Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 61. szám

Pest, 1805. kedd anguszt. 8. 61. szám. Hetedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom : Kül törvényhozási szemle. — Mi az oka annak, hogy az arányosító, tagositó és urb. rendező perek sat. — Végrendeleti jogeset (^Vege). Kur. Ítéletek. — Hiv. tudniv. Kül törvényhozási szemle. Büntetőjogi codificatio. (1860.—1862.) I. Ezen a külföldi ujabb jogintézményeket s azokra vonatkozó törvényhozási mozzanatokat ismertető szemlét a büntetőjog i c o d i fi c a t i ó v a 1 folytatjuk, melyre a figyelmet különösen felhívni kívánjuk. Es pedig nemcsak azért, mert a közműveltség s polgárisodás érdekei ezen codifioatióvala legszorosb kapcsolatban állanak, annak szabadelvű kifejlődésétől lényegesen feltételeztetnek; hanem azért is, mert bizton hisszük, mikép országgyűlésünk legelső, legsürgösb teendői közé sorolandja, a kül törvényhozások legújabb előhaladásának szem előtt tartásával, a büntetőjog-rendszer codiíicálását; miután már az 1844-iki codificatióval legvilágosabban igazoltatott, mikép büntetőjogi intézvényeink nemcsak igen messze elmaradtak a mai jogrendszer s kifejlődés igényeitől, de sőt azok már a személyi s vagyoni jogbiztosság legfőbb, legnélkülözhetlenebb kívánalmainak sem felelnek meg többé. E szemlét az esküdtszékekre vonatkozó törvényhozási mozzanatok rövid átnézetével kezdjük meg, mint oly intézményével, mely napjainkban már Kétségtelenül az összes büntetőjogi intézvények s azok reformjainak központjául tekintendő, miután a j u r y túlnyomó felsősége, minden egyéb birósági rendszert túlszárnyaló tökélye, s üdvös hatálya nemcsak a tudomány, hanem a codificatio terén is átalában elismertetett; az pedig kétségtelen, mikép a jury rendszer elfogadásával, a büntető Összes törvények, de különösen az egész bűnvádi eljárás, annak szelleméhez, s követelményeihez alkalmazandó. — Azt pedig ezen jogintézménynek hazánkbani jövőjére nézve kedvező előzményül lehet vennünk, mikép az már 20 év előtt törvényhozásunk legjelentékenyebb része által elfogadtatott, az 1848-iki törvényekben pedig, a sajtó vétségekre vonatkozólag szentesitetett is. Az 18G0—62 iki korszak alatt, az esküdt széki rendszernek, az európai államokban való kifejlődési mozzanatait tekintve, kétségtelen ugyan, mikép azokban a haladásnak, tőkéletesülésnek számosb nyilvánulásaira akadunk ; a jury mindig több és több helyütt nyer honosulást; másutt a meghonosultnak hiányos szabályai javitatnak, és oly elemekkel pótoltatnak, melyek az esküdtszék hivatását jobban előmozdítják, s ezzel az irántai bizalmat s ragaszkodást is mindinkább emelik. De el kell ismernünk azt is, mikép ezen nagy fontosságú birósági intézménynek, még az ujabb reformok után is, sok és jelentékeny hiányai láthatók az európai jogrendszerekben. Es pedig főleg azért, mert a continensen az államtörvényhozások még mindig tulDyomólag ragaszkodnak a francz i a jury rendszer utánzásához, ezzel átvéve, meghonosítva annak, számos hiányait, kinövéseit is, melyek mint p. o. az elnök önkényig terjedhető hatalma, a mint az különösen a tanuk önkényszerű előállithatásában, azok kihallgatásában, a kérdéstételnek Önkényétőli függésében stb. nyilvánul; továbbá az elnöknek re süni éje, mely az ügy jogi fejtegetésébe bocsátkozva, az esküdtek véleményének alakulására a legnagyobb nyomást s befolyást gyakorolja ; ugy az államügyészségnek is túlnyomó befolyása sat. oly hiányok, melyek a jogbiztosság és polgári szabadság érdekeire a legveszélyesebbek lehetnek. Ki kell ezeket emelnünk, a mint reájok alkalmilag még vissza is térendünk, azon okból is, mert egy némelyeket azokból az 1844-iki esküdtszéki rendszerünkben is feltalálhatunk. A szabadság és jogbiztosság érdekében azokat okvetlenül javitandóknak véleményezzük. Es erre az angol jury rendszer mindenesetre sok tanuságost állithat élőnkbe. A franczia törvényhozás azon irányt, mely a Cesarismus, a korlátlan hatalom terjeszkedés előmozdításában áll, s mely mint mindent, ugy a törvénykezési s bírósági intézményeket is ugyanazon czélra bitorolja, folytonosan s legújabban is, a jury irányában is, hason szabadság ellenes mozzanatokat tüntet fel. Mig 1853-ban az esküdtek tisztájának készítése a kormánytól függő békebirák s kinevezés alá tartozó mairek kezeibe játszatott, hogy az esküdtek a kormány érdekei szerint kiválogattathassanak; és a bűnösség kimondására 5 ellen 7 szavazat elégsége szentesitetett; továbbá ugyanazon 1853. évben a politikai és sajtó vétségek a jury hatásköréből elvétettek; 1856-ban pedig a vizsgáló birák ellenőrzésére szükséges tanács osztály eltörültetett; ugyanezen, az Önkényszerü hatalom érdekei emelésére irányzott törekvés legújabban is nyilvánult, midőn 1862-ben a jury hatósága még szűkebb körre vonatott, több a jury elébe tartozott büntettek, vétségeknek nyilvánitatván, mi által a jury hatásköréből elvonattak ; természetesen azért, mert a kormány gyűlöltjei elitéltetésére biztosabban számithat a neki alárendelt biróságoknál, mint a kinevezéstől független esküdtszékeknél. Es ezen, a szabadságra legnagyobb mértékben veszélyes irány nem akadályozza, hogy a franczia jury rendszer még legújabban is számos államokban mintául vétetik. így különösen még a szabadság után oly nagy hévvel törekvő Olasz országban is; hol a mint az 1854-iki még piemonti, ugy az egész Olasz királyságra kiterjedőleg 1860-ban életbe lépett esküdtszéki rendszer is egészen a franczia jury mintájára készítetett. Ebben nevezetesen az elnök u. n. diseretionaire hatalma túlterjeszkedett, rendelhetve ugy szólván mindent, mit tenni, s kivinni akar (464. art), az a tanú — szakértő lisztán ki nem jelölteket is tanuzásra berendelheti (465. art), az általa vezetendő kihallgatás nincs korlátolva, a mint korlátlan a távollevő tanuk már előbb tett vallomásaiknak felolvastathatása is (467 sat.); mind oly szabályok, melyek vádlottak jogait és jogbiztosságát, mint az Ítélethozatal részrehajlatlanságát is rendkivülileg veszélyeztethetik. Hasonlóan az államügyészséget is veszélyes tulnyomóságu befolyással ruházta fel, midőn p. o. megengedi, hogy a közvádló az assise kezdetén, a vádat fejtegetheti, jogalapjaira nézve elemezheti beszédjében, (476. art.) melyigy az esküdtek nézetét s meggyőződését előre elfogulta teszi; mig az esküdtek arra is köteleztetnek,hogy a törvények rendeleteire ne gondoljanak (484. art) és ennek megfelelőleg a tény és j o g k é r d é s, a régi elavult tanok s balitéletek értelmében, egymástól szorosan elkülönöztetvén, az olasz codex szerint is az esküdtek egészen a ténykérdés megfejtésére szoritatnak, mi pedig jogi képtelenség, miután a ténykérdéstől s annak megoldásától a bűnösség és beszámítás jogi fogalmai elválaszthatlanok ; s azért ezen anomália, mely a franczia jogrendszerből vétetett át az olaszba, itt