Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 72. szám

306 örökhagyó közanya részéről a vagyonára nézve tett oly intézkedés, mely a törvény előtt is hatályosnak tekintethetnék, nem létezne — ugyanannak vagyonára nézve a törvény szerinti egyenes osztály elrendeltetik, és e szerint az eljáró megyei törvszék Ítélete helybenhagyatván, — a periratok sat. (1864. jul. 4-én 7606. sz. a. Elő.: Makovicz ktb.). A kir. ítélő táblán. 219. Marinkás Tógyérnek — Perbekár Tógyer és társai ellen a néh. Perbekár Péter hagyatékának % részben tulajdoni joggal kiadatása s járulékai iránti perében Ítéltetett: A keresetlevél mellett 2/. a. begyült biztosítási okmány valódisága a hit alatt kihallgatott felperesi tanuk vallomása által beigazoltatván; tekintve, hogy ugy ezen okmány tartalmából, mint nemkülönben és főleg Hodatje Tódor és Trajka János tanuk bizonyításából kitűnik, miszerint néh. Perbe kár Péter összes vagyonának fele részét Marinkás Tógyer felperesnek nemcsak mint vejének, de egyszersmind azon czélból is, hogy az, ama vagyon után járó terheket viselje és a szolgálatokat teljesítse, — átengedni igérte s tettleg át is engedte, — tekintve, hogy mig egyrészről felperesnek állítását, miszerint neki azon fele vagyon tulajdonjoggal s örökösen biztositatott, és át is adatott, fentnevezett tanuk saját tudomásuk és tapasztalásuk szerint erősitik, — másrészről alpereseknek azon ellenvetését, mintha azon vagyon felperesnek csak használat végett felesége és gyermeke élte napjáig átengedtetett legyen, sem a 2/ a. okmány tartalma, de egyenes saját tudomás s tapasztalás szerint egyetlen egy tanú sem igazolja; tekintve, hogy néh. Perbekár Péternek ezen vagyon iránti intézkedése által alp. gyermekei törvényes köteles része megsértve nincsen; ezen okból a felperesi kereset, a kérdéses vagyon fele részére nézve alaposnak találtatván, alperesek köteleztetnek felperesnek jelen ítélet jogérvényesé válta után 15 napok alatt végrehajtás kikerülése mellett, — néh Perbekár Péter hagyatékának fele részét tulajdonul kiadni; a másik fele részből követelt egy negyedre nézve az eljáró törvényszéknek Ítélete indokolásánál fogva helybenhagy atik ; — az osztoztató bírósági Ítéletnek végrehajtása napjától követelt haszonélvezetre nézve a felperesi keresetnek — tekintve, hogy felp. azon ideig szinte az egész vagyon élvezetében volt, ámbár az őt csak egy részben illette, — hely nem adatik; — a beruházások 3/. a. becslevél, s •/. a. osztoztató bírósági itélet alapján felperest 27 írt 75 krnyi megalapított összegben illetvén, azok neki oly formán oda ítéltetnek, hogy a mennyiben azok végrehajtás alkalmával felperesnek természetben vissza nem adatnának, annyiban azokat fenti érték szerint alperesek neki visszatériteni tartoznak, a választott bírósági 60 frt 35 krnyi költségek, részint jelen itélet tartalmánál fogva, mely szerint az osztoztató bíróság intézkedése lényeges változást szenvedett felperes javára, de azért is, mert az osztoztató perek költségei törvény szerint, a feleket közössen illetik, felperest egyedül nem terhelhetvén, a mennyiben azok általa már lefizettettek volna, néki alperesek által olyképen visszatérítendők, hogy terhére csak azok egyik fele, a másik fele rész pedig alperesek terhére maradjon; végre a jelen per költségei a per körülményeknél fogva, kölcsönösen megszüntetnek. Eként az elVYIojrjcIen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előf ) -t forint — negyedévre '£ forint anszjt. értékben. — Szerkesztő járó törvszéknek ítélete részint megváltoztatván, részint helybenhagyatván a periratok további sat. (1865. aug. 2-án 10786. sz. a. Elő.: Babos). Udvari rendeletek. 1) O cs. kir. Apóst. Felsége nevében sat. A cs. kir. pénzügyi ministerium f. évi jun. 30-án 19403. sz. a. kelt közleménye szerint ismételve tapasztaltatván, hogy a telekkönyvi hatóságok az illető ügyletek díjszabás végetti közlése alkalmával a megelőzött utolsó birtokváltozás időpontját, kivált Öröklési jogon alapult vagyon háromlásoknál részint tévesen, részint a jogezim mellőzésével hiányosan szokták kimutatni; miután ezen adatok a jövedéki díjszabásnál döntő nyomatékuak s az előzött birtoklás idejének kiszámításánál nem a jogezim bekeblezése, hanem a vagyonszerzés napja irányadó, — az ily dijakért a fenálló szabályok értelmében különben is felelős hazai hatóságok e részben a lehető legnagyobb pontosságra s egyszersmind oda is utasíttatnak, hogy a kellő ellenőrködés könnyítése tekintetéből díjszabás végett az illető jövedéki hivatallal közlendő ügyletek számára külön kézbesítési könyvet készítessenek, melybe minden közlött ügylet jogezime, kelte s a felek nevei minden kételyt kizáró szabatossággal bevezetendők, a dijazó hivatal köteles leendvén az átvétel napját, s azon lajstrom számát, mely alatt a díjköteles ügylet nála tárgyaltatik, az érintett kézbesitési könyvbe feljegyezni. Miről sat. Kelt Bécsben 1865. jul. 13-án Priviczer Istv. m. k. (10168. sz. a.). 2) 0 cs. kir. Apóst. Felsége folyó évi június 8-án kelt legfelsőbb elhatározásával a Magyarországban fenállott katonai törvszékeknek a cs. kir. pénzügyőri személyzetre is kiterjesztett kivételes működését legkegyelmesebben megszüntetni, s a hazai biróságok illetékességi körét e részben is visszaállítani méltóztatván, az utóbbiak az 1846. jan. 24-én kelt legfelsőbb elhatározás s a pénzügyőri legénység fenálló szabályzata tekintetbevételével utasíttatnak, hogy a cs. kir. pénzügyőrség egyénei ellen indítandó oly bűnügyi vizsgálatokban, melyek ezeknek szolgálati viszonyukat vagy jogaikat, vagy általuk hivatásszerű fegyver használat által okozott testi sértéseket, vagy végre halálos következésü sebzéseket tárgyaznak, a tényálladék kinyomozását vádlott legközelebbi elöljárója közbenjöttével, illetőleg annak előleges meghivása mellett eszközöljék, a vádlott pénzügyőr megidéztetését vagy esetleges elfogatását az illető szakasz parancsnok, vagy pénzügyőri biztos utján foganatositassák s az ellene hozott ítéletet elöljáróságával haladéktalanul közöljek. Minthogy továbbá a pénzügyőri szabályzat 244. §-a szerint a pénzügyőrök állam szolgálatban álló azon egyének közé soroztatnak, kik testi fenyitékkel nem illethetők, az ideig. törv. szab. bűnvádi III. részének e fenyíték alkalmazását korlátoló 5. §. a pénzügyőrökre is kiterjesztetik. Miről sat. Kelt Bécsben, 1865. aug. 17-én. Majláth György m. k., Barthos János m. k. Ó Felsége parancsára Somossy József m k. (12107. sz. a). Hivatalos tudnivalók. Csődök: Vácz város törvényszéke által Frányó Jáno3 épületfa keresk. e. Bej. szept. 20 — 22. Perü. Krenedics Márton. Megszüntetett: Dézs város törvszéke által Kozma János szabómester, — Aradváros törvszéke által Lővenbach Károly papír és diszműkeresk., — és Gömörmegye törvényszéke által Gescheidt Hermán rozsnyói keresk. e. folyamatban volt csőd. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZ0K0LAY ISTVÁN. \ i z e t é s i ár: helyben és vidékre egész évre 8 forint — félévre i i szállás: belváros, al dunasor és kalap-utcza szögletén 1. sz. í ~^Ba byuniatolt l'esteu iistjb. lí o c s i Sándor áltat (i'r/.ijcy, Galyóczy és Kocsi nyomdájában), llal-piacz t-s al-dunasor sarkán, í). sz. a