Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 54. szám

222 tész a kertbe be nein jutliat, azt nem rendszeresítheti, bele a jelen kor igényeinek megfelelőbb plántákat nem ültethet s a gyomot abból ki nem tisztithatja? — Politicai helyzetünk! Codificáló országgyűlésünk, a mely a hiányzó törvényeket hozni s a meglevőket korszerüsitni jogosítva van, 1844. év óta nem volt; pedig mint tudjuk a társadalmi viszonyok ezen idő óta alakultak át, Ezen idő óta szűntek meg az uriszékek, ez óta vált a törvény előtt minden ember egyenjoguvá, ez óta gyarapult az ipar, kereskedés és az üzlet, ez óta terjedt el az, az előtt csak a robottal teljesen elfoglalt volt jobbágy, most pedig (magánérdek tekintetében) szabad nép közé Tehát épen azon időszakban nem működhetett törvényhozó testületünk, a melyben a társadalmi viszonyok átalakulása azt leginkább megkívánta volna. A harmadik per orvoslat buja tenyésztének tehát legfőbb oka, hogy törvényhozó országgyűlésünk 1844. év óta nem volt; s e miatt minden még az elavult állapotban van. Az uriszékek fenállásakor elégséges megyei bíróságok az óta csak itt ott nagyon csekélylyel szaporittattak az 1848. XI. t. cz. értelmében; a peres felek száma pedig több millióval megszaporodott; s igy nincs meg most a bíróságok s a peres felek közt azon arány, a mely 1848. év előtt volt. Tekintetbe véve még azon körülményt is, hogy a hivatalnokok egészen függetlenül vannak minden felügyelettől, ugy hogy csak az dolgozik a ki akar, s csak azon törvényszéki elnökök — követelik a birói tagoktól a munkásságot, a kiknek tetszik. Az évi kimutatásokat soha senki felül nem vizsgálja, azaz a valósággal soha össze nem egyezteti.1) Ezen körülmények okai aztán, hogy a helyett, hogy egy rendes szóbeli perben 2 hó alatt itélet hozatnék, egy év alatt is ritkán hozatik. Hogy a harmadik p e ro rv os 1 at kiküszöböltessék, szükséges volna: 1) Országgyűlést tartani, s az országgyűlésnek megengedni, hogy a magyar nemzet mostani kifejlett állapotának minden tekintetben megfelelő, s minden érdekkérdést korszerűen megfejtő türvényczikkeket, függetlenül minden politicai befolyástól, hozhasson. 2) A községi s megyei képviseleti bizottmányokat helyre kellene állítani, s a tisztviselőket az első bíróságokhoz ezek által kellene választatni, és ezek felügyeletére bizni. 3) A II. és III. folyamodásu bíróságokat megkellene szaporítani s tagjait politicai érzületük tekintetbe vétele nélkül kellene kinevezni. 4) A százezer hiányok közt a legnagyobb ürt képező titkos biráskodás helyett be kellene hozni a nyilvánosát, hogy a jelenlegi referens egyéni véleménye helyett, — ') A törvénykezési ellenőrködés, felügyelet, felelősség stb. életbeléptetése iránti intézkedéseket, mint olvasóink szívesek lesznek visszaemlékezni, többször sürgettük, annak keresztülvitele iránt — jelen állapotainkban s törvényeink határai között is—részletes javaslatokat tettünk. A gr. Zichy alatti kanczellária azonban inkább foglalkozott a magyar közjoggal ellentétesen oktroyálások létesítésével, s a magyar jogrendszernek német lábra való állításával. Biztos reményünk van, mikép az uj kormány ez irányt legtávolabbról sem követendi; hanem a helyett, kormányfeladatához képest gondoskodni fog oly módokról, melyek a megyékben némi rendet hozzanak az igazságszolgáltatás kezelésébe — addig Í3, mig az ors7ággyülési codiíicatió eszközöltetnék, mi termit a zárt ajtók megett ülő bíróságra gyakran feltukmál, — a bíróság éretten megfontolva s elfogulatlanul Ítélhessen, s ezen Ítéletet ismét a közvélemény birálhas-sa meg. Ugy vélekedem, hogy a tisztelt olvasó közönség ezekből azon meggyőződését fogja nyilvánítani, hogy nem lehet s nem szabad jogosan a perhuza-vonásávaí egyedül az ügyvédi kart vádolni. Úrbéri jogeset. Az úrbéresek által birt telkek természetének meghatározása. Kerekes László s több csaszlói birtokos mint felperesek 1856. oct. 22-én 1752. sz. a. beadták keresetlevelüket Csaszló község volt urb. lakosai ellen az úrbéri szabályozás és tagosítás tárgyában. Az 185G. decz. 16-án tartott tárgyaláson a folytathatóság kimondatott, és az alsóbb biró?ág az előmunkálatok teljesítésére megkerestetett, s utasítással elláttatott. Az ügy menete ekkor félbeszakadván, felp. 1863. márt. 8-án az időközben illetékessé vált alispányi bírósághoz az előmunkálatok meghitelesitése végett folyamodott, mire a hitelesítés 1863. jul. 15-én meg is történt. Felp. kiviteli keresetében előadja, hogy Csaszlóban 4 3/j 0 úrbéres és 4 zsellér telek van, megjegyeztetvéii — hogy az identificatio 4. 5. 8. 10.19. 23. tételeiben foglalt ~'/s úrbéri és 2 zsellértelek a lakók által megvétetett, s igy ezek iráni a földesúrnak kötelezettsége nincs; — hogy az 1. 3. 6. 9. 11. 17. sz. a. 5/s úrbéri és 2 zsellér telket maguk a földesurak birják; — hogy a 27. sz. a. telek nem puhatolható ki; — hogy a 12. sz a. telektől kárpótlás csak 2/s után vétetvén, a földesúr még V8-ot kap, úgyszintén a 18—20 zsellértelkek után is; — hogy a hiányokat a földesúr pótolni nem tartozik, mert ezen telkeknél foglalás elő nem fordul. Porkoláb István, Mihály és Jánosnépanaszolják,hogy az úrbér felszabadítása után telkeikkel járó földjeik elszedettek, kérik telkeiket úrbéreseknek s az elfoglaltakat visszaadandóknak Ítéltetni. Felperes előadja, hogy e telkek az úrbéri tabellában soha nem foglaltattak. Panaszosok értök soha adót nem fizettek, igy e telkek az 1836. VII. t. cz. 12. §-a és az urb. ny. par. 20. §. alá esnek. Az elszedett földek tisztán majorságiak; de az előmunkálati iratok is ellenök bizonyítanak, mert Porkoláb István és Mihályra nézve az R. a. tanuk, ugy a B C. a. okiratok bizonyítják, hogy panaszlók atyja oly telken lakott, mely urasági termény lerakó hely volt, s érte bért fizettek. Porkoláb Jánosné telkét illetőleg S. T. alatt bebizonyíttatott, hogy az nemesi telek, s a rajta lakók mint nem nemesek, csak személyük után fizettek adót, panaszlókat kérelmüktől elmozdittatni kéri. Simon József panaszolja, hogy telke Tót Péter neve alatt a Therezianumban van, s a mennyiben földei elvémészetesen még igen hosszas időt fog igénybe venni. Bármily nagy fontosságúak a politikai, a közjogi ügyek ; ezek mellett kell, hogy akormánygondoskodásáttörvénykezésünkrendkivüliállapotja, ebbeli valóban kiállhatlanokká váltbajaink is igénybevegyék — ideiglenesen is, s habár ez mint a doljg természete hozza macával, csak enyhítőül s nem valódi orvoslatul szolgálhatand is. Törvényeink közjogi korlátjai között számos ily üdvös intézkedések lehetségesek Különösen a kérlelhetlen szigor, szilárd önállás, lelkiismeretes utánnézésnek minden fórumaink feletti szigorú képvise'ése átalános óhajtást, átalános szükség érzetét képezi. Szerk.