Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 3. szám - Az igazságszolgáltatási oktroy kérdéséhez

itali 10 .01 uuiiutj l»b IÁ MfMl .IÍÍ'JÍ hetién szándékom, a múlt évi okt. 20. kelt diplomám erejénél fogva, Magyarországom alkotmánya, iogai, és kiváltságai, országgyűlése, s törvényhatósági intézményeinek helyre állítása tekintetében adott engedményeket jövendőben is egész épségükben és sérthetlenül fentartani." Ezen alkotmányos jogok közé pedig, még az októberi diploma szerint is, az országgyűlésnek jogi törvények kizárólagos alkothatási joga kétségkívül tartozik; mely jognak midőn 0 Felsége nov. 5-én sérthetienségét biztosította, egyszersmind az azon jog főtárgyául szolgáló törvénykezési rendszer átalakítását is kizárta s eltiltotta. — Egyszersmind a Curiához intézett hason tartalmú kéziratában hozzá tette 0 Felsége „Rendithetlen akaratunk, ezen múlékony intézkedéseket, mihelyest ezt a rend helyreállítása lehetővé teszi, megszűntetni, s k. Curiánk bírói illetőségét teljes épségében vissz aállitani." Ezzel természetesen az, hogy a Curia illetősége ne csak vissza ne állitassék, hanem a kir. tábla feldarabolása által még inkább csonkitassék — merő ellentétben állana. Ugyanott O Felsége azt is rendeli: „Hogy a kir. Curia s törvényhatóságok hivatásukat az országbírói értekezletnek általunk szentesitett határozatai szerint í'élbenszakadás nélkül teljesítsék." Ezen pont az or. bírói szabályok legfelsőbb szentesítése iránt minden kételyt kizár; mert azokat szentesitetteknek maga 0 Felsége nyilvánitá. Ezzel van szoros öszhangzásban 0 Felségének 1861 dec. 11 kelt k. kir, leirata a Curiához a bélyegszabályok érvénye iránt; melyben 0 Felsége világosan nyilvánítja: „Az idézett bélyeg törvény jövőben is kötelező erejű, az ideiglenes for. birói) törvénykezési szabályokban foglalt határozatoknak fent art ás a mellett." És Ő Felsége 1862 okt. 9-i leiratában a hitbizományok iránt kibocsátott szabályozást azzal is indokolja ,,Mi iránt tüzetes intézkedések az ideig 1. törvénykezési szabályokban nem foglaltatnak" mi szinte az id. sz. érvényét biztosítja. — Hasonlag az 1862 okt. 11 kelt s a Cnriai ítélet hozatalra kellő biró számra vonatkozó kir. leiratban is 0 Felsége egyenenesen az id. szab. érvényére hivatkozik, midőn rendeli: miután az ideigl. törv. szabályok következtében számos előbb más biróságokhoz tartozott jogi ügveknek felebbvitel utjáni elintézése kir. it. táblánkra ruháztatott stb.-És igv, mellőzve valódi alap törvényeinket maga az októberi diploma, s az azután kelt kir. leiratok, tehát 0 Felségének magának legmagasabb nyilatkozatai adtak biztosítást arról: hogy a nemzetnek ősi jogi törvényhozási kiváltsága épségben hagyatik — hogy a Curia v;sszaállitatik s teljes illetőségi hatáskörében fentartatik : bogy a törvénykezés rendezése és a municipalitás megyei ősi szerkezet módosítása az országgyüsésnek tartatik fenn: s különösen arról is, hogy az or. birói szabályok szentesitetteknek tekintendők. És ha mindezen világos s határozott fejedelmi szentesítések ellenében, jogrendszerünk mégis az or. gyűlésen kivül alakitatnék át; mondják meg minekünk, nem i itattatnék-e meg gyökereiben a bizalom a fejedelmi szó irányában? nem gyöngitettnének-e a hit alapjai a jog s törvények iránt? nem tétetnek-e ingadozóvá azon erkölcsi kapocs, mely a nemzet s k özhatalom közt kell hogy létezék? ki számították-e az illetők azon roppant erkölcsi bajokat, sőt veszélyeket, melyek ily ellenmondásokból okvetlenül keletkeznének? Vagy azt hiszik a hatalom biztos lehet anyagi alapokon is, minden jogtámasz s erkölcsi alapok nélkül? És ily előzmények mellett lehetőnek tartanák a nemzetteli kiegyezést, melynek egész jövője s lehetősége csak a kölcsönös bizalomban, s a szentesítések iránti hitben rejlhet? Vagy nem tartják szükségesnek a békés kiegyezést? Azonban azok, kik az 0 Felsége által annyiszor biztosított alkotmányos jogaink ellenében, az oktroyt igazolni törekszenek, azt allitják, hogy azzal az októberi diploma le nem rontatik, meg nem sértetik, mert az csak provisorium leend, s véglegesen az iránt határozni, az or. gyűlésnek feníartva leend." Ezt mi puszta sophisinának nyilvánitjuk. Mert ha a jogi törvényhozás, még az okt. diploma folytán is, or. gyűlésünk jogköréhez tartozik ; akkor az a felett rendelkezni jogosult, akár az a kormány által egyes esetekben fentartottnak nyilvánitatik, akár nem. — Ha pedig azon fentartásban, mintegy az oktroynak az or. gvúlés előtti igazolandása rejlenék, akkor az a parlamentáris életben szokásos i n d e m n i t y b il 1 eszméjét tartalmazná; mi azonban ily oktroyra távolról sem alkalmazható, miután helye csak rendkívül sürgős esetekben lehet, midőn a kormánynak azonnali intézkedése elkerülhetlenné válik. Ily sürgősség pedig egy egészen uj tkezési szervezet behozataláról, a létező összes jogrendszer átalakításáról,még soha egy alkotmányos államban sem állitatott ; miután ily rendszer változtás rendkívüli sürgősséget soha sem képezhet. De — folytatják az oktroy hivei, — ezen oktroy annál kevésbé képezhet közjogi sérelmet, minthogy az előbbi századokban a korona — illetőleg tanácsosai — sokszor tettek ily jogi intézkedéseket és szentesítéseket az or. gyűlésen kivül. Az igaz, mi is ismerünk ily merész közjogi sérelmeket. De tudjuk azt is, mikép ily sérelmek ellen or. gyűléseink mindig tiltakoztak 5 valamint tudjuk azt is, mikép mint Angliában a legfontosb, a nemzeti szabadságotbiztositó chartákra ily önkényszerüsérelmek vezettek; ugy hazánkban is azok idézték elő az 17-10 i s 1790-i alap törvényeinket, melyekben a fejedelem a nemzetnek jogosultságát a törvénvek alkotására, változtatásárastb. szentesitette s esküjével biztosította. Tudvánaztis, mikép átalános érvényre emelt jogelv az, bogy az ujabb törvények az előbbi tények érvényét megszüntetik. Azt mondják továbbá: a magyar igazságszolgáltatásiul kívüli bajokban szenved, hiányos, lassú; a kereskedelmet, hitelt tőn kre teszi stb. stb. miért azt haladéktalanul gyökeresen át kell alakítani, és osztrák lábra állítani. Nézetünk szerint, ha a magyar ór. gyűlés összehívás tása évtizedekre czéloztatik (feltéve ha az lehetséges is) elhalasztatni; akkor annak van némi értelme. De ha áll az, mit 0 Felsége múlt napokban nyilvánított, hogy az alkotmányos élet nálunk is 1 egk ö z e 1 e bb megkezdetik, akkor a fentebbi okoskodást a lehető leggyöugébbnek s legalaptalanabnak nyilvánitjuk. Mert ez esetben, az or, gyűlés rendelkezési joga érvényre lépvén, az egész oktroy szervezés csak időre, tán csak néhány hónapra történnék; a legvalószínűbb levén,