Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 60. szám

24G Eset van rá, hogy az értelmesebb birtokosság 10 s több év óta nem képes a rakonczátlanok miatt a közjövedelmek pénztárnokát megszámoltatni. — Példa van rá, hogy a hivtelen pénztárnok egy- két akó bor vagy palin ka, vagy egyéb áligéretek segítségével, a nagyobbak kárával és sérelmével magát minden további számadás terhe alól felmentette. Példa van rá, hogy egy csapat közrendű birtokos egyik, — másik csapat másik házban gyűlt üszsze, s mind két rész ugyan egy kir. haszonvételt igyekezett kedvenczének haszonbérbe adni, és utoljára egyiknek vagy másiknak törvényességét az ököljog határozta el. Hazánk nagy részét közbirtokosság birtokolja, sok ezer birtokos anyagi érdeke, nyugalma igényli, hogy birtokát a törvény korlátai közt békével birhassa, kezelhesse, nemcsak, sőt a rendezés gyorsítása és egyéb üdvös czél elérése tekintetéből mint p. o. a közösön maradandó kir. haszonvételek, milyenek a korcsmáltatási, malom, vásári sat. jog kellő kezelése tekintetéből szükségeltető építkezéseket eszközölhesse, és egyéb czélszerü intézkedéseket időről időre tehessen. Meggyőződésem tehát, hogy el kell jönni az időnek, a midőn a közbirtokossági gyűléseket a törvényhozásnak rendeznie kell. — Hogy mi módon — bár hozzá szólhatnék, de az a jelen czikk tárgyát nem teheti. 4) Akadályozza a határ rendezést, főleg hegyes vidéken azon körülmény, hogy a házak némely falu határán minden rend nélkül egyik a másiktól oly távolban szétszórtan fekszenek, miszerint a mellett, hogy a lakosság valóságos nomadicus életet él, mind addig, mig a falu a közigazgatási hatóság közbejöttével össze nem vonatik, határ rendezést, annál kevésbbé tagosítást létre hozni lehetetlen. Alig vagyok képes felfogni okát, hogy a kormány vagy törvényhozás e részben régen nem intézkedett. Boldog emlékű József császár belátva az összevonás nagy horderejét, fejedelmi hatalmával, sőt tudtommal Arad, Krassó s több megyék hatósági rendelet mellett az egész határon szétszórt házakat összevonatni rendelvén, hasonló intézkedések által sok falu rendességgel párosult csinosságot nyert. — Tudok több falut megyém területén, de többek közt Biharban is, például a Báródságon, hol a fából épült házak egymástól szétszórva oly távolságra feküsznek, hogy főleg télen az egyik szomszéd a másikhoz csak védő eszközzel megy, hogy magát a farkasok netaláni megtámadása ellen védhesse. Közbiztonság, nevelés, a mai viszonyokhoz alkalmazott közigazgatás sürgetve követelik a 19. században hasonló állapot megszüntetését. — Mindaddig, mig ez meg nem történik, adhat ki a magas kormány például a gyermekek iskoláztatására nézve bár mennyi üdvös rendeletet, azok az érintett helyeken, mint kivihetlenek a papíron maradnak, mert a gyermekeknek több helyen szintén fél mértföldnyire kellene iskolába járni, mit azonban kívánni se lehet. — De a birtok rendezés és tagositás kivitele is lehétlen marad. (Folyt, követ). Jogeset. Végrendelet megsemmisítése bárgyúság miatt. (Folytatás). Felperes által a bárgyúság constatirozására felhozott bizonylatok gyengítésére egyébiránt a következőket hozza fel alperes: a) A D. és E.a. észlelési jköny vekre s az észlelés folyamatára állítja, hogy az teljesen törvénytelen, mert a küldöttség 4 tagjából jul. 1-én hiányzott épen a főszemély; jul. 2-án pedig a két szakértő orvos, tehát a küldöttség teljeseu megalakult egy alkalommal sem volt ; továbbá Grlatter vallomásából kitűnik, hogy a küldöttség küldetése czélját sem adta elő Jüttnernek, ha tehát Jüttner több izben kérdezte, hogy mit akarnak az urak, s az ismeretlen egyének rejtélyes kérdezősködéseire kitérőleg felelt, ebből bárgyusága épen nem, sőt ennek ellenkezője következik. A D. a. jkönyvnek hitele lerontatik az által, hogy abban hazugságok foglaltatnak, jelesen abban Jüttner fel nem ismerő tehetségéről, továbbá unokája iránti hideg bánásmódról van szó, pedig ugyancsak aD. a. jegyzőkönyvet aláirt szakértők később az ellenkérdésekre azt vallják, hogy ők egy fel nem ismerési jeleneten nem voltak jelen, hogy a hideg bánásmódot nem tapasztalták, hanem mindezt csak hallomásból tudják, b) Dr. Tormaynak pótnyilatkozatára, továbbá ugyanennek és Dr. G-latternek tanuképeni kihallgatására s vallomására állítja alperes, hogy ez egé-zen törvénytelen eljárás s bírói figyelmen kívül hagyandó, mert Dr. Tormay és Dr. Grlatter a küldöttség többi tagjaival együtt ezen eljárásukról szóló hivatatalos jelentésüket D. és E. alatt bemutatták, s azaz illetők jogai megszerzésére vagy megóvására mint általában minden hivatalos jkönyv levéltárba tétetett; nem áll pedig jogában, sőt nem szabad senkinek ilyen hivatalos irományt későbbi tanúkihallgatás által megváltoztatni, mert akkor a feleknek ilyen irományokon alapuló jogaik biztosak soha sem lennének : tehát nem lett volna szabad Dr. Tormay és G-latternek sem kihallgatását elrendelni, sem pedig ezeknek a D. és E. a. jegyzőkönyveken póttanuzások által azon nagy mérvű változtatásokat tenni, mely szerint Jüttner elmegyengejégét már a jul. I-sői vizsgálat előtt egy pár hónapra sőt évre visszaviszik , miről pedig az akkor felvett jegyzőkönyvekben szót sem tettek, c) Di1. Plósz Lajosnak, dr. Arányinak és Kátay orvosjelöltnek T. a. bonczleletükre, ezek vallomásaira, ugy a bonczolásra nézve megjegyzi alperes, hogy miután Arányi bevallja, hogy ő jelen nem volt, Kátay pedig bár magát jelenvoltnak állítja, de ez, azon vallomása miatt, hogy ő Arányival érkezett a bonczhelyre, kétséges, s különben is ő az időben csak orvosjelölt volt, s így csak ugy tekinthető, mint Plósz által egyedül e-zközlött bonczolás. S miután Plósz Jüttnernek gyógyító orvosa volt, miután a bonczolást csak egyedül, s a halál után más nap teljesité, s bonczleletet fel sem vett, hanem 12 nap múlva állította ki a T. a. bizonyítványt, ezen bizonyítvány még mind magán bizonyíték sem vehető figvelembe, s ha erre felperesnő jogot alapítani akart volna? ugy a bonczolást nem a gyógyító orvos által, hanem hivatalos személy közbenjöttével jegyzőkönyv felvétele mellett kellett volna eszközöltetnie, d) A felperesi magán tanuk vallomásaira, miután azok ellen az aggályossági kifogásokat, jelesen Jálics, Schopper ellen, mert rokonok, Müller Francziska ellen, mert felperesnő cselédje s büntetett egyén, Mercse György és Szeiler ellen, mert felperesnő lakossai s Léphegyi szerint a házbér fel nem emelésének ígéretével megvásároltattak — alperes megteszi, ezen vallomásokat a bennök foglalt s az észrevételezési jegyzőkönyvben részletesen kimutatott temérdek ellenmondásoknál fogva figyelembe nem vehetőknek állítja. Azon némely tanú által említett körülmény czáfolatára, hogy Jüttner szolgái (alperesek) Jüttneren uralkodtak, vele dnrván bántak, s javai elidegenítésére iparkodtak, becsatol alperes 2. sz. a. egy zálogházi hiteles bizonyítványt, mely szerint Jüttner