Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 4. szám

14 nitott. „Der Civilproces — mond — bildet in der deutschen Rechtsgeschichte eine vereinzelte, und abgeschiedene Oase aus jenem glücklichen Reiche d. Saturnus, vorin alle üffentilche Maciit auf den Nullpunkt herabgedrückt zu Boden liegt, der deutsche Civilproces, gewöhnlich ein verlorner Sohn im Vaterhause — — er ist ein verfaulterFlecken — rotten borugh in Mitte der lachenden Ebenen europáischer Staats u. Verwaltungskunst." Mert —igyfejtegeti — „Die rnetbodischeKunst der Fübrspracbe hat eine gauze Rüstkamnier von Hilfsmitteln, woraus die Anwaltedie Hemcnschuhe der Gerechtigkeit hervorzieben, wie die Register einer Orgel." stb. *) Ilyen — a legjelesb német jogtudósok Ítélete szerint — a német ügyvédi rendszer, és azzal legszorosb kapcsolatban létező törvénykezési szerkezet állapotja. És ezen rendszer, mely az európai jogállapotok legszomoritóbbikának, a legbátramaradottabbnak nyilvánitatik. nem egyében mint az ügyvédi kinevezésen alapszik. Okai és forrásai a fentebbi idézetek után is könnyen feltalálhatók. Nem egyebek ezek, mint a hatalom telhetetlensége, mely ön czéljai érdekében, minden befolyást saját kezei közé igyekszik öszpontositani; mint az önkény határtalansága, mely a szabad mozgalmat, ellenmondást s ellentállást nem tűrheti; mint azon absolutisticus vágy, minden társalmi elemet és tényezőt, hatalma emelésének eszközévé alakítani, illetőleg lealacsonyítani. El kell ismernünk , mikép még Németországban sem maradhattak ily szabadság ellenes törekvések ellenmondások s ellentörekvések nélkül. A német Juristen tagok, ügyédi testületek, s több német törvényhozások kebelében a képviselők nyíltan kimondották ezen rendszer, s különösen az ügyvédi kinevezés felett kárhoztató ítéletüket 5) De a kormányok, hatalmuk veszélyezésének öntudatában erősen tárták kezeik közt a befolyást, melyet az országgyűlésekre és egyletekre gyakorolhattak, s ennek folytán indítványaiknak, törvényjavaslataiknak, melyek az ügyvédség szabadságának elnyomásárairányoztattak, még a legújabb korban is, többséget és érvényt eszközölhettek. És ezen ily jellemű német rendszerből származik az osztrák ügyvéd kinevezési rendszer, mely most hazánkba is átültettetni czéloztatik. Ez, szerény nézetünk szerint, egyik tanúságul s például szolgálhat alkotmányos törvényhozásunk számára, megérthetésére annak, hogy mikép értendők s jellemzendők azon codificationalis munkálatok, melyek a kormány által or. gyűlésünk elébe lesznek terj esztendők. Jogeset. Gondnoki számadás folytáni kártérítési per. (Vége.) A k i r. táblán Ítéltetett: Ámbár felp. keresetlevele mellé az A. B. és C. a. *)Uber die ErniittlungdeaSachverhaltesim Fr. Civilproces s. München 1860. E. Zink. Oberappella t. G e r i c h t s r a t h . I. B. S. 105. s) így az 1863-i porosz Anwaltstag, a c o b u rg i ügyvédi egylet egyenesen az ügyvédség felszabadítása mellett nyilatkoztak. Az 1863-i j u r i s t e n t a g szakértő bizottmánya egyhangúlag a kinevezési rendszert elvetette. A badeni or. gy. 2-ik kamarájában 1862-b. szinte hatalmas szavak emeltettek a kinevezés ellen ; s ennek rosszai, főleg az alárendeltség, a hatalomtóli függés tekintetéből élénken kifejtettek. Ítéleteket indokok nélkül csatolta be, még is minthogy a per folyta alatt ezen ítélet indokai alp. részről beperesitettek, a keresetlevél szabálytalanságából emelt alp. panasz megszűntnek levén tekintendő; továbbá, minthogy ezen szóbeli perben az alp. védelem bemondására elegendő idő adatott, s a hosszadalmas perbeszédek védokok felhozhatására elég alkalmat szolgáltattak, a szóbeli eljárás elleni kifogás is alaptalannak találtatván, még is, minthogy a C. a. ítélet által alp. egyetemlegesen marasztaltatván el, felperesnek ezen Ítéletnél fogva joga volt bármelyik alp. e. intézni egész keresetét, sigy Csapó Imre örököseinek jelen perbe való meg nem idéztetése semmisitési alapul nem szolgálhatna; végre minthogy Házy István 3-ad r. alp. részéről megajánlott póteskü és Náray Antal tanú általi bizonyítás, a föntebb felhívott ítéletek által már meghaladott kérdésre vonatkozván, azok jelen perben többé helyt nem foghatnának, ennél fogva az alp. semmiségi panaszok alaptalanoknak találtatnak. Az ingóságokra nézve, minthogy azok értéke az e. b. által 1774 frt 81 o. é. krra állapíttatott, s ezen becsérték e. alp. részről a felebbezésben panasz nem emeltetik, az öszszegre nézve az e. b. Ítélet indokaiból helybenhagyatik; de mivel ezen összeg a kulcson természetével nem bir, s az ingóságoknak természetben visszaadása csak a hivatkozott ítéletek által rendeltetett el, minthogy alp. annak eleget nem téve, rosz hiszemü birlalókká váltak, a kamatok egyedül az első per kezdetétől 1841 decz. 18-tól 6°/(| az 1853 pünkösd hó 1 -tol egész 1862 jul. 23-ig 4°/0, attól kezdve pedig a kielégítésig ismét 6°/0 tal ítéltetnek meg. A mi pedig a kereseti 7 rendbeli adóslevelet illeti, miután a legfőbb törvszék C. a. ítélete által alperesek ezen egyenkint előszámlált, meghatározott névértékben! összegekről szóló kötelezvényeknek természetben való visszaadására köteleztettek, mégis ennek ellenére azokat természetben felperesnek át nem szolgáltatták, alp. rosz hiszemü birlalókká válván, s az idézett ítéletek által terheltetvén, jelen perben kiválólag nekik állott kötelességükben az ellenkezőt tanusitani, mégis alp. sem azt, hogy az előszámlált adóslevelek Házy Frigyesnek nem mint egyenes hitelezőnek nevére lettek volna kiállítva, vagy hogy azokra időközben fizetések történtek, és beszámítási követelésük volna, semmivel sem igazolván, jelen perben 15 sz. a. okirat pedig, mely szerint özv. Házy Ferencznétől szerződésileg megvett Szakuli részjószág megvásárlásából felperesnŐ attya haláláig csak 30466 frt 40 kr. tisztáztatván le, azon körülmény, hogy a íelp. negyedik tanú szerint is az adóslevelek közt utolsó helyen emiitett és a néh. Házy Fereucz féle rész megvásárlásából állítólag eredő 32000 vfrtokkal alp. adósak sem maradhattak, sőt a hátralevő 20000 vfrt megfizetésére is a 26 sz. a. okirat szerint később per utján köteleztettek, azt, hogy a 32,000 vfrtról szóló adóslevél keltekor Házy István, Miklós és Károly által kiállított adóslevélbe más kölcsön is be nem foglaltatott volna, ki nem zárja; ugy nem különben e czélból alp. részről 20 sz. a. beperesitett alp.okirat is birói figyelembe vehető nem volt, mert az Házy Károly Szakuli részének megvásárlásáról szól, s igy a kereseti tárgyra nem vonatkpzik, de egyébiránt is az abban felemlítve megsemmisített kötelezvények, hogy bármelyike is a keresetbeliekkel azonos lenne, valamint a Házy Ferencz féle szakuli részbirtok megvásárlója iránti azon állítás, hogy néh. Házy Frigyes által gondnoksága alatti Házy Károly részéről kezelt pénzének némi segitségével eszközöltetett volna, be nem bizonyittatott; jelen per körülményei között tehát, midőn alp. az idézett itéle-