Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 72. szám

Pest, 1865. péntek szept. 15. 12. szám. Hetedik évfolyam. TORVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom : A büntető bírósági illetőség. — Törvénykezési eset. — Kur. Ítéletek. — Udv. rendelet. — Hív. tudniv. ©35* Évnegyedes előfizetőink lap illetősége e hó végével letelvén, tisztelettel kéretnek, hogy előfizetésük megajitása iránt mielőbb intézkedni szíveskedjenek. A büntető bírósági illetőség. Csacskó Imre kir. táblai ülnök úrtól. (Folytatíls). A büntető birósági illotőségre vonatkozókat előadni jónak véltem azért, mert hazánkban valamint anyagi ugy alaki büntető törvénykönyv hiányozván, a törvény­székek közt az illetőségre nézve gyakran fordulnak elő ös sze üt közés e k annál is inkább, mert eddigi törvé­nyeink a büntető birósági illetőséget világosan meg nem határozzák, és különösen arra nézve, hogy a lakás sze­rinti bíróság legyen az illetékes, kétségeket hagy­nak fel. A III: 20. cz. szinte a városokat illetőleg mondja, hogy a nyilvános gonosztevőket megbüntethetik, de a nemest csak akkor, ha azt a tett helyén el­fogták. A III: 32. cz. különbséget tevén azok között, kiknek büntető hatalmuk, adott kiváltságnál fogva, van és nincs, valamint bizonyos büntettek és a többiek közt, azt mondja: hogy a gyilkosokat, gyujtógátokat, erőszakos paráználkodókat, ha a bűntett he­lyén, vagy a falu földén, határán elfoghatják, azok is megbüntethetik, kiknek arra kiváltságuk nincsen; a kiknek pedig kiváltságuk van, azok minden gonosztevő­ket, kiket saját határukban e 1 f og n ak,megbüntethetik. — E szerint a bűntett elkövetésnek helye és az elfo­gatás határozta meg a büntető birósági illetőséget. Az 1548. 48. t. cz. mondja: hogy a gonosztevők mindenütt (tehát megszoritás nélkül) fogattassanak e 1, és büntettessenek. Az 1563. 38. t. cz. rendeli, hogy a szándékos gyilkos ellen a felp. ott tegyen panaszt, hol a bűntett elkövettetett. Az 1563. 40. t. czikkben meghagyatik, hogy a gyil­kosjobbágy vagy szolga felett ura Ítéljen; — itt te­hát a lakás szerinti biróságvan kimondva, (hihetőleg azon viszonynál fogva, mely az ur és jobbágya közt léte­zett). Az 1565. 6. t, cz.szerint: anya, feleség, csecse­mő-gyilkosok, többnejüsek,és hasonlók az il­lető helybeli tisztviselők által e 1 fo g a 11 a s s a n a k, és a törvényes eljárást megtartván, büntettessenek, a nemesi kiváltság sem használván azoknak. (I. 9 czim). Az 1588. 43. t. cz. hivatkozással az 1563. t. czikkre rendeli, hogy ha a gyilkosnak azon megyében, mely­ben a gyilkosságot elkövette, jószága nincsen, akkor azon megye Ítéljen, melynek hatósága alá vetve van, (hi­hetőleg lakása szerint). Az 1625. 13. t. ez. rendeli, hogy a nyilvános gonosz­tevőket fogják el és büntessék; az ily nyilvános go­nosztevőknek a nemesi kiváltság se használjon; a csavargó n em esek pedig, kiknek bizonyos jószá­guk é s la k ás u k nem levén, meg nem idéztethetnek, parasztok által is befogathatnak, a főispánnak az 1599. 36. t. cz. szerint átadandók. Ebből következtetni lehet, hogy a nemes vádlottak megvoltak idézendők; de melyik biróság által? az által-e, melynek területén a büntettet el­követték, vagy a melyen laktak? Az 1655. 38. t. cz. hivatkozva az 1625.13. t. czikkre rendeli, hogy a lakásokon kivül alig valami jószág­gal biró n e m es e k, kik nyilvános gonosztevők­ké 1 társaságba állnak, előbocsájtott elegendő vizsgálat után, és az ugyanazon megye törvényszékéuek megegye­zése hozzájárulván, el fogattassanak, és a fogságból idéztetvén, sa törvényes eljárást megtartván, büntettes­senek. Melyik megye értetik itt? az-e hol az ily gonosz­tevő lakott, vagy hol a büntettet elkövette? hihetőleg ez utóbbi, minthogy e törvény felteszi, hogy a megye előbb vizsgálatot eszközöljön. Az 1659. 16. t. cz. által hatalom adatik a megyei hatóságnak emberei által a gonosztevőket akár kinek jószágán elfogatni, s megbüntetni.— E czikkáltal, ugy látszik, mellőztetett a kiváltságosoknak joga a gonoszte­vőket büntetni, habár ezek azoknak jószágán laktak volna is. Az 1687. 14. t. cz. hivatkozván az 1655. 38. törv. czikkre továbbá rendeli, hogy az oly nemesek, ha meg­szöknének, az általok elkövetett bűntettnek elegendő tudomása mellett, az i 11 e t ő megyei tisztviselők által, az ellenük irányzott vizsgálat előtt is, azonnal elfogattas­sanak és megtartván a törvényes rendet, büntettessenek. Az 1840. 9. t. cz. 23. §-a szerint ha idegen (más ható­ságbeli) utasok gyepen vagy vetéseken kárt tesznek és elfogatnak, akkor ama biróság itél felettök, melynek területén az elfogatás történt; ha pedig el nem fo­gattak, saját (lakás szerinti?) törvényhatósága által fenyitendők. Ha azonban a más hatóságbeli utasok hely­beliekkel társaságban követték el a büntethető cse­lekvényt, akkor azok is ama törvényszék elé lesznek idé­zendők és elítélendők, melynek területén azt elkövették. E törvényben is tehát a bűntett elkövetési helye döntőbb a birósági illetőségre nézve. Az ujabbi törvénykezési gyakorlat szinte a bűntett e 1 k ö v e t é s e h e 1 ye szerint állapítja meg a büntető birósági illetőséget, mint ez a következő esetek­ből kitűnik. I. If. B. J. közhivatalnoknak, hivatalos el­járása közben, Kecskemét városának területén elköve­tett megsértésével Kecskemét városának törvényszéke előtt vádoltatván, az a feljelentési iratokat, minthogy vád­lott időközben a Pest megyeházánál alkalmazást nyert, a pestmegyei törvényszékhez küldötte át. A pest­megyei törvényszék pedig megtudván, hogy vádlott la­72

Next

/
Thumbnails
Contents