Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 60. szám

Pest, 1805. péntek auguszt. 4. 60. szám. Hetedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tnrtalom : az oka annak, hogy az arányosító, tagositó és urb. rendező perek sat - Végrendelet! jogeset — Kur. Ítéletek.— Udv. rendeletek. Mi az oka annak, hogy az arányosító, tagositó és úrbéri rendező perek keresztül vitele oly lasssn haladást tesz, különös tekintettel a visszakapcsolt részekre? Nábráczky Antal főispáni helytartó úrtól. A „Törv. Csarnok" f. é. 31, 32. számaiban küzlött czikkeniben megérintettem, hogy a fentemiitett lassú haladás okait, egyéni nézetem szerint kideritni igyekezendem, igéretemet beváltani akarván, azokat következőkben sorolom elő: Igaz ugyan, hogy némely előadandó hiányokon, mennyiben azok alaposaknak lenni beismertetnének, több tekintetben a törvényhozás segíthetne, de némely látszó akadályokra nézve, melyek inkább a kétes értelmű és több oldalú magyarázatra alkalmat nyújtó törvény tév magyarázatából erednek, különösen a visszakapcsolt részekre vonatkozólag, hol a birtok rendezési eljárás még egészen meg nem honosult — hinni lehet, hogy majdan a felsőbb birák hozandó Ítéleteik és döntvényeik által, elvet állapitva — helyes értelmezést fognak kimondani. És ez másként nem is lehet. A polgári életben végnélküli jogkérdések merülnek fel, melyeknek megoldására habár világos törvényt feltalálni nem lehet, de az" esetek hasonlatosságánál fogva, a fenálló törvények okainak és czéljáínak egybevetése után, azokat a törvény eszméje szerint eldönteni lehet, és kell is. De lássunk a dologhoz. Az arányositó, tagositó és úrbéri rendező perek gyors keresztül vitelét hátráltatja nézetem szerint több helyeken: 1) Az 183%. XIV. t. cz. 18. §-ának a költségek előállítására vonatkozó azon rendelete, mely szerint úgymond: „a birtok mivoltához mérséklendő költségeknek közöseknek lenniek kelletik, melynél fogva ezek törvényes kamatjaikkal együtt, mindenkor végrehajtás alkalmával a fizetni vonakodó közbirtokosok részeiből bírói foglalással i« megveendők lesznek." Ezen törvény rendeletéből a birtok rendezését és tagositást hátráltatni akaró rész, — mert mint alább bővebben előadandom, olyan majd minden közbirtokossági helyen akad — azt hangsúlyozza, hogy tessék egyik kozbirtokosnak a felperességet elvállalni, a költségeketelőlegezni, s majdan a végrehajtáskor kamataikkal együtt megtéritni fogják. Már pedig, hogy nem minden birtokosságban létezik oly közbirtokos, ki a nagyobb pénz összeget igénybe vevő költségeket képes lenne előlegezni, kétséget alig szenvedvén, a birtok rendezési és ezzel együtt járó tagositási perek keresztül vitele hátráltatik. Igaz ugyan, hogy legtöbb esetben, az alispáni biróság a felperes kérésére mindenek előtt a kir. haszonvételek jövedelmét zár alá vette, s azokat a költségek fedezésére fordítni határozta. És szerintem a törvény czélját követve és a birtokrendezés hasznát tekintve, helyesen is tette — de tudok ellenkező esetet, hol a tagosítást hát- | ráitatni igyekező birtokosság egy részének nyakassága | miatt — az alispáni bíróság határozott törvény nemléte miatt az első lépésnél a kir. haszonvételeket összesitni, és jövedelmüket zár alá venni vonakodott, és a felperesre akarta a költségek vitelét háritni, a törvény értelmében való megtérítés mellett. Ha tehát az illető biróságok nem annyira a törvény betűjét, mint annak ezé íját, indokát veszik tekintetbe, felmerülhető hasonló eseteknél a költségek előállítását a közjövedelmekből-szerintem előlegesen eszközölhetik2) Hátráltatja a birtok rendezési perek gyors menetét azon körülmény, hogy az alispánok részint mint közigazgatási alkormányzók, részint mint törvényszéki elnökök a törvényszékek állandóságánál fogva is annyira elvannak foglalva, hogy az úrbéri perekbeni eljárást,bíráskodást — mely többször a helyszínén való megjelenéssel van összekötve — csak mellék teendőik közé kénytelenek sorolni. Különösen a visszakapcsolt részekre vonatkozva, a közohajtás a körül látszik pontosulni, hogy ha Kraszna-, Közép-Szolnok megyék és Kővár vidékére nézve egy szakértőkből álló úrbéri törvszék állíttatott volna fel, — a bírtok rendezési perek nagyobb lendületet nyertek volna. 3. Hátráltatik a birtok rendezés nagyobb közbirtokossági helyeken azért, — mert a törvényhozás a közbirtokossági gyűléseket megfoghatlanul soha se rendezte, a közbirtokossági gyűlések hatása tehát törvény által meghatározva nem lévén, el lehet átalán véve azokról mondani, mit hajdan némelyek acirculusokról habár nem alaposan tartottak: Praesidium sine Auctoritate, Consultatio sine ordine et Conclusum sine legitimitate. — Ugyanis a legtöbb esetben nem képesek a nagyobb, értelmesebb közbirtokosok oly helyzetbe jönni, hogy üdvös kezdeményt eszközölhessenek, mert a kissebb birtokosság azon része, mely a műveletlenség magas fokán áll, többnyíre ellenszegül minden újításnak, ha annál üdvösebb lenne is. Sőt a műveltebb birtokossági rész ellen nem egyszer fenyegető és veszélyes állást szokván elfoglalni — képzelt sérelmét személyes fenyegetéssel vagy felgyújtással hajlandó megbőszülni. Vagy nem eleven példa-e erre a szomorú emlékű, közismeretü Sz.-Gáli eset? Az ily műveletlen osztály hajlandóbb a fenálló zavaros állapotot pártolni, — mert ily helyzetben az egész határt erőszakkal bitangolhatja. A közbirtokossági gyűléseken nem birtok-aránylag, mi a törvényességgel öszhangzásban állana, hanem fejenkint számítandó szavazatot igyekszik kierőszakolni. Több, számosabb közbirtokosokból álló helyeken a legnagyobb rendetlenség, fejetlenség, tilalom rontás veszélyezteti a személy és vagyon bátorságot annyira, hogy esetem volt, hol elég bátorsága volt egy nagyobb birtokosnak a határ rendező pert megkezdeni, az felkért, miszerint az illetőkkel tudatnám, hogy azt a törvény mellőzheti énül rendelvén, | mint egy kényszerülve vállalta el a felperességet, hogy a | rakonczátlan sereg boszuállását kikerülje. 60