Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 67. szám

Pest, I8H5. kedd aiigiiszt. 29. 67. szám. Hetedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom : A rágalmi perekbeni birság hovafordításáról. (Vége-). — Formágyi-Jütlner s Vida közti ügyhöz. (Folyt.) — A pestmegjei törvénykezés jellemzéséhez. — Kur. ítéletek. — Hív. tudniv. Azon számos felszólamlásokra, melyeket lapunk 62 ík elmaradt számára nézve minden vidékről vettünk, szolgáljon válaszul s felvilágosításul a következő 2170. sz. a. átirat, melyet a buda pesti rendőrigazgatóságtól f. hó 23-án vettünk : Szokolay Istvánnak a „Türv. Csarnok" tulajdonos szerkesztőjének helyben. A nmltgu magyar kir. helytartótanács elnöksége f. é. s hó 12-én 4048. eln. sz. a. kelt intézvénye szerint, ezen hivatal abbeli nézete, melynél fogva a „Törv. Csarnok" f. é. 62. számában „Az alkotmányos megyék visszaállítása" czim alatt közlött czikk politikai tartalmú; hason tartalmú czikkek közlésére pedig az érintett lap beadott programmja szerint jogosítva nincsen, helybenhagyatott. Miről Ön ezennel értesittetik. — Pesten, 1865. aug. 18-án, cs. kir. kormánytanácsos Worafka, m. k. Egyszersmind szükségesnek tartjuk kinyilatkoztatni, mikép tudatunk szerint a kérdéses czikk szorosan törvénykezési tárgyat, a törvénykezés kezelésére hivatott magistratusok restaurálását tárgyalván, s azt szorosan törvénykezési s jogi szempontokból fejtegetvén — az imént közlött, lapunk f. é. 62 számát iefoglalt határozatok ellen a m. kir. udv. kanczelláriához felfolyamodtunk, az eredményről olvasóinkat annak idejében értesitendők levén. Szerkesztőség. A rágalmi perekbeni birság hovafordításáról. (Vége.) Azon érintett eset, melyben a félnek járó 1/3 rész elvonatott, következő : Molnár József szentesi lakos, Czukor Sámuel az időben szintén ottani lakos ellen, Szentes város törvényszéke előtt, becsületsértés alapján 1863. 2232. sz. a. keresetet indított, melynek eredménye azlőn, hogy alperes, a behozott bizonylatok indokából, a rágalmi 100 frt birságban, melynek 2/3 része a helyi szegények pénz alapja, y3 része pedig felperes részére Ítéltetett oda, elmarasztatott. — Alp. ezen itélet ellen felebbezéssel élt, reá nézve azonban nem kedvező sikerrel, mert a kir. it. tábla 1864. szt. Mihály hó 10-én 4065. sz. a. kelt Ítéletével, az első bíróság ítéletét teljesen helybenhagyta. — Jóllehet az ideig. törv. szab. I. 102. §. s ugyanazon szab. I. 88. §-ával a köztörvényi eljárás alá tartozó ügyek orvoslatára is érvényesnek kimondott 1840. 15. r. cz. II. 143. §-ához képest további felebbezésnek helye nem volt, a nélkül, hogy a másodbirósági itélet irányában bármi jogos kifogás, avagy az ideigl. törv. szab. 104. §-ában előirt semmiségi panaszok bármelyike is fenforgott volna, alperes a kir. táblai itélet ellen felebbezvénnyel, vagy mint az ausztr. pprtásból átvetten nevezik, rendkívüli felülvizsgálati kérelemmel élt. A Hétszem. tábla ez évi böjt elő 13-án 918. sz. a. kelt Ítéletével, a kir. táblai ítéletet amarasztásra nézve helybenhagyta ugyan, de a birsági dij tekintetében olykéntintézkedett, hogy az egészen a szegények pénztárát illetendi. Ezen itélet szokatlanságánál fogva, az illető körökben igen nagy sensatiót okozott, de nem is alap nélkül, mert az a törvényektől eltért. Mi a Hétszein. táblának bölcsessége és igazság szeretetéről megvagyunk győződve, s ezen, hazai torvényeinkben gyökeredző legfőbb birói hatóság iránt a legmélyebb tisztelettel és elismeréssel viseltetünk, — de ne vétessék tiszteletlenségnek, ha ezen — egyedül a nézetek tisztázása szempontjából szőnyegre hozott ügyben hozott határozatát nem helyeselhejük, de sőt a fenálló törvényekkel összeütközőnek találjuk. — Ezen nyilatkozatunk igazolásául szolgáljanak a következő indokok : A Hétszem. táblának fentisztelt ítélete helyt nem foghat: 1- ször. A polgári magánjog tekintetéből. — Az id. törv. szab. által visszaállított magyar törvényekből a h. t. k. II. 72. cz. s az 1723. 57. t. cz. határozottan rendelkezik az iránt, mikép a becsületsértés megtorlásául kiszabandó birság 2/3 ugyan a biróságot, x/3 pedig a sértett felet illeti. — Ezen törvény mind ez ideig megváltoztatva nem lévén, — mennyiben a positiv törvény mind a bíróságnak, mind a feleknek szabályul szolgál, attól a Hétszem. tábla sem térhet el, és pedig annálkevésbé, mert a bíróságoknak nemes feladatukhoz tartozik, nem a fennálló törvényektőli eltérés, hanem azoknak szigorú alkalmazása. 2- szor. A közjog szempont jából. — Hazai törvényeink jelesen az 1635. 18, 1791. 12, 1827. 3, 1848. 2. t. cz. 2. §-a tüzetesen kijelelik, mikép a mindenkit kötelező törvények, egyedül az országgyűlésen a király és nemzet megegyezésével hozatnak, módosíttatnak, és megváltoztattatnak. — Ha már a visszaállított hazai törvényeinkben ezen közjogi elv épségben fenáll, —mit ugyan kétségbe vonni nem lehet, — miután a h. t. k. II. 72. s az 1723.57. t. cz. ereje és intézkedése, jogérvényesen mindez ideig megváltoztatva, vagy hatályon kivül helyezve nincs, önkint következik, mikép a mélyen tisztelt fiétszem. tábla, jól ismert hatásköréből kilépett akkor, midőn a positiv törvény határozott rendelete ellenére intézkedett. 3- szor. A törvények alkalmazása indokából. — A Hétszem tábla magas állásánál fogva, a hazai törvénykezés őre és felügyelője lévén, -.nemes feladatához tartozik gondoskodni arról, hogy a fenálló törvények, mind a bíróságok, mind a felek előtt kellő tiszteletben és alkalmazásban részesüljenek. De ha ezen legfőbb birói hatóság maga tér el a positiv és még mindig fenálló törvények érvényesítésétől: ugy meg rendül a bizalom egyes polgároknál, kik tényleg győződnek meg arról, hogy törvénykezési rendszerünkben, a törvény határozott értelmétől is eltérni lehet, mi kiszámithatlan hátrányokat okozhat, — mig más részről az alattas bíróságoknál, a birói önállás alapjában megingattatik, mert nem tudják 67