Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 54. szám

Pest, 1865. péntek július 14. 54. szám. Hetedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tiirtnlom : A perhuza-vonas okaihoz. Úrbéri jogeset. — Kur. ítéletek. — Hiv. tudniv. A perhuza-Tonás okaihoz. Ferenczi Sándor ügyvéd úrtól.') Elapok 29. sz.els6czikkében(a 3-ik perorvoslatról) az ügyvédek egy némely része által perhuza-vonás czéljából használni szokott felfolyamodások, felebbezések, áltanukrai hivatkozás, tanulakás pontos be nem jelentése, s egyéb az ügyvédi tekintélyt saját ügyfele előtt is lealacsonyító fondorlatok általi perhuzásról tétetik szó, mint harmadik oly perorvoslatról, mely a törvények korlátain kivül buján tenyészik. Az ügyvédek fondorlatai azonban, ha a bíróság erélyesen, gvorsan és szorgalmasatfHriíézné el a beadványokat, nem hátráltatná oly károsan s oly nagy mértékben az ügyet, mint a bíróságok erélytelen, lassú, s ügyhevertető eljárása. Ha a bíróság, a bár csak perhuzása tekintetéből beadott fel folyamodást gyorsan ellátná, a felfolyamodás legfeljebb egy néhány héttel hosszabbitaná meg az ügymenetét; de miután a bíróságoknál az ügyhevertetés évekig is kiterjed: nem csoda, ha az adós felek ezen mulasztást önhasznukra forditják. Hiszen ha a bíróságok az ügyeket a mint hozzájuk érkeznek, azonnal vagy legfeljebb 14 nap alatt elintéznék, akkor nem számithatna a peres fél perhuzásra : s a költséges felebbezéseket stb. ily rövid idő nyerésért nem találná érdemeseknek. Xagyon húzza az ügy menetét továbbá a bíróságoknak következetlensége és erélytelensége. Ugyanis daczára p. o. annak, hogy sommás utu peres ügyekben a megidézési végzésekben ez szokott állni: ,,a felek minden próbáikkal annyival inkább megjelenjenek, minthogy csak a tárgyaláskor beigazolandottak nyomán fog igazság szolgáltatni1' mégis, habár a minden kellékekkel ellátott rendszeres kötelezőlevél ellen, — minek aláirását s valóságát alperes nem is tagadja, — alperes azt hozza fel, hogy a fizetési határidő szóbeli egyességgel meghosszabbitatott, s ezen állításának bebizonyítására két tanura hivatkozik, kiknek egyike Bécsben, a másika Linczben lakik, s bár felperes a fizetési határidő hosszabbítást el nem ismeri: a bíróság mégis elfogadja ezen ellenvetést s a távol levő tanuknak kihallgatását elrendeli; mivel az ügy befejezését legalább egy évre hátraveti. Már pedig az idézési végzéshezi következetességnél — és az 1832 6. 20. t. cz. szelleménél fogva, csak a perhuzása tekintetéből tett ellenvetést nem kellene elfogadnia azon indokból, hogy a fizetési határidő hosszabbítást, miután alperes az eredeti adóslevélen fel nem jegyeztette s távol lakó tanukra hivatkozott, a helyett, hogy az idézési végzés szerint azokkal megjelent volna; s így ellenvetését nyomban beigazolta volna. Hogy a perhuzást „a harmadik perorvoslatot" nem főleg az ügyvédek ápoljak, hanem és pedig kiváló mérvben a bíróságok, ime egész gyönyörűségében mi is bemutatunk a temérdek közül egy pár példányt. ]) Szentes városából. 1) Szentesi lakos Irházi András s érdektársai az atyai vagyonban levő anyi "Zománynak s közszerzeménynek kiadása iránt id. Irházi Pál ellen rendes szóbeli keresetet indítottak 18G4. márt. 8 án. — Erre tárgyalási határidő tüzetett ki ugyanaz évi máj. 13-ára. Ekkor az ügy befárgyaltatván, még mai napig is hever; pedig az ügyvéd a szorgalmazás miatti járás-kelésben már 4 pár csizmát szaggatott el. 2) Kotoits Lajos 1861-diki sept. 10-én kárpótlás iránt sommás utu pert inditott Dávidovits István ellen; ezen ügyben 18G2. aug. 25-én Ítélet hozatott. Az itélet ellen alperes felebbezést nyújtott be; s miután az ítéletben nem foglaltatott a sommás szó, a bíróság saját ítélete végrehajtását a felsőbb bírósági itélet leérkeztéig megtagadta. A tekintetes kir. it. táblához terjesztetvén az ügy, ez ^ sz. a. az ügyet felülvizsgálhatlannak nyilvánította, miután az elsöbirói itélet végrehajtva nem volt. Ezen kir. táblai itélet. csak 1863. decz. 8-án kézbesittetett a peres feleknek. Ekkor alperes felebbezést nyújtott be a kir. táblai itélet ellen, felperes pedig folyamodott az elsöbirói itélet végrehajtása iránt; — a felperesi végrehajtási kérvény az alperesi felebbezés miatt újra vissza utasíttatott. A főmltgu Hétszem. tábla e tárgyban 1865. febr. 14-én 10241. sz. a. az elsőbirósági itélet helybenhagyása mellett az alperesi felebbezésnek helyt nem adott. Ezen itélet a peres feleknek 1865. apr. 13-án kézbesittetett. Tehát ezen sommás ügyben csak most 3 év és 8 hó múlva lehet végrehajtást kérni; s ha alperes az orsz. bir. ért. 117. §-ában irt kedvezménynyel élni akar: még három évig dicsőségesen elhuzathatja e sommás pert. 3) Turi Istvánná ellen több hitelezők csődöt kértek 1864. oct. 4-én. Az első bíróság e kérvényre csak 1864. decz. 9-én határozott, mely szerint a csődnyitást, azért, mivel adós Turiné időközben az egyik hitelezőt kielégítette, megtagadta. A többi ki nem elégített hitelezők e határozat ellen 1864. decz. 13-án felfolyamodást nyújtottak be, mely felfolyamodás még mai napig is a Szentes városi bíróságnál elintézetlenül hever; holott az 1840. XXII. t. cz. 6. §. értelmében a csődügy rügtönösen minden halasztás nélkül volna elintézendő. 4) Krecsraári Sámuel ellen 1839. évben csőd nyittatván, a tömeg még mai napig sincs elosztva Ez tehát már 26 év óta hever! Ezen esetek s még itt fel nem hozható ezerek, elegendőleg bizonyítják, hogy a perhuzás — a harmadik p er orvoslat leginkább a bíróságoknak korszerinti szervezetlensége miatt tenyészik. Hasonlítható hazánkban az igazság kiszolgáltatási állapot, egy 21 év óta elhanyagolt, semmi rendezést, építést s plántálást nem nyert kerthez, melyben csak az elkorhadt öreg fák tuskói látszanak a gyom közül, s csak még egy néhány kihajtott vadonczág hoz fanyaru gyümölcsöt.— Ily kertben aztán nem csoda, ha női a harmadik perorvoslat, mint a gaz, a mit senki sem vetett. S mi annak oka, hogy a kert körül sóvárgó sok ker54