Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 60. szám

24G Eset van rá, hogy az értelmesebb birtokosság 10 s több év óta nem képes a rakonczátlanok miatt a közjöve­delmek pénztárnokát megszámoltatni. — Példa van rá, hogy a hivtelen pénztárnok egy- két akó bor vagy palin ka, vagy egyéb áligéretek segítségével, a nagyobbak kárá­val és sérelmével magát minden további számadás terhe alól felmentette. Példa van rá, hogy egy csapat közrendű birtokos egyik, — másik csapat másik házban gyűlt üsz­sze, s mind két rész ugyan egy kir. haszonvételt igyeke­zett kedvenczének haszonbérbe adni, és utoljára egyiknek vagy másiknak törvényességét az ököljog határozta el. Hazánk nagy részét közbirtokosság birtokolja, sok ezer birtokos anyagi érdeke, nyugalma igényli, hogy birtokát a törvény korlátai közt békével birhassa, kezel­hesse, nemcsak, sőt a rendezés gyorsítása és egyéb üdvös czél elérése tekintetéből mint p. o. a közösön maradandó kir. haszonvételek, milyenek a korcsmáltatási, malom, vá­sári sat. jog kellő kezelése tekintetéből szükségeltető épít­kezéseket eszközölhesse, és egyéb czélszerü intézkedése­ket időről időre tehessen. Meggyőződésem tehát, hogy el kell jönni az időnek, a midőn a közbirtokossági gyűléseket a tör­vényhozásnak rendeznie kell. — Hogy mi mó­don — bár hozzá szólhatnék, de az a jelen czikk tárgyát nem teheti. 4) Akadályozza a határ rendezést, főleg hegyes vi­déken azon körülmény, hogy a házak némely falu hatá­rán minden rend nélkül egyik a másiktól oly távolban szétszórtan fekszenek, miszerint a mellett, hogy a lakosság valóságos nomadicus életet él, mind addig, mig a falu a közigazgatási hatóság közbejöttével össze nem vonatik, határ rendezést, annál kevésbbé tagosítást létre hozni le­hetetlen. Alig vagyok képes felfogni okát, hogy a kormány vagy törvényhozás e részben régen nem intézkedett. Boldog emlékű József császár belátva az összevonás nagy horderejét, fejedelmi hatalmával, sőt tudtommal Arad, Krassó s több megyék hatósági rendelet mellett az egész határon szétszórt házakat összevonatni rendelvén, hasonló intézkedések által sok falu rendességgel párosult csinosságot nyert. — Tudok több falut megyém területén, de többek közt Biharban is, például a Báródságon, hol a fából épült házak egymástól szétszórva oly távolságra fe­küsznek, hogy főleg télen az egyik szomszéd a másikhoz csak védő eszközzel megy, hogy magát a farkasok neta­láni megtámadása ellen védhesse. Közbiztonság, nevelés, a mai viszonyokhoz alkalmazott közigazgatás sürgetve követelik a 19. században hasonló állapot megszüntetését. — Mindaddig, mig ez meg nem történik, adhat ki a ma­gas kormány például a gyermekek iskoláztatására nézve bár mennyi üdvös rendeletet, azok az érintett helyeken, mint kivihetlenek a papíron maradnak, mert a gyerme­keknek több helyen szintén fél mértföldnyire kellene is­kolába járni, mit azonban kívánni se lehet. — De a birtok rendezés és tagositás kivitele is lehétlen marad. (Folyt, követ). Jogeset. Végrendelet megsemmisítése bárgyúság miatt. (Folytatás). Felperes által a bárgyúság constatirozására felho­zott bizonylatok gyengítésére egyébiránt a következőket hozza fel alperes: a) A D. és E.a. észlelési jköny vekre s az észlelés folyamatára állítja, hogy az teljesen törvénytelen, mert a küldöttség 4 tagjából jul. 1-én hiányzott épen a fő­személy; jul. 2-án pedig a két szakértő orvos, tehát a küldöttség teljeseu megalakult egy alkalommal sem volt ; továbbá Grlatter vallomásából kitűnik, hogy a küldöttség küldetése czélját sem adta elő Jüttnernek, ha tehát Jütt­ner több izben kérdezte, hogy mit akarnak az urak, s az ismeretlen egyének rejtélyes kérdezősködéseire kitérőleg felelt, ebből bárgyusága épen nem, sőt ennek ellenkezője következik. A D. a. jkönyvnek hitele lerontatik az által, hogy abban hazugságok foglaltatnak, jelesen abban Jütt­ner fel nem ismerő tehetségéről, továbbá unokája iránti hideg bánásmódról van szó, pedig ugyancsak aD. a. jegy­zőkönyvet aláirt szakértők később az ellenkérdésekre azt vallják, hogy ők egy fel nem ismerési jeleneten nem vol­tak jelen, hogy a hideg bánásmódot nem tapasztalták, ha­nem mindezt csak hallomásból tudják, b) Dr. Tormaynak pótnyilatkozatára, továbbá ugyanennek és Dr. G-latternek tanuképeni kihallgatására s vallomására állítja alperes, hogy ez egé-zen törvénytelen eljárás s bírói figyelmen kí­vül hagyandó, mert Dr. Tormay és Dr. Grlatter a küldött­ség többi tagjaival együtt ezen eljárásukról szóló hivata­talos jelentésüket D. és E. alatt bemutatták, s azaz illetők jogai megszerzésére vagy megóvására mint általában min­den hivatalos jkönyv levéltárba tétetett; nem áll pedig jogában, sőt nem szabad senkinek ilyen hivatalos iro­mányt későbbi tanúkihallgatás által megváltoztatni, mert akkor a feleknek ilyen irományokon alapuló jogaik biztosak soha sem lennének : tehát nem lett volna szabad Dr. Tormay és G-latternek sem kihallgatását elren­delni, sem pedig ezeknek a D. és E. a. jegyzőkönyveken póttanuzások által azon nagy mérvű változtatásokat tenni, mely szerint Jüttner elmegyengejégét már a jul. I-sői vizsgálat előtt egy pár hónapra sőt évre visszaviszik , mi­ről pedig az akkor felvett jegyzőkönyvekben szót sem tet­tek, c) Di1. Plósz Lajosnak, dr. Arányinak és Kátay orvos­jelöltnek T. a. bonczleletükre, ezek vallomásaira, ugy a bonczolásra nézve megjegyzi alperes, hogy miután Arányi bevallja, hogy ő jelen nem volt, Kátay pedig bár magát jelenvoltnak állítja, de ez, azon vallomása miatt, hogy ő Arányival érkezett a bonczhelyre, kétséges, s különben is ő az időben csak orvosjelölt volt, s így csak ugy tekint­hető, mint Plósz által egyedül e-zközlött bonczolás. S mi­után Plósz Jüttnernek gyógyító orvosa volt, miután a bonczolást csak egyedül, s a halál után más nap teljesité, s bonczleletet fel sem vett, hanem 12 nap múlva állította ki a T. a. bizonyítványt, ezen bizonyítvány még mind magán bizonyíték sem vehető figvelembe, s ha erre fel­peresnő jogot alapítani akart volna? ugy a bonczolást nem a gyógyító orvos által, hanem hivatalos személy köz­benjöttével jegyzőkönyv felvétele mellett kellett volna eszközöltetnie, d) A felperesi magán tanuk vallomásaira, miután azok ellen az aggályossági kifogásokat, jelesen Jálics, Schopper ellen, mert rokonok, Müller Francziska ellen, mert felperesnő cselédje s büntetett egyén, Mercse György és Szeiler ellen, mert felperesnő lakossai s Lép­hegyi szerint a házbér fel nem emelésének ígéretével meg­vásároltattak — alperes megteszi, ezen vallomásokat a bennök foglalt s az észrevételezési jegyzőkönyvben rész­letesen kimutatott temérdek ellenmondásoknál fogva fi­gyelembe nem vehetőknek állítja. Azon némely tanú ál­tal említett körülmény czáfolatára, hogy Jüttner szolgái (alperesek) Jüttneren uralkodtak, vele dnrván bántak, s javai elidegenítésére iparkodtak, becsatol alperes 2. sz. a. egy zálogházi hiteles bizonyítványt, mely szerint Jüttner

Next

/
Thumbnails
Contents