Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 50. szám - Az israeliták öröködési joga, különösen keresztények után - végrendelet nélkül. 3. [r. ](Vége.)

Pest, ISO5. péntek június 30. 50. szám. Hetedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, 4 Tartalom : Az israeliták öröködési joga, különösen keresztények után—végrendelet nélkül. III. — Jogeset. (Vége). — Az uj sajtó rendelet. (Vége). Az israeliták öröködési joga, különösen keresztények ntán — végrendelet nélkük^vége). III. Azok,kik az israeliták keresztényekké lett rokonaik utáni ab intestato öröködési képességét tagadják; az israeliták egymásközti házassági kapcsolatának szilárdságát 9 jogerejét vonják kétségbe ; és azt állítják, hogy az áttérés folytán az áttért fél s vér rokonai közti rokonsági kötelék megszakad, s igy megszűnik a jogalap, melyen az abintestato öröködhetés nyugszik. A mi a házasságot illeti, az israeliták közti ebbeli kötelék jogereje s érvénye minden vitát s kételyt kizár. Az viszonos megegyezésen alapul, melyet mint valódi szerződést érvényesnek kell tekinteni, mihelyt az arra kiszabott formaságok, ünnepélyességek megtartattak. E formalitások lehetnek kevesebbek s egyszerűbbek a ke* resztényekénél; de ez nem lehet ok attól a házassági érvényt megtagadni, valamint már a puszta polgári szerződésen alapuló házasságok is érvényeseknek tekintetnek; és miután az állam, az erkölcsiség, jogbiztosság, s józan öröködési rend érdekében, rendkívül érdekelve van, hogy a szabad együttélési viszonyok elhárításával, a rendes házassági kötelékek biztositassanak s fentartassanak.1) — Nincs is az állam törvényhozásokban ezen iránynak semmi nyoma; sőt intézkedéseik épen az ellenkezőre mutatnak; midőn átalában az israeliták közti házassági viszony t oly szilárdnak s oly jogerejünek tekintik, hogy azt még az egyik házastársnak keresztény hitrei áttérése által sem tekintik felbontottnak és megszüntetettnek; sőt még azt sem engedik meg, hogy az áttérő fél annak felbontását követelhesse.2) Azt his?zük, már maga ezen tény, világos jelensége annak, mikép az állami törvények az áttérés által az israeliták közti vérkapcsolatot, melynek főforrásául épen a házassági kapcsolat szolgál — megszüntetettnek nem akarják tekintetni. 1) Ez érdekekből még a szorosan vett pogányoknak életviszonyaik is, mint házasságok az állam védelmében részesitendők, kik közé pedig a héberek nem sorolhatók. ,,A u c h die Heiden — mond korunk egyik legjelesb jogtudósa — können in der E h e lében, und der Staat hat diese Ehezu schützen wiedie C h r i s 11 i e h e." Bluntschli: Deutsches Privatrecht. II. $ 147. 2) így a porosz L. Recht 3 -érint „In so weit als der Unterschied d. Religion von Anfang an ein Ehehindernis ist (keresztény s nem kereszt, között) in so fern giebt ein Ehegatte, durch Veranderung seiner bisherigen Religion (tehát p. o. áttérve a keresztény hitre) dem Anderen (tehát a zsidónak) rechtmássigen Anlas auf die Scheidung zu klagen." (II. Th. 1. Tit. S 715). Tehát az áttérés magától még fel nem bontja, hanem csak jogot ád az elválási keresetre. Hasonlóan az eljegyzésnél is ,,Religionsveránderung giebt nur dem andern Theil, nicht aber dem Verándernden, ein Recht zum Rücktritt." (II. 1. tit. § 108.). Még világosabban fejezi ki ez elvet az osztrák p o 1 g. t k ö n y v „Durch den Uebertritt — mond — eines jüdischen Ehegatten zur christlichen Religion wird die Ehe nicht aufgelöst." (§ 136). így a Szász 1863-ilu cod 1744. §. H e s s e n i cod. terv 78. art. Azonban, mellőzve, mikép mindig kábaságnak fogjuk tekinteni, ha a vallásos meggyőződések s egyházi szertartások a vérkapcsok lét feltételéül tolatnak fel, — azonkívül a törvények oly intézkedéseket tartalmaznak, melyek egyenesen is a vérségi kapcsolatnak az áttérés általi fel nem bontása mellett bizonyitanak. Ilyen az nevezetesen, mikép a jogtudomány által épen ugy,J) niirr a törvényhozásoktól is átalában elfogadott szabályként az apai hatalom minden jogkifolyásaival feuta rtatik azon gyermekek felett is, kik a keresztény hitre tértek át; továbbá az áttért szülő héber vallásban megmaradt gyermekeit ki nem tagadhatja; azok életfentartása s ellátása iránt gondoskodni tartozik, valamint a nevelésükre vonatkozó összes jogokat is gyakorolja, különbség nélkül, ha a gyermekek lennének is az áttértek.*) Ezek a rokoni kapcsok fentartásának kétségtelen bizonyítékai, mert különben a gyermekek áttérésnél nem hagyatnának az apai hatalom alatt, az apának nevelési s rendelkezési joga gyermekei személye s vagyona körül el nem türetnék, és nem érvényesítetnék a ki nem tagadhatás, mit csak a szorosb vérségi kötelék indokolhat. És ezek elegendők lehetnek czáfolatára azon nézetnek, mintha a kérdéses áttérés folytán az israeliták s keresztényekké lett rokonaik közt a rokoni kapcsok széttépetnének, s igy az ab intestato öröklés alapjai lerontatnának. Még különösen a héber jogról kell megemlékeznünk, mely magánjogi szabályokat is tartalmaz s nevezetesen az örökjogról egészen sajátságosakat. Az azonban, mint már emiitettük, a zsidók kivételes jogállapotja által nyervén érvényesitést; ezen érvényét elvesztette, midőn a kivételesség megszüntetett, midőn azt a zsidókra nézve is valódi jogállapot váltotta fel, a jogegyenlőség jogi kifolyásaival. Ez természetes is, mert a héberek a köztörvények minden honpolgárt megillető jogosultságaiban részesitetvén, kell, hogy az azokat egyaránt kötelező törvényeknek is alárendeltessenek. Ez a jogegyenlőség szükségképi következménye, és az állam fönség egységének szoros kívánalma. Innen jelenleg átalánosan elfogadott jog elvül szol3) Mittermaier: Privatrecht. I. S. 335. B e c k: Das Judenrecht; Terlinden: Das Jundenrecht S. 82. Steinacker: Brauns. Privatrecht S. 455. sat. Gotthelf: Historisch — dog* matische Darstellung der rechtlichen Stellung d. Juden in Baiern 1851. *) Igy rendelkezik a p o r o s z L. R. II. 2. $ 79. 85. a 2. öröködés s kitagadásra nézve 399-411 §§. s az 1803. nov. 21. s 1825. aug. 17. felvil. rend. Szász 1863-iki cod. 2575. §• Ez a fraic zi a törvények lényegéhez tartozik p. o. code civ. 727. Igy a Hesseni codex terv mind az apai hatalom (tit. III. 38. art.), mind a kitagadási jog tekintetéből (I- 116. art.) Zürichi polg. tkönyv 2042. S-sat. Az a u s t r ia i tkönyv itten is elmaradt az ujabb európai előhaladottabb törvhozásoktól, midőn 768. §. a kereszténységtőli elszakadást kitagadási alapul elfogadta. 50