Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 72. szám

Pest, 1865. péntek szept. 15. 12. szám. Hetedik évfolyam. TORVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom : A büntető bírósági illetőség. — Törvénykezési eset. — Kur. Ítéletek. — Udv. rendelet. — Hív. tudniv. ©35* Évnegyedes előfizetőink lap illetősége e hó végével letelvén, tisztelettel kéretnek, hogy előfizetésük megajitása iránt mielőbb intézkedni szíveskedjenek. A büntető bírósági illetőség. Csacskó Imre kir. táblai ülnök úrtól. (Folytatíls). A büntető birósági illotőségre vonatkozókat előadni jónak véltem azért, mert hazánkban valamint anyagi ugy alaki büntető törvénykönyv hiányozván, a törvényszékek közt az illetőségre nézve gyakran fordulnak elő ös sze üt közés e k annál is inkább, mert eddigi törvényeink a büntető birósági illetőséget világosan meg nem határozzák, és különösen arra nézve, hogy a lakás szerinti bíróság legyen az illetékes, kétségeket hagynak fel. A III: 20. cz. szinte a városokat illetőleg mondja, hogy a nyilvános gonosztevőket megbüntethetik, de a nemest csak akkor, ha azt a tett helyén elfogták. A III: 32. cz. különbséget tevén azok között, kiknek büntető hatalmuk, adott kiváltságnál fogva, van és nincs, valamint bizonyos büntettek és a többiek közt, azt mondja: hogy a gyilkosokat, gyujtógátokat, erőszakos paráználkodókat, ha a bűntett helyén, vagy a falu földén, határán elfoghatják, azok is megbüntethetik, kiknek arra kiváltságuk nincsen; a kiknek pedig kiváltságuk van, azok minden gonosztevőket, kiket saját határukban e 1 f og n ak,megbüntethetik. — E szerint a bűntett elkövetésnek helye és az elfogatás határozta meg a büntető birósági illetőséget. Az 1548. 48. t. cz. mondja: hogy a gonosztevők mindenütt (tehát megszoritás nélkül) fogattassanak e 1, és büntettessenek. Az 1563. 38. t. cz. rendeli, hogy a szándékos gyilkos ellen a felp. ott tegyen panaszt, hol a bűntett elkövettetett. Az 1563. 40. t. czikkben meghagyatik, hogy a gyilkosjobbágy vagy szolga felett ura Ítéljen; — itt tehát a lakás szerinti biróságvan kimondva, (hihetőleg azon viszonynál fogva, mely az ur és jobbágya közt létezett). Az 1565. 6. t, cz.szerint: anya, feleség, csecsemő-gyilkosok, többnejüsek,és hasonlók az illető helybeli tisztviselők által e 1 fo g a 11 a s s a n a k, és a törvényes eljárást megtartván, büntettessenek, a nemesi kiváltság sem használván azoknak. (I. 9 czim). Az 1588. 43. t. cz. hivatkozással az 1563. t. czikkre rendeli, hogy ha a gyilkosnak azon megyében, melyben a gyilkosságot elkövette, jószága nincsen, akkor azon megye Ítéljen, melynek hatósága alá vetve van, (hihetőleg lakása szerint). Az 1625. 13. t. ez. rendeli, hogy a nyilvános gonosztevőket fogják el és büntessék; az ily nyilvános gonosztevőknek a nemesi kiváltság se használjon; a csavargó n em esek pedig, kiknek bizonyos jószáguk é s la k ás u k nem levén, meg nem idéztethetnek, parasztok által is befogathatnak, a főispánnak az 1599. 36. t. cz. szerint átadandók. Ebből következtetni lehet, hogy a nemes vádlottak megvoltak idézendők; de melyik biróság által? az által-e, melynek területén a büntettet elkövették, vagy a melyen laktak? Az 1655. 38. t. cz. hivatkozva az 1625.13. t. czikkre rendeli, hogy a lakásokon kivül alig valami jószággal biró n e m es e k, kik nyilvános gonosztevőkké 1 társaságba állnak, előbocsájtott elegendő vizsgálat után, és az ugyanazon megye törvényszékéuek megegyezése hozzájárulván, el fogattassanak, és a fogságból idéztetvén, sa törvényes eljárást megtartván, büntettessenek. Melyik megye értetik itt? az-e hol az ily gonosztevő lakott, vagy hol a büntettet elkövette? hihetőleg ez utóbbi, minthogy e törvény felteszi, hogy a megye előbb vizsgálatot eszközöljön. Az 1659. 16. t. cz. által hatalom adatik a megyei hatóságnak emberei által a gonosztevőket akár kinek jószágán elfogatni, s megbüntetni.— E czikkáltal, ugy látszik, mellőztetett a kiváltságosoknak joga a gonosztevőket büntetni, habár ezek azoknak jószágán laktak volna is. Az 1687. 14. t. cz. hivatkozván az 1655. 38. törv. czikkre továbbá rendeli, hogy az oly nemesek, ha megszöknének, az általok elkövetett bűntettnek elegendő tudomása mellett, az i 11 e t ő megyei tisztviselők által, az ellenük irányzott vizsgálat előtt is, azonnal elfogattassanak és megtartván a törvényes rendet, büntettessenek. Az 1840. 9. t. cz. 23. §-a szerint ha idegen (más hatóságbeli) utasok gyepen vagy vetéseken kárt tesznek és elfogatnak, akkor ama biróság itél felettök, melynek területén az elfogatás történt; ha pedig el nem fogattak, saját (lakás szerinti?) törvényhatósága által fenyitendők. Ha azonban a más hatóságbeli utasok helybeliekkel társaságban követték el a büntethető cselekvényt, akkor azok is ama törvényszék elé lesznek idézendők és elítélendők, melynek területén azt elkövették. E törvényben is tehát a bűntett elkövetési helye döntőbb a birósági illetőségre nézve. Az ujabbi törvénykezési gyakorlat szinte a bűntett e 1 k ö v e t é s e h e 1 ye szerint állapítja meg a büntető birósági illetőséget, mint ez a következő esetekből kitűnik. I. If. B. J. közhivatalnoknak, hivatalos eljárása közben, Kecskemét városának területén elkövetett megsértésével Kecskemét városának törvényszéke előtt vádoltatván, az a feljelentési iratokat, minthogy vádlott időközben a Pest megyeházánál alkalmazást nyert, a pestmegyei törvényszékhez küldötte át. A pestmegyei törvényszék pedig megtudván, hogy vádlott la72