Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 50. szám - Az israeliták öröködési joga, különösen keresztények után - végrendelet nélkül. 3. [r. ](Vége.)

208 ben több bíróság lenne ugyanazon vizsgálatra nézve illetékes, az fog eljárni, mely a vizsgálatot legelébb indította meg. 24. §. Nyomtatványok által elkövetett bűnös cselekvények bírói üldözése a közvádló (kir. ügyigazgató, illetőleg tiszti ügyész) indítványa folytán történik. Ha azonban a 10. § ban elsorolt megtámadások valamelyike a cs. kir. liad- vagy hajósereg, vagy ezeknek egyes önálló osztályai ellen intéztetett, a bűnvádi üldöztetés csak a hadügyi, illetőleg tengerészeti minister beleegyezésével foghat helyet A 16. 17. §§. eseteiben a bűnvádi eljárás az illető magánvádló, vagy megbízottjának inditványa folytán rendelendő el. A 16. S-ban érintett bűnös cselekvényekre nézve azonban az eljárás hivatalból indítandó meg, ha azok az osztrák birodalmi képviselet, valamely országgyűlés, közhatóság, a cs. kir. had- és hajósereg, vagy ezek egyes önálló osztályai ellen irányozvák. A cs. kir. had- és hajóseregi vagy ezek egyes önálló osztályai ellen intézett sértések esetén a hadügyi, illetőleg tengerészeti minister beleegyezése kikérendő. Ha a megtámadás valamely közhivatalnok, vagy szolga, valamely katonai személy vagy lelkész ellen hivatásszerű cselekvényeikre vonatkozólag intéztetett, a közvádló a közérdek szempontjából a keresetet szintén megindíthatja. A közvádló ily esetekben előlegesen a sértett fél, vagy ha ez ki nem hallgattathatnék, elöljárója vagy legközelebbi felsőbb hatóságának beleegyezését kérje ki. A sértett fél mindenkor jogositva van a közvádló által megindított keresethez csatlakozhatni. 25. §. Ha ugyanazon vádlott ellen ugyanegy időben több sajtóper, vagy ezeken kívül még más büntetésreméltó cselekvény miatt is lenne bűnvádi kereset folyamatban, a biróság a köz- vagy magánvádló kívánatára a sajtó utján elkövetett minden egyes büntetésreméltó cselekvény iránt külön eljárást foganatosíthat és külön Ítéletet hozhat, mely elkülönítés ellen feljebbezésnek helye nincsen. Az ily elkülönített határozat esetén azonban a törvényszék bíráskodása alá csak későbben került bűnös cselekvények miatti büntetés kiszabásánál, a vádlottra korábbi ítélet által már kimért büntetésre kellő tekintettel kell lenni. 26. §• Oly nyomtatványok lefoglalására nézve, melyek tartalmuknál fogva közérdek szempontjából üldözendők, a sajtórendszabály 25. §-ban foglalt szabványok irányadók. Minden egyéb esetben a lefoglalás csak biróságilag kereset s a magán-vádló részéről ebben előterjesztett indítvány folytán történhetik. Előleges lefoglalást rendelő végzések ellen külön felfolyamodásnak nincsen helye. 27. §. Ha a közvádló valamely nyomtatvány tartalmában büntetésreméltó cselekvény tényálladékát ismeri fel, tartozik vagy az elővizsgálat megindítását az illető bíróságnál indítványozni, vagy pedig vádiratát benyújtani. Oly vétségekre nézve, melyek csak az érdeklett fél kivánata folytán üldözhetők, az utóbbi keresete benyújtása előtt a közvádlóhoz forduljon, kinek belátásától függ, váljon a bűnvádi keresetet kivánatához képest önmaga akarja-e megindítani, vagy sem. Első esetben az érdeklett fél szabadságában áll, a büntető eljárást a közvádlóval egyetértőleg, második esetben pedig önmaga, vagy meghatalmazottja által folyamatba tenni. Ha a közvádló a büntető eljárás folyamában a közreműködéstől eláll, a magán-vádló azt egyedül is folytathatja28. §• Ha a köz- vagy magán-vádló valamely nyomtatványban csak vétség tényálladékát látja : a szükséges adatokat maga is megszerezheti vagy bíróilag kinyomoztathatja. Ez esetben a közvagy magán-vádló, ha a bűnvádi keresetet indokoltnak tartja, vádiratát az illető törvényszéknél benyújtja, s ahoz a vádlott megidézésére szükségelt kiadványokat kellő számban hozzácsatolja. A vádlevélben minden vádlottnak neve, lakhelye, a vád tárgyát képező tényálladék, az illető nyomtatvány, — a köztörvények, vagy a jelen szabályok arra vonatkozó helyeinek világos kijelölésével, végre a tanuk és szakértők nevei és lakhelyei, valamint a bizonyitás alapját képezendő irományok kellőleg felhozandók. 29. § A törvényszék ily büntető keresetekre nézve csupán illetékességét vévén fontolóra, ha azt helyén találja, határozatilag kimondandja, miként a főtárgyalás elrendelendő. A főtárgyalás napja ezután az annak vezetésével megbízott elnök által határoztatik meg, ki arra minden vádlottat a vádirat egy példányának közlése mellett akként idézi meg, hogy a főtárgyalásig legalább nyolcz napi időköz maradjon. Ha a vádlót saját védelmére még némely körülmények kipuhatolását, vagy a törvényszék által a főtárgyalásra meghivott tanukon és szakértőkön kivül Hiég más személyek vagy szakértők kihallgatását is szükségesnek véli, ebbeli kérelmét a tanuk nevei és lakásuk, valamint a felderítendő körülmények feljegyzése mellett legalább 24 órával a főtárgyalés napja előtt a törvényszékhez benyújtani tartozik; mi felett a biróság a vádló meghallgatása mellett s egyúttal ez utóbbinak szintén ujabb tanuk és szakértők meghívása iránt netalán teendő indítványára nézve is határoz, s ha a szükség ugy kívánná, a főtárgyalás az elrendelt nyomozások bevégzéséig elnapolja. Az egyik vagy másik fél részéről kért ily nyomozások megtagadása miatti panaszok csak a főtárgyalás eredménye elleni feljebbezéssel kapcsolatosan érvényesíthetők. Ha a biróság a főtárgyalás elrendelését megtagadja, az ellen a köz- vagy magánvádló három nap alatt a másodbirósághozi feljebbezéssel élhet. 30. §. Az itélő-biróság előtti tárgyalás nyilvános és szóbeli. Hallgatókul csak felserdült férfi személyek bocsáthatók be, fegyveresen azonban a tanácsterembe lépni tilos. A nyilvánosság csak erkölcsiségi vagy közbiztonsági tekintetből zárható ki. 31. §. A megyei, szab. kir. városi s kerületi törvényszékek ezen függelék által szabályozott bűnügyekben rendesen egy elnök, két biró s egy jegyzőkönyvvezetőből álló tanácsokban határoznak ; oly főtárgyalásoknál azonban, melyeknél valamely sajtó utján elkövetett oly bűntényről van szó, mely a törvény vagy jelen rendelvény értelmében 5 évet meghaladó börtönbüntetéssel sújtandó, — valamint az e részbeni határozatoknál az elnökön s jegyzőkönyvvezetőn kivül négy bírónak kell jelen lennie. A szavazók eme száma sem nem szaporitható, sem nem kevesbíthető. 32. §• A vádló vádját a főtárgyalás előtt a költségek megtérítése mellett, annak folyama alatt pedig csak a vádlott beleegyezésével vonhatja vissza. Ha a közvádló a keresettől eláll, a kártérítési igény a kincstár ellen intézhető. 33. §. Ha valaki oly nyomtatvány tartalmánál fogva, melyre nézve biztosíték volt leteendő, bűntény vagy vétségben bűnösnek találtatott, az e függelékben kiszabott büntetésen felül még ezen biitositék elvesztése is azon hely szegény-alapja javára kimondandó, hol a bűnös cselekvény elkövettetett. Oly esetekben, midőn a marasztalás oly bűntény miatt történt, melyre a jelen függelék szerint 5 évnél sulyosb börtönbüntetés szabható, a biztosíték elvesztése annak y4 részétől teljes öszvegéig, — minden egyéb bűnténynél 300 frttól a biztosíték feléig, végre minden vétségnél 60—300 forintig terjed ; s a biróság a biztosíték elvesztésére nézve a fenemiitett legkisebb mértéken alól soha sem szállhat le- Oly esetben is, midőn valaki nyomtatvány tartalmánál fogva a tartozó gondoskodás elmulasztása miatt lön elitélve, a biztosíték elvesztése, tekintettel ez érintett tartalomra, az elkövetett bűntény vagy vétség álladékához képest a fennebbi mérték szerint szabandó ki. Azonkívül minden oly esetben, midőn valamely nyomtatvány tartalma által bűntény vagy vétség követtetett el, a büntetésre méltónak ítélt nyomtatvány egészben, vagy részbeni — nemkülönben annak többszörösitésére alkalmas szerek, betüszedvények, lemezek, minták, kövek sat megsemmisítése is elrendelhető. A nyomtatványok megsemmisítése mindazáltal azen példányokra ki nem terjed, melyek már saját használatra harmadik személyek birtokába kerültek 34. § Valamely időszaki nyomtatvány megjelenésének beszüntetését három havi tartamra a biróság a közvádló külön inditványa folytán csak az esetben rendelheti el, ha annak tartalma által 5 évi börtönnél szigorúbban sújtott bűntény, vagy egy évi időszakban vagy kétszer enyhébben fenyített bűntények, vagy ilynemű bűntény s egy vétség, vagy végre három izben vétség követtetett el.' 35. §• A megyei, szab. kir. városi s kerületi törvényszékek határozatai elleni feljebbezés a kir. itélő táblához, ennek határozatai ellen pedig a Hétszemélyes táblához intézendő. Két egyhangú határozat esetén további feljebbezésnek helye nincsen. 36. § Ezen rendelvény minden annak tárgyát képező bűnügyre nézve alkalmazandó, melyben első folyamodási ítélet még nem keletkezett. A katonai törvényszékek által polgári egyének ellen a polgári fenyítő-biróságok rendes működésének isméti megkezdése előtt hozott ítéletek felülvizsgálata a felsőbb katonai törvényszékek hatásköréhez tartozik. 37. §. Mennyiben e szabályok eltérő intézkedést nem tartalmaznak, a magyar törvény s a törvényesen fenálló gyakorlat a sajtó terén elkövetett tilos cselekvények körüli eljárásra nézve is irányadók. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZ0K0LAY ISTVÁN Mcgjelen e lap lietenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 forint — félévre > 4 forint — negyedévre 3 forint auszt. értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, al- dunasor és kalap-utcza szögletén 1. sz- £ Nyomatott Pesten 1665. Kocsi Sándor által (krkbty, Galnóczy és Kocsi nyomdájában), llal-fiacz és al-dunasor sarkán, 9. í». a.