Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 68. szám

288 deleten látható egyszerű hitelesítési záradékkal véli igazoltnak lenni. Mindez azonban a letételt nem bizonyítja, — mert Jalics csak egyetlen rokoni tanú; mert továbbit U. alatt a 3-ik kérdésre mindössze is csak ezt mondja: „Das Testament soll, wie mir unlangst auíserii m tlich, bekannt wurde Lm Jabre 1853 an das hochlübliche Pester Landes-Geiicht (mely akkor még nem is létezett) übermacht worden sein." — Ezen vallomás pedig nem csak hogy magán tudomáson alapszik, de a letételt határozottan nem is bizonyítja, még kevésbé annak 1853 nov. l-ig lett megtörténtét. Épen ugy nem bizonyíthatja ezen letételi, az L. alatti végrendeleten látható hitelesítési záradék sem, mert flpnőnek első felebbviteli észrevéleleihez csatolt 2-ik számú okmánya szerint a kérdéses végrendelet 1847 jan. ll-én Pestváros tanácsi, (tehát nem is bii'ói) levéltárába tétetett, — onnét pedig 1853 nov. l-ig az akkoriban fenállott pestmegyei tszékhez áttéve nem lett, s ez a perben bizonyítva nincs; — Jüttner halála után azonban 1859-ik évben a pesti orsz. tszékhez, mint akkoribau illetékes hagyatéki bírósághoz átvitetett, s ott 1859 aug. 3-án kihirdettetvén — levéltárba tétetett; másnap pedig vagy is aug 4-én flpnő arról hiteles másolatot vévén, ekkor vezettetett az L. alatti végrendeletre, — de csak is a másolat hiteleül a hitelesítési záradék; — mely azonban az ősiségi pátens érteimébein letételtannál kevésbé bizonyíthatja, mert ez általa nem is czéloztatott, mert továbbá abban a letételről,'- különösen pedig annak 1853 nov. l-ig lett megtörténtéről — egy betű sem foglaltatik; — mert végre, ezen letételt nem tanúval, nem is hitelesítési záradékkal, hanem a letételi beadványnak tszéki számával s az arra keletkezett bírói végzéssel kellett volna flpnőnek igazolni. Miután pedig ezt nem tette, kérdésen kívül áll, hogy az L. alatti végrendeletet az ősiségi pátens értelmében az illetékes hagyatéki bíróságnál letétinek tekinteni nem lehet. Ha pedig ez igy áll, akkor megfordítván a dolgot, miután a kir. tábla oly kiváló súlyt fektetett a kérdéses letételre, hogy azt a legtörvénytelenebb próbákkal is constatirozni iparkodott, — ebből nyíltan következik, hogy a letételt az L. alatti végrendeletnek magyar törvények szerinti elbirálhatására maga is múlhatatlan kelléknek tartotta. Ha tehát ezt flpnő be nem bizonyította, kérdésen kívül áll, hogy az L alatti végrendeletnek érvénye az örökhagyó rendelkezési jogára nézve is korántsem a magyar törvények, hanem kizárólag az osztr. polg. t. k. ]248-ik §-a szerint bírálandó meg, e szerint pedig az L. alatti végrendelet Jüttner által saját vagyonának felére nézve mindvégig megmásítható vol t. Miért is a peres végrendeletnek, — már csak e miatt is állni kell. Elvégre, ha flpnő mind a valódiságot s törvényszerűséget, mind az ősiségi pátens értelmébeni letételt kellőleg bebizonyította volna is,mégsem lehetne az L alatti végrendeletet oly gátnak tekinteni, mely miatt Jüttner utóbb saját vagyonának feléről másként nem intézkedhetett volna; — mert a) Az L. alatti okmány nem kétoldalú szerződés, abban a két házastárs csak egy betűvel sem kötötte ki, hogy utóbb egyik vagy másik saját vagyonáról egy oldalulag is másként ne intézkedhessék. Nem is egyéb az, mint a két házastársnak közösen, együttesen, t. i. két papiros helyett egy papiroson, s ugyan azon tanuk előtt egy füst alatt tett végintézkedése (letztwillige gemeinschaftüche Werfúgung, nem pedig Vertrag) épen ugy, mintha végintézkedését ínindegyik fél külön papiroson s egyedül tette volna. Az ily intézkedés pedig halálig megmásitható — (ambulatoria est hominis voluntas usque ad mortem; illád unice testamentum valet quod morte authenticaíur.) És pedig magyar törvényeink szerint is, mert azok közt sem létezik egyetlen positív törvény, vagy törvény erejű decisio, mely eme megváltoztatást csak távolról is eltiltaná. Felperesnő is eleget emlegeti keresetében a honi törvényeket s decisiokat, mind amellett csak egyetlen hétszemélyes táblai határozatot tudott A3) alatt felhozni; de ez is sem törvény erejével nem b i r, sem az L. alattihoz hasonló jogesetet nem foglal magába n. Törvény erővel nem bir, mert az tárnokszéki határozat folytán hozatott, a tárnokszék pedig a curia kiegészítő része soha sem volt : mert továbbá, hogy valamely decisio törvény erejével bírjon, nem elég egy 43 év előtt történt egyes jogesetet —mintáz A3) alatti — odavetni, hanem szükségkép megkívántatik, hogy az ily jogesetek s birói haiározatok folytonos hosszas usus által szentesíthessenek, mi pedig az A3) alatti jogesetre s birói határozatra nézve nem történt ; — de Az L. alattihoz hasonló jogesetet sem foglal magában az A 3) alatti határoz at, mert az utóbbiban a két szüle tüzetesen kétoldalulag s kölcsönösen rendelkezett, miután abban világosan örök ölési szerződési kötöttek; — ellenben az L. alatti végrendeletben ily kö 1 csönüs és kétoldalú intézkedésről egy betű sem foglaltatik. b) Az L. alatti okmány szorosan véve még csak végrendeletnek, halál eseté rei intézkedésnek sem nevezhető, mert benne nem az áll, hogy flpnő a k é t n a g y s z ü 1 e halála után örökösödjék, haneni az, hogy 23 éceskorában lépjen maga egész vagyona élvezetébe. c) Abban az sem mondatik, hogy flpnő a két nagy szülének m i n de n vagyonában örökös legyen, hanem csak az, hogy 2 3 éves korában maga egész vagyonát kapja élvezetül (tritt sie in den Grenuss ihres (nem unseres) ganzen Wermögeus), miből világos, hogy flpnő a két nagy szüle által csak is a ma g a t ö rvényes örökségére lett szorítva; az tehát ezen tul megváltoztatható volt. d) Meg kell különböztetni az egyszerű közös egy ü t t es v égr e n d e 1 e ( e k e t (gémeinschaftliches, simultaneum testamentum) a kölcsönösés viszonyos végrendeletektől (wechselseitiges, mutuum, reciprocum testamentum), mert ha megengednők is, hogy a kölcsönös végrendeletek, melyekben t. i. a felek egy m á s t örökösöknek jelelik ki, s melyekben a fel bonthatatlan kötelezettség nyíltan kijelentve lett, határozatlan magyar törvényeink mellett, utóbb egy oldalulag fel nem bonthatók, — de ez az egy szerű közös L. alatti végrendeletre nézve egy általában nem áll, miután abban semmiféle megkötő, kétoldalú intézkedésnek nyoma sincsen. Miután pedig nekünk a? egyszerű közös végrendeletekre nézve egy p^s;tív törvényünk sincs , más részről pedig a végrendelet mint ilyen a szerződési törvények szabályai alá sem eshetik, * — nem marad más hátra, mint a végrendeletek ős fogalmához, természetéhez s más hozzánk° közal álló polgárosult államok törvényeihez, különösen pedig a? osztr. p. t.