t a 1 j ö 11 azon helyzetbe, miszerint Cs—nak vagyonát eltulaj­doníthassa, hogy azt előbb megölte, következik, hogy ezen eltulajdonítást nem lehet lopásnak, hanem rablás­n a k k e 11 k i m o n d a n i; és igy az egész kérdéses bűn­tényt összefoglalva, az nem egyéb, mint rablógyilkosság. (Vö. osztr. büntető törv. 135. §. 2. pont ; 1840. büntető törv. javas. 110. §. b. pont.2) Ezen rablógyilkosság példa azon esetre, midőn a bűntett, annak tervezését, előkészítését, megkezdését, foly­tatását és bevégzését tekintve, különböző b i r ó s á­gok n a k területén vitetik végbe ; mert azon rablógyil­kosságnak terve P e s t e n, hol vádlott állandóan lakott, készült, itt szerezte az a gyilkosságnál használt pisz­tolyt ; Pestrő 1 csábito11a vádlott magával Cs—kot a budai hegyekbe, itt kö v e t te el az a gyilkosságot, mint a szándékolt eltulajdonításra szolgáló szükséges erő­szakosságot, és végre vádlott Pesten fejezte be a rablógyilkosságot a takarékpénztári könyvecskék­nek elsajátítása, és azoknak beváltása által. Tekintve tehát azt, hogy hol végeztetett be a kérdéses bűntény. Pestvá­rosa törvényszéke volt, a bűntett elkövetésének helyét tekintve, az illető bíróság, és helytelen itt két külön álló büntettet t i. gyilkosságot és lopást megkülönböztetni, mert az egy bűntett t i. rablógyilkosság. Az ide vonatkozó III. eset következő: L. A. azzal vádoltatott, hogy pestmegyei Péczel helységében ha­szonbérben birt birtokán, a biztosítva volt szénáját szán­dékosan fel gyuj totta, s ez által az illető biztositó tár­saságot károsítani igyekezett. Ez ügyben az illető s z o 1­ga b i r ó s á g a szükséges vizsgálatot a tanuknak, sőt a vádlottnak kihallgatásával is teljesitette, és a vizsgálati iratokat a pestmegyei törvényszéknek elintézésül bekül­dötte. Pestmegye törvényszéke azonban néma tett elkövetésének helyét, hanem a vádlottnak lakását tekint­vén a büntető bíróság illetősége iránti kérdésnél döntő mozzanatul, minthogy vádlott L. A.-nak állandó la­kás a Pestvárosában van, mngát nem, hanem a pest­vár o s i t ö r v s z é k e t tartotta jelen esetben illető bí­róságnak, és a vizsgálati iratokat 1864. decz. 3l-én398. sz. a. e törvényszékhez átküldötte; átküldő levelében hi­vatkozik a pestmegyei törvényszék a Pestmegyében ér­vényes gyakorlatra, mely szerint a vádlottnak lak­helye volt a büntető bírósági illetőség meghatározásá­nál a szabályozó; hivatkozik egyszersmind a III. 32. *) Ujabb büntető törvénykönyvekben a rablógyilkosság mint a gyilkosságnak egy faja nincs különösen raegemlitve, minek oka valószínűleg az, hogy a módosított (szigorított) halál büntetések megszüntetvén, és az egyszerű gyilkosságra már halálbüntetés rendelve levén, ha a gyilkossággal rablás van kapcsolatban, ez a büntetésnek megszabásánál különbséget nem okoz, minthogy az egyszerű halálbüntetésnél súlyosabb büntetést, péld. a halálbün­tetés szigorításával rendelni nem szabad Ott azonban, hol a gyil­kosság ellen sincsen halálbüntetés a törvényben kimondva, hanem más ideiglenes büntetés, ott a gyilkossággal kapcsolt rablás a bű­nösség fokát emelni, s igy sulyosb büntetés kimérésére okot szol­gáltatni fog. (A Porosz büntető törv. 15. és 17. cz. Vür­t e m b e r g i büntető 2. cz. 1-sö és 6-ik fejezete). I czimre, az 1548. 48. törv. czikkre, melyek szerint minden törvényszéknek hatósága csak saját területére volna szorítva a szerint, a mint t. i. a vádlottak ott laknak, és ott elfoga tt a k; a jelen esetben pedig a vádlottnak lakása Pesten van, és Pestmegye területén el sem foga­tott. (Ámbár ha a vizsgálat czélszerüsége ugy kivánta volna, vádlottat elfogatni lehetett vala, minthogv az il­lető szolgabíró által kihallgatva is lőn). Pestvárosának törvényszéke a hozzákül­dött vizsgálati iratokat a pestmegyei törvényszéknek 1865. jan. 17-én 189. sz. a. mint a jelen esetben nézete szerint illetékes bíróságnak elintézés végett v i s s z a kü 1 dö 11 e azon oknál fogva, mert a kérdéses bűntény Pestme„g y e területén vitetett végbe. — Pestmegye törvéuy­széke azonban továbbá is ragaszkodván nézetéhez, az iratokat 1865. febr. 6-án 329. sz. a. ismét a pestvárosi törvényszékhez visszaküldötte ama megkereséssel, hogy, ha a városi törvényszék ezután is ragaszkodik né­zetéhez, a vizsgálati iratokat a köztök támadt vitás kér­dés eldöntése végett terjessze fel a kir. it. táb Iához Végre IV. K. J. gödöllői lakos és kereskedő egy nőnek Gödöllőn elkövetett bántalmazásával vádol­tatott. Az illető szolgabíró a vizsgálatot megkezdvén, azt a vádlottnak, ki időközben lakását és kereskedését Pestre tette át, kihallgatásán kivül, be is fejezte. Pest­megy e t ö rv é n y sz é ke abból indulva ki, hogy vád­lott jelenleg már pesti lakos, a vizsgálati iratokat további eljárás és eldöntés végett Pestvárosa tör­vén y sz é k éh e z 1864. decz. 14-én 3528. sz. a tette át, hivatkozván ugyanazon indokokra, melyeket az előbbi vizsgálatnak a pestvárosi törvényszékhez történt átkül­désekor használt , és különösen arra , hogy vádlott pesti lakos. — Pestvárosa törvényszéke a hoz­záküldött vizsgálati iratokat a pest megyei törv­s zé k hez visszakü 1 dö 11 e 1865. jan. 10-én 7689. sz. a. magát nem, hanem eme törvszéket tartván jelen eset­ben illetékesnek, minthogy az Pestmegye terüle­tén (Gödöllőn) történt, s akkor vádlott még ott lakott. Pestmegye törv széke tovább is ragaszkodván nézetéhez, az említett vizsgálati iratokat ugyanazon meg­kereséssel, melylyel a fentebbi vizsgálati iratokat is­mét Pestvárosa törvszékéhez köldötte át 1865. febr. 6-án 3'8' sz. a. — Pestvárosa törvényszéke pedig ezek folytán m i n d k é t r e n d b e 1 i vizsgálati iratokat, a büntető bírósági i 11 e t ős é g körül támadt vitás kér­désnek eldöntése végett a kir. it. táblához terjesztette fel, felterjesztésében megjegyezvén, hogy a vádlottak akkor, mikor a kérdéses bűntényeket elkövették, P e s t­megye területén laktak; a vizsgálatot Pestmegye teljesitette, és hogy a végtárgyaláskor még kihallgatandó tanuk mindnyájan Pestmegyebéliek. A kir. it. tábl án 1865. l2b60- sz. a. i t é 1 t e t e t t: „A felterjesztett iratokból kitűnvén az, hogy a kérdéses büntethető cselekvények Pest-Pilis és Solt t. e. megyék területén vitettek végbe, és hogy csalással terhelt L. A. mint földbirtokot haszonbérlő Péczelen, habár ideig­lenesen,— testi bántalmazással vádolt K. J. pedig Gödö 1­lőn állandó lakással birt; ugyanazért a kérdéses cselekvé­nyekre nézve a pestmegyei törvszék lévén illetékes, a felküldött iratok további intézkedés végett a pestme­gyei törvényszékhez visszaküldetni rendeltetnek. A kir. it. táblának emez Ítéletét a pestmegyei i tiszti ügyész felebbezte, í'elebbezési indokolásában.

Next

/
Thumbnails
Contents