Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 53. szám

2 E gyakorlati esetből következtetőleg e szerint maga a törvény czélszerüsége is igeneli a fentebbi kérdést s a törvényes igazság követeli, hogy az első biróságuál Ítéletet nyert s jogaiban a másod bíróságnak ujabb tanuzást rendelő végzése által hátrányt szenvedett felperesnek — az eljárás ily lassúsága mellett fokúit — meglegyen azon joga, hogy a másod bíróságnak az első bíróság nézetétőli eltérését harmad bírósági felülvizsgálat tárgyává tehesse. E helyzetben méltatlan jogsérelem lenne valóban, ha felperes felsőbb biró előtt ki nem mutathatná azt, hogy alp. minden kifogás vagy észrevétel nélkül Ítéletet kérvén, ennélfogva másodbiróságilag tanuhallgatás rendelhető nem volt, s hogy e szerint az ügy másodbiróságilag érdemileg elintézendő. Jogeset. Közli: Jakabfalvay Gyula ur. Nagocson (Somogymegyében), 1864. oet. 17-én tartott vásár alkalmával Spitzer Sámuel, mint Fischer Bernát székesfehérvári kereskedő segédje s (állítólag) meghatalmazottja élőszóval előterjeszti Gr. igali járásbeli szolgabírónál, miszerint Sarina György zólyommegyei vásározó kiskereskedő — úgynevezett gyolcsos tót, — ki a neki kölcsönözött áruezikkekért Fischer Bernátnak adós, a vásárban időzik,— s kérte megbízója követelését biztosittatni. E szóbeli kérelem folytán a megkeresett szolgabíró a vásárban levő K. megyei esküdtet az ügynek elintézésére élőszóval utasította. Ennek folytán az esküdt Sarina Györgynek egész áru készletét lefoglalta, bírói zár alá tette, Karádra a szolgabiróság székhelyére szállitatta, s ott összeírta s 437 frt 55 krra becsültette. Nágocsou a vásárban a foglalás alkalmával Spitzer Sámuel aláíratott Sarina Györgygyei egy váltót 49G írtról, mely váltóban a a fizetés ideje kitéve nincs, s melyben e szavak vannak beszőve: „nem fizetés esetében magamat akármely bíróságnak alávetem." E váltó alakú okirat két tanú által van aláírva, és Sarina György X jegyével ellátva, de névirójának aláírása hiányzik. Miután már 1864. oct. 30-án 693. sz. a. ugyanezen Sarina György mint adós ellen Berger Adolf veszprémi kereskedő által 160 frtuyi követelés s járulékai iránt ugyancsak az igali járás szolgabirájához sommás szóbeli kereset nyújtatott be, melynek tárgyalása 1864. nov. 7-ére ki is tűzetett, — R. János ügyvéd Spitzer Sámuelnek mint Fischer Bernát meghatalmazottjának nevében tárgyalásérti folyamodványt nyújtott be 1864. nov. 4-én, ad. n. 692. sz. a. mely folyamodványban hivatkozva élőszóval tett keresetére, s a biztosítási végrehajtásnak részére már Nágocson történt foganatosítására, a Nagocson kiállított váltó alapján S. Györgyöt megidéztetni s 591 frt 61 krnyi összes tartozásban elmarasztaltatni kéri. — Időközben még egy harmadik hitelező is jelenkezett t. i. Berger Antal kaposvári lakos, ki 1864. nov. 6 án 699. sz. a. sommás keresetével 59 frt 88 kr. tartozást követelt ugyanazon Sarina Györgyön. Mind a három perben egyszerre (1864 nov 7) tartatott meg a tárgyalás G. szolgabíró és esküdt társa etőtt, még pedig akként, hogy a Fischer Bernát felperesnek Sarina György alperes elleni perében D. Pál ügyvéd alperest védelmezte, a másik két perben pedig ellene lépett fel felperesi úgyvédi minőségben, (úgyvédi meghatalmazás egy részről sem csatoltatván egy perben sem). Alp. Sarina György, (ki a tárgyalási jegyzökönyvekben sze1S mélyesen is megjelentnek állíttatik), nem ismerte el af ellene Fischer Bernát által támasztott követelés valódiságát, mégis ugy ezen, mint a másik két perben, (melyekben a követelést elismerte), itéletileg (1864. nov. 10-én 692. sz. a.) elmarasztatott, s Berger Antal és Adolf részére Sarina György portékáira a felúlfoglalás, illetőleg végrehajtási zálogolás eszközöltetett is Karádon, 1864. nov. 23-án. Ugyanekkor Sarina Gyürgy portékái végrehajtási zálogolás alá vétettek Fischer Bernát megítélt követelése behajtására, s az árverési határidő is kitúzetett. D. Pál azonban, mint Sarina György alp. s végrehajtandó fél ügyvéde semmiségi panaszt nyújtott be 1864. nov. 26-án a Fischer Bernát felp. javára, az 1864. nov. lüén692. sz. a. hozott ítélet s annak következményei ellen, mely semmiségi panaszban megemlíti, miszerint Nágocson az oct. 17-én tartott vásár alkalmával K. Boldizsár esküdt mint birói kiküldött, három pandúrral alp. sátorában megjelenvén, minden idézés, kihallgatásvagy végzés nélkül portékáit lefoglalták, s azokat magokkal vitték. Továbbá felhasználván a birói karhatalmat s alp.írástudatlanságát, midőn ez azt hinné, hogy leltárt iratnak vele alá, adóslevelet kellett aláírnia, melynek alapján aztán elmarasztaltatott, s ekként portékáitól, melyekre Berger Adolf és Antalnak igéuyök van, megfosztatott. E semmiségi panasz folytán a végrehajtási eljárás felfüggesztetvén — mind a három rendbeli per Somogymegye törvényszékéhez, mint másodbirósághoz felterjesztetett. Időközben azonban R. János úgyvéd, mint Fischer Bernát meghatalmazottja permegszüntető nyilatkozatot, illetőleg folyamodványt nyújtott be 1864. nov. 28-án 753. sz. a. az eljáró igali járási szolgabíróhoz, melyben előadja, hogy megbízója akként egyezett ki alperessel, hogy a lezálogolt portékák neki (Fischer Bernátnak) átadassanak becsárban, a hátralévőségről pedig uj adóslevelet állított ki alperes. Kéri azért a zár alatt levő áruezikkeket tulajdoni joggal megbízója birtokába bocsátatni. E folyamodványra az eljáró szolgabíró tárgyalást rendelt, s a másik két felp ügyvédét (ismét D. Pált) is meghallgatta. D.Pál ellenezte a portékák kiadatását. De az eljáró szolgabíró 1864. decz. 8-án kelt végzésében a birói zár alá vett portékákat, mint romlandókat Fischer Bernát meghatalmazottjának Spitzer Sámuelnek jótálló levél mellett az 1840. 15. t. cz. 152. § ára hivatkozással átadatni rendelte. Ezen átadás — miként az eljáró szolgabíró jelentéséből kitűnik, foganatositatott is. Somogymegye törvszéke által ez úgy ben másodbir ósági lag 1865. jan. 28-án 246. sz. a. következőleg Ítéltetett: „Alperes Sarina György semmiségi panaszának helyt adva, az eljáró első bíróság egész eljárása nemcsak a Fischer Bernáth-féle ügyben, hanem a Berger Adolf veszprémi, s Berger Antal kaposvári lakos s felperesek ügyében is az id. t. szab. 104 és 106. értelmében hivatalból megsemmisitetik', az alp. Sarina Györgytől az ítélet előtt már oct. 17-én 1864 a nágocsi vásárban lefoglalt 437 frt 55 krra becsült portékák a leltár szerint természetben neki visszaadatni rendeltetnek, G. Pál szbiró, ugy K.Boldizsár és Sz. Antal esküdtek a neki okozott, s a semmiségi panaszra felhasznált 5 frt bélyegek 8 nap alatti megfizetésére köteleztetnek, s egyszersmind a neki okozott kárnak, nevezetesen a jogtalan s törvénytelen eljárás folytán Spitzer N-nek kiadott áruezikkek netaláni elidegenítése esetébeni megtérítéséért az orsz. bír. ért. 110. §. és az