Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 54. szám

223 tettek, s minthogy valóban elvétettek, kéri azokat visszaitéltetni. Özv. Kis Mózesné panaszolja, hogy tőle azon földek a járandósággal együtt, melyeket most Bárány György és Gáty János birnak, elvétettek, pedig 1848 előtt úrbéri bánásban részesült e földek után, azokat tehát viszszaitéltetni kéri. Kis György és Kis Mihály, ugy szinte Kádár. Ferencz az általuk lakott telket, miután úrbéri bánás alatt állottak, úrbéresnek kérik kimondatni. Felperes Simon József telkét illetőleg hivatkozik az X. Y. a. iratokra, melyek a bérleti viszonyt közöttük teljesen beigazolják. Ugyanígy hivatkozik a Z. a okiratra Kis Mózesné telke iránt. Kis György és Mihály telküket 1848-ban is mint bérlők szerződés mellett birták, Kádár Ferencz telkére a bérleti viszonyt a GG. a. tanúvallomások bizonyitják. Lipcsey József, Pintye György és Varga János panaszolják, hogy a földes ur földeiket elvévé, s csak azokat hagyta meg, melyek a Therezianumban felemlitvék. Felperes a panaszt alaptalannak állítja, mert panaszlók telki illetősége nem hiányos s mert a követelt földek már harmadik kézen vannak. — A faizásra felp. előadja, hogy alperest faizás nem illeti, mert az erre szolgálandott Bornyuagur és elóerdő elpusztult, s ezek legelőkép használtatnak. — A legelőből telkenkint. 4 holdat ajánl felp. A ref. lelkész számára 1, a tanító számára i/2 úrbéri telket ajánl. A maradvány földekre nézve előadja, hogy a főldkönyv identificatio és kárpótlási iratok szerint maradványföld van ifj. Cserny Józsefnél 1 */8 hold, Sándor Péter és Csatári Ferencznél 5% h., Mudri Jánosnál 11% h. és id. Kis Mihálynál 7/8 h., összesen 195/s hold, miket megváltás alá kér bocsáttatni. Alperesi ügyvéd a telkek számára nézve az illető lakosokat bíróilag berendeltetni kéri, hogy a magok részéről felvilágosítást adhassanak. Egyébiránt uj vizsgálatot kér. — Porkoláb István, Mihály ésJánosné telkeire nézve panaszosok kérelmét teljesíttetni kéri , mert nemcsak azon telkek úrbériek, melyek a M. Teréziái urbérben vannak, de azok is, melyek úrbéri bánásmód alatt léteztek, s ezektől is fizettetett az adó. Egyébiránt felp. a kérdéses telkek majorsági voltát igazolni nem is tudta. Simon József telkét is úrbéresnek kéri kimondatni, hivatkozván az Y. a. tanukra, s mert feltévé, hogy e telek a Teréziái urbérben nincs is, de mindig úrbéri bánás alatt állott. Ugyanezt kéri Kis Mózesné telkére nézve is, miután a Z. a. irat, melyben árendába adatik ugyan a telek, de később mindig taksának neveztetik a teljesített szolgálat, az árenda szó tehát ezzel egyértelmű. Kis György és Mihály telkeikre nézve uj részletes vizsgálatot kér elrendeltetni, — végre Kádár Ferencz telkét az FF. és GG. a. nyomán kéri úrbéreseknek kimondatni. A Lipcsey József és társai panaszára vizsgálatot kér. A faizásra nézve az 00. VII. pontja értelmében illő erdőrészt kér megitóltetni, — továbbá legelőül telkenkint 8 holdat, végtére a ref. lelkész illetőségére tett ajánlatot elfogadja, de a tanitó illetőségét is egy egész telekben kéri megalapittatni. A válaszban felp. minden ujabb érvek és bizonyítékok nélkül részint ismétli fentebbi előadását, részint egyszerűen tagadja az alperesi állitásokat, valamint alp. is a viszonválaszban mindenekben ragaszkodik fentebbi előadásaihoz. (Vége követ.) Kúriai Ítéletek. Magánjogi ügyekben. A liir- itélö tábláit • 177. Kovács Istvánné és érdektársainak mint felpereseknek — Link Lipót és Simon alperesek ellen 850 frt vételár hátralék és járulékai iránti szóbeli perükben ítéltetett: Az A. a. szerint három részletben fizetni kötelezett 1200 pfrt vételárból még fizetetlen kereseti 850 o. é. frt, minthogy a kikötött fizetési részletek mennyisége a hivatolt A. alattiban meg nem határoztatott, és 1-ső r. alp. a mint azt az ugyanazon A. alattira vezetett elismervények tanúsítják, két részlet fizetést már teljesitett : önként a harmadik fizetési részletet képezvén *— miután alperesek, ugy az érintett kereseti tartozás valóságát, mind pedig a kötelezésszerü felmondásnak irányukbani megtörténtét tárgyalásilag nyilván beismerik; az e perben részint 1-ső r. felp. gyámanyja által képviselten, részint pedig személyesen felperesekként álló néhai Kovács István, mint az A. a. szerződött, de időközben elhalt egyik fél gyermekeinek a kereseti összeghezi örökösödési joga okniányszerü ki nem mutatásából merített kifogásuk pedig, az a részben fenálló ugy természeti mintpolg. törvény ellenére bírói figyelmet nem érdemel — mindezeknél fogva alperesek a keresetlevélben kitett minőségükhöz képest az egé-z kereseti 850 frc tőkeösszegben, és ennek 1862. sept. 29. napjától számítandó 5°/0 kamataiban ezennel elmarasztaltatnak ; az e. b. Ítélete ilyképen megváltoztatik, és az ügyiratok további törvényszerű intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1865. máj. 30-án 2976. sz. a. Elő.: Blaskovich). 178. Froim Grosnak — Fábián János elleni 940 frt zálogösszeg megtérítés iránti ügyében ítéltetett: Tekintve, hogy felp. az alperes által önként beismert 120 pfrton kívül még követelt 820 pfrt. zálogösszeg valóságát az alperes tagadása ellenében semmivel sem igazolta, a minthogy a felhívott s kihallgatott tanuk vallomása a zálogösszeg mennyiségére nézve semmi határozott és tényleges adatot nem szolgáltat; s tekintve továbbá, hogy bizonyítékok hiányában a felperes által nem is ajánlott főesküt az 1840 XV. t. cz. II. r. 105. §. értelmében az ellenfél határozott beleegyezése nélkül megítélni annyival inkább sem lehetne, minthogy azon föeskü által igazolni czélzott tényről felperes mint harmadik személy, saját tapasztalati tudomással nem is bírhat: ugyanazért a zálogos birtok kiváltási összege az alperes által önkint beismert 120 pengő vagyis 126 osztrák értékű frtban állapíttatván meg, annak 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe melletti lefizetésében alperes elmarasztaltatik, ellenben az ezen felül követelt 820 pfrt alól felmentetik; aperköltségek pedig a jelen per természeténél fogva kölcsönösen megszüntetnek, s ilyképen a vármegyei törvény^ szék ítélete megváltoztatván, az ügyiratok további sat. (1865. jun. 20-án 4736. sz. a. Elő: Beöthy Zsig. ktb.). 179. Özv. ifjabb Dulovits Andrásnő szül. Bittó Máriának — idősb Dulovits András ellen 1500 frtnyi járadéki hátralék s további évenkinti 500 frtnyi évi ellátás kiszolgáltatása iránti perében ítéltetett: Alperes a per során általa kétségbe nem vont B. a. saját levelének igazolása szerint, a fija és felperesnő között A. szerint létrejött házasságba beleegyezését, és jóváhagyását adván, — már ugyanaz innét származott viszonynál fogva, a házas élet ellátásáról gondoskodni kötelessé lett; de C. a. szinte kétségbe nem vont levelének igazolása szerint, évenkinti fizetést Ígérvén, ezen Ígérete,—tekintve, hogy elfogadva lett