Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 55. szám

Pest, 1865. kedd július 18. 55. szám. Hetedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom: Az 1844. VI. t. cz. 15. §ának magyarázatához. — Hétszemélyes táblai Ítélet a Kolin — gr. Erdődy-féle haszonbérszerződés-teljesitési perben. — Úrbéri jogeset. (Vége). — Kur. ítéletek. — Hiv. tudniv. Az 1844. VI. t. cz. 15. §-ának magyarázatához. Bróde Lipót jogtudor ügyvéd úrtól. Pesti M. nevü kereskedői czég W. ellen 1204 frt 14 kr. o. é. váltótöke s járulékai erejéig sommás váltókeresetet indított; mire a fizetési meghagyás kibocsájtatván, egyúttal alperes ellen a biztositási végrehajtás ^Jj^ sz. a. a pesti e. b. kir. váltótörvényszék által elrendeltetett. Ezen biztositási végrehajtás foganatosításakor több rendbeli áruk lefoglalása után 1864. nov. 13-án a foglalási jegyzőkönyvbe következő tétel igtattatott: „Utólagosan a fentebbi biztositási j egyzőkönyvhez pótlólag megjegyeztetik, miszerint a második kimenetel alkalmakor felperesi megbízott alperesnek könyvbeli követeléseit is lefoglalni akarván, alperes alólirt kiküldött által fő- és Strazza könyveinek előadására szóiitatott fel. Alp. azonbanaz előadást megtagadta, azt állítván, miszerint n e m tu d ja, ho gy e m 1 it ett könyvei hol léteznek; — felperesi megbízott azon nézetben lévén, hogy a könyvek — az 53. t. sz. a. felvett cassa szekrényben léteznének, ezen szekrény felnyitását kérelmezte, de e kérelme tényleg nem teljesíttetett, mert a cassa kulcsot alperes előadni szinte vonakodott, a szekrény pedig lakatos által fel nem nyitható;hogy azonban felperes jogai csorbát ne szenvedjenek, az emiitett cassaszekrény alólirott kiküldött által lepecsételtetett, s minden benne lévő tárgyak, ugy szinte alperesnek összes könyvkivonati követelései f elperes részére kellő zálogolás alávetteknek nyilvánitattak. W. vagyona felett 1864. nov. 26-án a csőd elrendeltetett, s igy bukott könyvei is a tömeggondnoknak a követelések behajtása végett átadattak. Felperesek ezen ügyben nem tettek semmit egész f. 1865. máj. l-ig, a midőn a tömeggondnok egyszerre a pesti e. b. kir. váltótörvényszéknek sz. végzése kézbesítésével lett meglepetve, mely által az 1864. nov. 13-án elkövetett ellenszegülés miatt csupán általánosságban lefoglalt activ követeléseknek az 1844. VI. t. cz. 15. §-a alapján leendő folytatólagos végrehajtására, illetőleg részletes összeírására törvényszéki tag kiküldetett. Ezen végzés ellen a tömeggondnok a felebbfolyamodás jogorvoslatával élt s ezt következőkkel indokolá: 1) A váltótörvényszék a neheztelt végzés hozatalánál a fenforgó körülményeket helytelenül fogta fel; és helytelenül alkalmazta a törvényt. Jelen végzésében a kulcsok ki nem adása által elkövetett e 1 lenszegülésről és állítólagos ellenszegülés következtében csupán általánosságban lefoglalt activ követelése kről van szó. Ezen állitások azonban helytelenek, a mint ez a foglalási jegyzőkönyv idézett tételéből kitűnik. Ezen jegyzőkönyv szavai átolvasása után ugyanis világosan kiderül, mikép a váltótörvényszék a körülményeket félre ismerte, shogy a könyvekre nézve sem ellenszegülés, annál kevésbbé erőszak követtetett el, és hogy tehát jelen esetre az 1844. VI. t. cz. 15. §-a egyátalában nem alkalmazható. — Az idézett §-ban az foglaltatik, hogy ha valaki a váltótörvényszék eljárását erőszakkal gátolná, ezen esetben a bírói zár az erőszak miatt össze nem írhatott vagyonra is kiterjesztettnek tekintetvén, az ellenszegülő ellen a végrehajtó biró felszólítására a szükséges hatalomkart a V. T. II. R. 173. §-ban kimondott felelőség terhe alatt azonnal kell elrendelni. Azt kérdem már most, a kérdéses könyvek, illetőleg activ követelések erőszak miatt nem irathattak-e öszsze ? Nem, mert adós W. kinyilatkoztatá, miszerint nem tudja, hogy könyvei hol 1 ét ez ne k; általa elkövetett erőszakról tehát az ily körülmények között csakugyan szó sem lehet. A könyvek, illetőleg az activ követelések csakis egyedül a végett nem írathattak össze, mert azok fel nem találtattak, és mert oly dolog, m ely fe 1 n em tal áltat i k, össze nem irathatik, se le nem foglaltathatik. Gyakran fordul elő, hogy az adós vagyonát elrejti, s hogy ez a végrehajtásnál fel nem találtatik, lehet-e ily körülmények között ezen vagyonát az 1844. VI. t. cz. 15. §-a alapján lefoglaltnak nyilvánitani? Semmi esetre. De a pénzszekrényre nézve sem történt erőszak, mert a kulcsoknak át nem adása nem egyéb , mint egy segédkéz nyújtásának elmulasztása, nem pedig erőszak. Különben a pénzszekrényre és annak tartalmára nézvesti kérdés egészen közömbös, mert a kérdéses könyvek abban n e in voltak. Az idézett jegyzőkönyvben az mondatik ugyan, miszerint a felperesi megbízott azon nézetben volt, általam azonban leghatározottabban tagadtatik, hogy a könyvek a pénzszekrényben voltak; de nemcsak a végett tagadom ezt, mert felperesek az ellenkezőt be nem bizonyiták, hanem mert magán uton határozottan tudom, hogy a kérdéses könyvek egészen más helyiségben voltak, s a végrehajtottnak boltjában nem is léteztek. Én ezt a végrehajtottnak vagyona felett 1864. nov. 26-án kiütött csődnyitás következtében perügyelőnek s tömeggondnoknak törvényszékileg lett kineveztetésem után tudtam meg. Különben már azon körülmény is, miszerint a kérdéses könyvek az én birtokomban vannak, elegendően igazolja, hogy a pénzszekrényben nem voltak, mert ez a tartalmával együtt váltót örvényszékileg elárvereztetett. 2) A neheztelt végzés a törvény világos rendeletével ellenkezik, mert a csőd elrendelése után birói 55