Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 61. szám

250 a jury irányában sok bizalmatlanságot s ellenségeket idézett elő ; mig magában e jogrendszerben, az esküdtekhez intézendő kérdés tétel irányát s kezelését is rendkivül hibássá, nehézkessé és zavartá teszi.') A franczia jury rendszer befolyása a legújabb németországi törvényhozásokra is szembetűnő; azokat azonban, nevezetesen az 1861-iki Bajor szervezetet; 1861-iki badeni tervet; 1862-iki vürtenbergi tervet; 1860-ban életbeléptetett Hannover a i t; 1860-iki h e s se ni tervet legközelebbi alkalommal fogjuk megismertetni, melyekhez járulnak az osztrák, hamburgi, brémai s némely schweiczi cantonok törvényhozásainak működéseik; nem mellőzhetve utólagosan megemliteni az Orosz országban felmerült jury kísérleteket s némely mozzanatokat Anglia legújabb jogéletéből. Mi az oka annak, hogy az arányosító, tagositó és úrbéri rendező perek keresztül vitele oly lasssu haladást tesz, különös tekintettel a visszakapcsolt részekre? (Folytatás). Nábráczky Antal főispáni helytartó úrtól. Továbbá 5) Akadályozza a visszakapcsolt részekre vonatkozólag a birtok rendezést és tagositást az Erdélynagyfejedelemség számára 1854 jun- 21-én kiadott, (birodalmi törvénylap LV. dar. 151. sz. a.) ő császári apostoli királyi felsége által 1863-ik évi január 29-ről 1559. sz. alatt kelt királyi udvari rendelet értelmében anyagi tekintetben érvényben hagyott csász. nyilt parancs 59. §-sa, mely is azt rendeli, hogy „az úrbéri törvényszék a tagositást csak azon esetben fogja megengedni, ha abba vagy minden érdeklettek belé egyeztek, vagy pedig, ha a tagositást kérő földesurak avagy jobbágyok földbirtoka a határok területének legalább is kétharmad részét foglalja magában." — Ezen §. rendeletéből a visszakapcsolt részekben azon következtetés szokott átalánosan felállíttatni, hogy jelen §. intézkedése a nemesi birtokra is vonatkozik, miből ismét az következik, hogy a nagyobb birtokosok többnyire a műveletlen kisebb birtokosok és volt úrbéresek értetlensége, legtöbb esetben megátalkodottsága miatt, kik hajlandóbbak az egész rendezetlen határt bitangolni, mint saját kiszakasztott bár kis területű birtokaikat az okszerű gazdálkodás elveinek megfelelőleg rendezni és gyümölcsöztetni — nem lévén képesek a határ két harmadát kimutatni, a birtok viszonyok végleges kitisztázása s ez által az okszerű gazdálkodás, s közvetve a nemzeti jóllét felvirágzásának kipótolhatlan hátrányára a tagositó pert nem kezdhetik meg. Részemről egészen más véleményben vagyok ugyan, de szemben a fentebb érintett s a nagyobb rész által érvényre emelni szándékolt értelmezéssel, nézetem általános tulnyomóságra nem emelkedhetik. Nézetem ugyanis az, hogy az idézett cs. nyilt par. csakis a volt úrbéresek birtokainak rendezését tárgyalja, s czélja nem a nemesi, hanem egyedül a volt jobbágyi birtok rendezése, s az úrbéri biró, ki csupán a földes ur és jobbágyok közötti viszonyoknak rendes birája, nem birája egyszersmind a közbirtokosok között behozandó birtokarány és tagositás keresztülvitelének; s az idézett ny. par. csakis 63. §-ában érinti a nemesi birtokot, midőn azt rendeli: „hogy ott, hol oly közbirtokosságok léteznek, melyekben a földbirtok arányos kihasitása még meg nem történt — az úrbéri törvényszók mindenek előtt egyezke') Azért napjainkban már nemcsak Angliában, hol azon helytelen elválasztás teljesen ismeretlen, hanem magában Frauozia s Olaszországban is, a legelső juristák p. o. Helie, Pisanelli, Romagn o s i stb. ezen elválasztás ellen nyilatkoznak. dés utján a közbirtokosok közötti egyetértést köteles megkisérteni, s annak utána a megegyezés alapján az egyéni birtokok kihasitását eszközölni." „Ha ezen egyezés nem sikerül, az úrbéri törvényszék a dolog mibenlétének megfelelő ideiglenes intézkedést tegyen s hivatali működését ehez képest teljesítse, a birtokok kihasitása iránt a földesurak között fenforgó kérdések érdemleges elintézését pedig a rendes törvény útjára utasítsa." Ezen §. rendeletéből kifolyólag tehát az úrbéri biró, ki a földesurak között a birtokok kihasitása iránt fenforgó kérdések érdemleges elintézésébe nem avatkozhatik, hogy azonban a lefolyt urb. perben hozott ítélet végrehajtható legyen, egyedül arra van feljogosítva, hogy a földes urak között a dolog miben létének megfelelő intézkedést tegyen. Igaz — közbeszólva — mint Tóth Lőrincz jeles jogtudós hazáukfia az „Elméleti s gyakorlati útmutató úrbéri ügyekben" — kiadott jeles munkájának 228. lapján megjegyzi, hogy mibea állhat ezen ideiglenes intézkedés ? Alig van kérdés a nyilt parancs lapjain, melynek megfejtése annyi kétségre, vitára adott volna alkalmat. — Részemről nyiltan ki merem mondani, hogy maga az, ki azt fogalmazta, alig lehetett tisztában a közbirtokosok közti arányosító, tagositó per természetével, — mert az érintett ideiglenes intézkedés majd nem határosa kivihetlenséggel. — Kitűnő szakértői alapossággal fejtegeti ennek képtelenségét Tóth Lőrinczen kivül Bay Ferencz. „A birtok rendezési perek rövid vázlata" — röpiratában, s többen. De visszatérve az erdélyi birtokrendezési nyilt par. 59. §-a értelmezésére, nézetem az, hogy támaszkodva az ideig, törvszabályok VI. szakasz I. ós II. §§ rendeleteire, miután a nemesi birtokok rendbeszedésére, tehát tagosítására is nem más mint az 183 2/s. XII. törv. czikk szabályai veendők alkalmazásba, ezen törvények 19. §-a pedig, azt rendelvén, hogy „az összesítést és az illető részeknek, a mennyire megtörténhető, egy tagban való kihasitását a közbirtokosoknak bár melyike kívánván, azt arányossági per — utján — meghatározni, s az e részben megállapított elvekkel megegyezőleg végre is hajtani kelletik" — a volt földesúri birtokok rendezése, ugy tagosítása tekintetében az emiitett 183%. XII. törv. czikk rendeletei bírnak kötelező erővel annálinkább; mert az 1863. jan. 29ről 1559. sz. a. az erdélyi birtok rendezési pátensre vonatkozólag kelt udvari rendelvény által kimondatott, hogy az erdélyi pátens csakis anyagi tekintetben követendő, alaki tekintetben pedig, hová az eljárás módja tartozik — a magyarországi törvények alkalmazásba hozandók. — És így a pátens 59. §. rendeletének az 183 % XII. törv. czikk rendeletével a földesúri birtokra nézve ellentétben látszó állása önként megszűnik. — Krasznamegyében többszörösen kimondott elvem tehát az: hogy t. i. miután a 61. §. szerint a jobbágyok külső birtoka, a mennyire lehet egy tagban, vagy legalább dűlőnként összesitendő, de a földesúri birtoktól mindenesetre elkülönözve kiadandó, az úrbéres többség megállapodása pedig, ha különben kivihető nem lehetne, szavazás utján viendő ki, oly módon azonban, hogyha a tagositást kérők úrbéri birtoka az összes jobbágyi illetőségnek két harmadát megüti, az egyedenkénti tagositás minden volt úrbéresre nézve eldöntöttnek tekintendő, és ennélfogva ez elkülönözési elv következtében, valamint a volt úrbéreseknek ahozszavok nem lehet, hogy a volt földesurak elkülönítendő birtokukat hogyan akarják részükre kiadatni, ugy a volt földes uraknak ia