Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 70. szám

296 tető biróságok illetőségének meghatározásánál, ugy itt kü­lönösen figyelembe veendő két eset adhatja magát elő, t. i. a kérdéses büntettet a vádlott,vagy ugyanazon bíró­ságnak területén követte el, melyen lakik, vagy pedig másnak területén. Az előbbi esetben a lakás szerinti illető bíróság ugyanaz leend a bűntett elkövetésének helye szerintivel, az utóbbi esetben pedig attól külön álló leend. Itt azon esetről szólandunk, midőn a vádlott a büntettet nem azon bíróságnak területén, melyen lakik, hanem má­sén követte el. A büntető bírósági illetőséget a vádlott­nak lakása szerint rendezni, nem látszik czélszerü­nek ; mert sok esetekben a kérdésben forgó bűntett tárgyi tényálladékának meghatározása gyors eljárást köve­tel, nehogy időközben a bűntett nyomai meg-emmitesse­nek, vagy a bűntettnek tárgya körül oly változások esz­ki'zöltesenek, melyek netán annak felderítését lehetlenné teszik; például: gyilkosság esetében a vérnyomok a gyilkoló eszközön, a gyilkos ruháján, vagy a gyilkosság helyén elenyésztetnek, vagy hogy a tettes kiadassék, annak megszökése akadályoztasék, vagy a hulla maga el­titkoltatik ugy, hogy a mikor az feltaláltatik, az előre haladott rothadás miatt lehetlen az ejtett sérelmeket, s azoknak a bekövetkezett halállali okozatos kapcsolatát megállapítani. Igaz ugyan, hogy a hatóságoknak köte­lességévé tétethetik, miszerint az ő kerületűkben elkövetett büntettek iránt a szükséges lépéseket azonnal megtegyék; de a kötelességet alig fogja a megkeresett hatóság, oly buzgón teljesíteni, mint akkor teljesítené, midőn tudja, hogy ő leend egyszersmind az Ítélőbíró. A tanuk kihallgatására nézve szinte czélrá­vezetőbb, ha azok mindjárt a bűntett elkövetése után hallgattatnak ki; mert ellenkező esetben megtörténhetik, hogy az idő haladta miatt a tanuk már nem képesek az igazat oly tisztán bevallani, mint tehették volna, ha mindjárt kihallgattatnak, vagy hogy különféle befolyások­nál, péld.: csábítás fenyegetésnél fogva n em ha j 1 an­dók többé az igazat bevallani. E tekintetből sikereseb­ben fog eljárhatni a bűntett elkövetésének helye szerinti bíróság. A hivatalos megkeresések szinte veszélyes halasztással öszkapcsolvák. Alig lehet tehát arról kétség, hogy a bűntett elkö­vetése szerinti biróság gyorsabban és biztosabban fog el­járni, a bűntett tényálladékának megállapítása körül, a lakás szerintinél. De a költségnek és időnek kímélése is a lakás szerinti biróság ellen szól; mert tagadhatlan, hogy miután a tanuknak személyes jelenléte, ha nem is a vizs­gálat folyama alatt, de a végtárgyalás (hitelesítés és ne­talán szükséges szembesítések) alkalmával az Ítélendő tör­vényszék előtt szükséges, ezen megjelenés a távolabb eső lakás szerinti biróság előtt a tanuknak sokkal több idő­veszteséget, és minthogy a tanuk idő s munka mu­lasztásukért kárpótlást kívánhatnak, sokkal több k ö 1 tség et fog okozni, mintha a közelebb eső bűntett elkövetési biróság fogna eljárni. A czélszerü büntető eljárásnál, különösen az érdem­lett büntetésnek végrehajtása által, mint távolabbi czél eszközülhető az is, hogy a bűntett által megsértett, feliz­gatott köz jogérzület kiengesztelődjék, csillapodjék és a megzavart közbiztonság helyreállitassék. Ez üdvös czélok alig fognak eléretni, ha nem a bűntett elkö­vetése , hanem a bűnös lakása szerinti biróság fog eljárni, mert lehetséges azok részéről, hol a büntetés végrehajtatik, hogy az elkövetett bűntettnek ismeretével sem bírnak (ez kivált ott lehetséges, hol az eljárás nem nyilvános), s igy nem is tudhatják, vájjon a bűnös miért bűnhődik, és jogos mértékben-e, vagy talán azontúl; látni fogják a büntetés végrehajtását gépileg, de an­nak az elkövetett büntettek és a megzavart közbiztonság­gal! kapcsolatát nem. Azok pedig, kiknél vádlott a bün­tettet elkövette, és a megzavart közbiztonságnak káros hatását közvetlenül értik, talán azt sem fogják tudni, váj­jon a bűnös felfedeztetett, és megfenyittefett-e; hajlandók lesznek, tehát azt hinni, hogy az elkövetett bűntett ér­demlett büntetését el nem nyerte, s ennek következtében folytonos rettegésben leendnek avégett, nehogy a gonosz tettekre hajlandók ugy a n az o n hibás felte­vés által gonosz tettekre ingert nyerjenek, és a megzavart közbiztonság még inkább veszélyeztessék. Az előadottaknak igazsága elismertetik az által is, hogy a r og tö n b i rás k odás illetősége alá tartozó büntettek iránti eljárás, és az illető vádlottaknak meg­büntetése ott szokott eszközöltetni, hol a bűntett végbe vitetett. Miután továbbá az eljáró hivatalnok buzgóbban fogja teljesíteni kötelességét, ha a kötelesség érzetén kivül őt magánérdek is ösztönzi a teendők pontos és gyors teljesítésére; igen valószínű, hogy azon bíróságnak tagja, melynek terül etén a bűntett elkövettetett, buzgób­ban fogja teendőit a bűntettnek és bűnösnek felfedezése körül végezni, mint a lakás szerinti távolabb lakó ; mert az előbbi a bűntett által megzavart közbiztonságnak rosz hatását maga is tapasztalandja, részint mint a kinek sze­mélye, részintpedig vagyona a jogtalan megtámadásoknak közvetlenül ki van téve. A lakásszerinti birót kötelessége pontos telje­sítésében még más személyi viszonyok is hátráltat­hatják, mint: különösen ott, hol a birák ismételt vá lasz­tásoknak vannak kitéve, a talán a befolyásos vádlott iránt a büntető eljárás czéljával ellenkező elnézésre, kímé­letesebb bánásra indittathatik a bíró a végből, hogy a vádlottnak pártolását a tisztválasztásoknál kiérdemelje; mitől tartani nincsen ok ott,holabirák nem választatnak, vagy más kerületbeliek, melyeknek választásába tehát a vádlott be nem foly. De megtörténhetik az is, hogy a bíró és vádlott közt az együtt vagy közel lakás mellett könyen kifejlődhető baráti, vagy ellenségi viszonyok léteznek, mik őt részrehajló kedvezőbb vagy kelletinél szigorúbb eljá­rásra hajlandóbbá hangolják; a kedvezőbb elbánás annál­inkább megtörténendik akkor, midőn a panaszos, sértett fél más bíróságnak területén lakó egyén, kihez a bíró különös viszonyok által kötve nincsen, kinek jó vagy rosz sorsa, tehát őt annyira nem is érdekli. Hogy a lakás sz érinti birói illetőség mellett a vádlott gyakran számithat érdemetlen pártolásra, ennek példáját tapasztaltuk hazánkban is, hol az illető hatóságok igen hajlandók valának a vádlott lakótársat, a más hatóságbeli sértett és felperes ellenében, a jogkiszol­gáltatás hátrányával védelem alá venni. Ily eljárás lehet­ségesebb ott, hol az egyes testületek, hatóságok irányá­ban a közhatalom még nem eléggé erős arra, hogy képes volna a testületeknek a köz renddel össze nem egyeztethető, saját érdeküket a közjónak mellőzésével elő­mozdítani vágyó igyekezetöket fékezni. Ez állítás igaz­ságát, tanúsítja a bűntetteknek, erőszakoskodásnak elha­talmazása nemcsak hazánkban, hanem egész Európában a középkorban, midőn a központi hatalom elégtelen volt az egyes hatalmasoknak erőszakoskodásait korlátozni. De tapasztaljuk a jelenben is, hogy a mint a közhatalom

Next

/
Thumbnails
Contents