Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 70. szám

Pest, I8(>5. péntek szept. 8. 70. szám. Hetedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tnrtniom : A büntető bírósági illetőség. — Jogeset. (Vege). — Kur. ítéletek. — írod. értesité?. - H;v. tudnlv. A büntető bírósági illetőség. Csaoskó Imre kir. táblai ülnök úrtól. Hogy a biroságok közti összeütközések lehetőleg elháritassanak, s ez által is az igazságszolgáltatás gyors menetének akadályai kevesitessenek, szükséges a bíróságok hatáskörét, illetőségét szabályozni. K szabályozásnál figyelembe kell venni a területnek, melyen a biró teendőit végezze, kiterjedését, miszerint t. i. az ne lelvén oly nagy, hogy az előforduló helybeli ügyeknek elintézésére a távolság miatt sok időt fordítani kénytelenitessék, és az előforduló bírósági teendőknek mennyiségét, miszerint t. i. a biró képes legyen azokat kellő komolysággal, és megfontolással pontosan és mégis elég gyorsan elintézni. — A büntető bíróságoknak hatáskörét, illetőségét annálinkább szükséges meghatározni, minthogy a bíróságok a büntető ügyeket illetőleg hivatalból eljárni köteleztetvén , ha illetőségük meghatározva nem volna, közöttük könnyen, az elintézendő ügyek hátrányával, összeütközések támadnának. A büntető bíróságok illetőségének meghatározásánál eljárni lehet, vagy tekintve az előfordulni szokott tárgyakat, büntethető cselekvényeket, vagy a vádlott személyeket. A büntethető cselekvényeket illetőleg különbség szokott tétetni a nagyobb és k is e b b büntethető tettek között, a mennyiben t. i. a nagyobbak ellen súlyosabb büntetések szabvák, például: halál, vagy hosszabb ideig tartó szabadság büntetés, tehát az ily büntethető cselekvények elleni eljárás nagyobb óvatosságot igényel, mint a kisebb fokú büntethető cselekvények, melyek csekélyebb büntetéssel fenyitetnek. Büntettek szorosb értelemben, vétségek, és áthágások közül a büntettek, vétségek más (testületi) bíróságok illetősége alá szoknak rendeltetni, másoké (egyes biráké)alá pedig a kihágások. L>e megtörténhetik az is, h"gy a bűntetteknek némely fája a többiektől külön választatván, különös bíróságok illetősége alá rendeltetik. Például: nálunk a felségsértési és hivségtelenségi büntettek a kir. i t. táblának illetősége alá (1791. 56. t. cz.j az osztrák büntető perrendtartás szerint a felségárulási, felségsértési, a. császári ház tagjainak sértései, a nyilvános békének háboritása azon országos törvényszéknek illetősége alá, mely az országos közigazgatási hatósággal egy helyen van. (Osztr. bünt. prrendtás 10. §. a.). A büntető bíróság illetőségének megszabásánál figyelembe vehető még az illető v ád 1 o t tn a k lakása, letartóztatása, eredete is, vagy pedig az elkövetett, bűntettnek helye, miszerint t. i. kiraondatik. hogy az legyen az illető biró, kinek területén a vádlottallandóan lakik, vagy elfogatott, vagy született, vagy kinek területén a kérdéses bünteti véghezvitetett. Fo r n m habi táti o n i s , o r i g i n i s , d e p r e h e n si o n i s commissi (1 ^ I i o t i. Mindenekelőtt megjegyzendő, hogy. ha kéiség támad az iránt, vájjon a birósági illetőség meghatározásánál, hogy. az ellen jo g s z e m p o n tj áb ó 1 kifogást tenni ne lehessen, mit kell figyelembe venni, a vádlott lakását vagy elfogatását, vagy pedig a kérdésben forgó bűntett elkövetésének helyét, a megoldás az, hogy az emiitett birósági illetőségek jognézetből helyeslendők, ha azok által a büntető perrendtartás czélja t. i. a bűntett léteiének tárgyi és alanyi tényálladékának megállapítása, és a bű nősnek érdeme szerinti megbüntetése eszközülhető; és minthogy alig lehet állítani, miszerint az emiitett birósági illetőségek szerinti eljárás által a büntető perrendtás czélját el nem nyerhetni, azonban tagadhatlan, hogy az azok szerinti eljárás gyorsabb, biztosabb az egyiknél, mint a másiknál; küvetkezik,hogy j og tekintetből, mintha az egyikről vagy másikról azt lehetne mondani, hogy az jogtalan, mert a büntetőeljárás czélját létesíteni nem képes, kárhoztatni egyiketsem lehet; a minthogy a tapasztalás tanúsága szerint azoknak mindegyike a íryakorlatban használtatott is. A birósági illetőségnek meghatározásánál, valamint általában a biroságok szervezésénél a bíróságoknak f ő c z é Íj á n, a jogosságnak pontos kiszolgáltatásán kívül, még más alsóbb rendű czélok is figyelembe vehetők, mint: a gyors és kevésbé költséges eljárás; és kétségen kivül ajánlatosb leend az oly birósági szervezet, mely mellett a jogosság nemcsak pontosan, hanem egyszersmind gyorsabban és kevesebb költséggel i szolgaltatik ki. Tehát a fentemiitett viszonylatok szerinti birósági illetőségeknek jogos voltát, feltéve azoknak czélszerübbségét, a büntető eljárásnak czéljához és egymáshoz viszonyítva akarjuk közelebbről vizsgálni, a mennyiben t. i. annak valósítására az egyik czélszerübb, mint a másik. Mellőzve jelenleg annak vizsgálatát, vájjon a büntető bíróságoknak illetőségét a büntethető cselekvényeket tekintve, miképen lehessen a büntető eljárás czéljara nézve Iegczélszerübben rendezni; vizsgálni akarjuk különösen, váj jon a vádlottaknak lakását, elfogatását, és a kérdéses tett elkövetésének helyét tekintve, mi mutatkozik le gczélszerübbnek a büntető bíróság illetőségének rendezésénél: az-e, ha azon büntető bíróság jár el, melynek területén a vádlott állandóan lakik, vagy az e 1 f og a t i k, vagy pedig az, melynek területén a vizsgálandó büntethető tett véghezvitetett? Hol a büntető bíróság illetősége a lakás szerint van meghatározva, ott a vádlott ellen a büntető eljárást a/nn bojrófeág teljesiti, tehát vizsgál és itéh a melynek területén a vádlott lakik. A lakás szerinti birósági illetőség nzon alapszik, hogy mindenki kivanhatja, miszerint a büntető ügyekben is azon bíróság által Ítéltessék el, mely rendes birája a polgári ügyekre nézve, és melynek választásába ö is befolyt. Ha a vádlottnak lak ás a vétetik irányadóul a bün70