Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 64. szám

265 alaki tekintetben az 183%. évi X. törv. czikk szerint eljárni. Ezen két netnü pernek fentai tását, és alaki tekintetben az idézett 1836, 1840 és 1848. évi törvények szerinti keresztülvitelét az Ideiglenes törvénykezési szabályok is VI. részének, 1 és 2. §-ai (melyeknek közbeszólva, lételéhez a jelen volt partiumbeli követek is járultak), világosan rendelik. Márpedig, ha a fenirt törvények szerint tartozunk az úrbéri és arányositó pereket alaki tekintetben keresz:ül vinni — ki mer azon kételkedni is, hogy a kél nemű pernek külön birája, — külön ügy utja ne lenne, sőt annálfogva is, mert nem is egyforma eljárásuak, menynyiben ÜZ úrbéri per a kir. táblához — az arányositási per pedig csak a megyei törvényszékhez birtokon belül felvihetők. De Ő cs. Apóst. kir. Felségének 1863. évi jan. 29-r6l 1559. szám alatt kelt leiratiban is világosan megrendelteiéit, hogy habár a visszakapcsolt részekre nézve az erdélyországi. 1854. jun. 21-én kelt pátens érvényes — az illető eljárásnál azonban alaki tekintetbea a Magyarországban fenálló ideigl. torv. szabályok tartassanak meg. Már pedig, hogy a nagy anyaországban a földesúri birtok rendezésére nézve ismét külön keresetet kelletik az illetékes bíróságokhoz beadni, az az anyaországban a törvényben való járatlanságának világos jele nélkülsenkí kétségbe nem merné venni. — Es ha az anyaországban század óta ezen eljárás sikerhez vezetett: nem látnám át, hogy miután az erdélyi megyei (természetesen a székelyek és szászok birtok jogalapjait, ide nem értve) földesúri nemesi birtok jogalapja legkevésbbé sem különbözik a magyarországi földesúri jogalaptól, — miért kellene a partiumbeli 4 megye részére ellenkező eljárást felállítani. Annálinkább: Mert azon felhozni szokott indok is, hogy az erdélyi kormányszék a földesurak közti viszonyok rendezését is a fenállott úrbéri törvényszékekre bizta, állitásom czáfolására nem szolgál — mennyiben azt anyaországban is a Bach-féle provisorium alatt a birodalmi igazságügyi minister által a proportionális perek a fenállott országos és megyei törvényszéktől átvétetni, és a fenállott úrbéri tör vényszékhez további eljárás végett áttétetni rendeltettek. — Mi mégis történt, de azért soha sem jutott eszébe bármelyik úrbéri törvényszéknek is, hogy a két nemű pert ös?zeolvaszsza, hanem határozott ma ugyanegy határra vonatkozó úrbéri perben, és végzett vagy itélt például más nap ugyanazon határra vonatkozó proportionális perben. De a költségek és bélyeg tekintetében előadni szokott nehézségek sem birnak oly horderővel, hogy azokért a törvény rendeletét mellőzni szabad lenne — egyébiránt is szabadságában áll a felperes közbirtokosnak mind az úrbéri, — mind pedig az arányositási tagositó keresetet ugyancsak egy alispánhoz benyújtani — törvényesen eljárhat mindkét per nemére nézve, csakhogy az elsőben mint úrbéri, a másodikban mint arányositó tagositó biró, és azért a két perben biró társaival együtt külön-külön hoz ítéletet. Nem tehet tehát a költség nagy különbséget, mert a határt mérnökileg úgyis fel kell venni, a térképet meghitelesiteni — a földet az egész határra nézve osztályozni — (itt megjegyzem , hogy a partiumra nézvenem áll a holdankint 1100, 1200, 1300 • ölre számított, az 183%. évi V. törv. czikk által is jóváhagyott MáriaTheraziai osztályozás). — Mind ezen munkálatok a proportionális perben is felhasználhatók, s ha teszem az antiquákat kell connumerálni, a proportionális perbeli ítéletet végrel hajtani, ezzel az úrbéri biró épen ugy kénytelenittetnék napokat tölteni — mint a proportionális biró — szóval: a proportionális per lefolytatására a partiumban még kedvezőbbviszonyok létezvén mintáz anyaországban, azért kevésbé költségesek is. Mi a bélyeggeli terheltetést illeti, ha emlékem nem csal, szoros összeköttetésben állván az arányositó per — az úrbéri perrel, egyszerre és együtt kelletvén a végitéleteket is végrehajtani, ugy emlékszem, hogy a provisorium alatt kelt ministeri rendelet folytán a "proportionális perek is bélyegmenteseknek lenni kimondattak. Merülnek fel továbbá krasznamegyei úrbéri perek folytán még < gyéb kisebb rendű, szerintem tév felfogások is. Ilyenek például, ha teszem valamelyik úrbéres község, határán kivüli erdőben faizási haszonvételt élvezett, némelyik ügyvéd azt vitatja, hogy az anyaurbéri perben az olyan határon kivüli faizási haszonvételt tárgyalni nem lehetvén, arra nézve külön per indítandó. Holott a curia által is már többfeör kimondott elv, hogy minden az úrbéri viszonyokból keletkezett kérdések, ugyanegy perben eldöntendők. — Másik ügyvéd azt hangsúlyozza, hogy az első bíróság az úrbéri birtok elkülöoözését se mondhatja ki, ha csak a földesúri felperes a terjedelmesen vitatott 59. §-a értelmében a határ két harmadát ki nem tudja mutatni. Másik, hogy ha a bíróság az elkülönözést kimondja, ezen kimondásnak az úrbéres birtokra nézve kényszerítő tagosítás a következése sat. De hiszem, ezek s több szerintem tévfelfogások, a kir. it. tábla által, a mint hozzá hasonló kérdésekben, a partiumból úrbéri perek fognak feljuttatni, kimondandó határozat szabályul szolgálandván, elfognak enyésztetni. És ezekből állanak negyedfél évi tapasztalatom után, mely alatt a visszakapcsolt részek egyik megyéjét kormányozni szerencsés voltam — azon feltűnt akadályok, nehézségek, melyek a birtokrendezés gyors menetét a páriáimban nehezítik. De épen nem lehetnek meglepők, mert több tekintetben a törvény kétértelműségéből veszik eredetüket, és a mellett tudva van, hogy itt a birtokrendezési ösvény egészen töretlen és uj ; — midőn az anyaországban szinte század óta törettetett — nem csoda tehát, hogy hosszas gyakorlat, a törvény kijelelte ügy utat ottan már régen kiegyengette. S mind e mellett a krasznai birákról és ügy védekről elmondhatni, hogy habár a proportionális perek indítását a felhozott több irányú nézetek hátráltatják — az úrbéri rendezés vitele módjában azonban annál nagyobb haladást tettek, mit azon körülmény is tanusit, hogy a 71 helységből álló községekre vonatkozólag (két helység nem úrbéres) körülbelül 60 úrbéri kereset nyújtatott be, s legtöbb perben a megengedhetőség kérdése itéletileg már megoldva lévén — több felmérések, elővizsgálatok be is végeztettek, s így lassan és nehézkesen bár, a czélhoz mégis közelítenek, a mihez, tekintve az itteni birtok zavart, a volt földesurak ugy urbéresek és a nemzet anyagi jóllétére mélyen beható érdekekből kiindulva, hogy mielőbb eljussanak, keblemből kívánom. Jogeset. Közli.-Bánffay Simon ügyvéd ur. Rosenfeld Ignácz volt bécsi kereskedő egy hitelesített könyvkivonat alapján, (melyre a hitelesítés egy bé-