Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 49. szám - Az israelitak öröködési joga, különösen keresztények után - végrendelet nélkül 2. [r.]

202 A német nép 1848-ki chartája hason jogegyenlőségre törekedett, az israelitákat politikai jogosultságokra nézve is egyenlősítvén.1) E charta a későbbi gyászos reactió folytáu, mely Poroszországban még jelenleg is nagy mérvben dühöng, nem valósulhatott; de azon jogegyenlőségi elvet több ujabb német törvényhozások elfogadták, így a sz ás z országin kivül a hanoverai (1848. sept. 5. törv. 6. §.), badeni (1849. febr. 17. art. 2.), porosz (1850. alkot. 12. cz.,2) oldenburgi (1852. alkot. 33.), Coburg-góthai (1852. alkot. 34. §.), Schwarzburgi (1849. alkot. 19. §.), Reuss (1852. alkot. 34. §.). E szabadéi vüség annyira ment, mikép több államban a zsidók — keresztények közti házasodás is megengedtetett: igy Braunschweigbau 1848-ban, Veimárban 1823-ban, Hamburgban 1851 ben, Meklenburgban 1813 —17-ben; Holsteinban dispensátió mellett.;{) — Különben a legtöbb német államban a közhivatalokból, ügyvédségből, választásijogokból még mindig kizáratvák— messze esve Frank s Angolországtól,*) hol ezen jogokat akadály nélkül élvezik, a társalom minden hátránya nélkül. Nevezetes haladás ellenben, mikép a középkori balitéleteken 5) alapult bizalmatlanság a zsidók erkölcsi jellemük iránt megszűnvén, s erkölcsi hitelük elismertetvén, azon, főleg a törvénykezésre vonatkozó jogi korlátok is, melyek ama bizalmatlanságon alapultak,") megszűntek. Pótesküjök; keresztények elleni, vagy keresztény végrendeletek melletti tanúskodásuk;") kereskedői könyveik hitelessége teljesen el fogadtatik;8) szerződéseik érvényére — mint régente — hatósági közbejövetel nem követeltetik; keresztények elleni követeléseik keresztényekre cedáltathatnak ;fl) mindennemű tkezési eszközöket használhatnak sat. Az ezeknél előbb létezett korlátok eltávolitattak, nem*) Az 1848. decz. 21. G r u n d r e c h t e 4. § igy szól: „Durch d. religiöse Bekenntoiss wird der Genus d. bürgerlichen u. Staatsbürgerlichen Rechte weder bedingt, noch beschránkt." 2) A porosz 12. cz., mely az 1847. törv. a zsidókra nézve még kedvezőbbé tette, igy szól: ,,Der Genus der bürgerlichen und Staatsbürgerl. Rechte ist unabhángig von dem religiösen Bekentnisse." Az 1863-iki s z á s z tk. 51. §. ugy az osztrák 39. $. — mint fent 2. jegyz. láttuk csakis magánjogilag szentesitik a jogegyenlőséget. Valóban nem oly szabadelvüség, mely reánk lenézéssel tekinthetne, vagy a mely az oszt. codexet, mint némelyek akarnák, mintául ajánlhatná. 3) A szász, osztrák, porosz tk. nem engedi. Az osztráknak ismét egy kirivó ellenhaladási jelleme. *) Angliában csak a régenség, ir helytartóság, s lord cancellárság van kivéve. G n e i s t I. 558. s) Ilyen p. o. mintha vallásuk a keresztények elleni hamis esküt megengedné, mi rég alaposan meg van czáfolva. Wolf: Über Juden eid ; Weiss : Archiv d. Kirchenrechts-Wissenschaft. I. S. 166. stb. 8) W al t e r jogtudósként azon okból, mert a jogtársulat s közösségből tényleg ki voltak zárva. System d. Privatrechts. S 78, sat. Rechtsgeschichtell. 431. 7) Würtenbergben a Schacherek kivétetnek, kiknél e képességükre nézve a tszék esetenként határoz. Németországban e képességet a Reichskammergericht már egy pár század előtt elismerte ; különben tisztító esküvel kellett a gyanusságot magoktól eltávolítani. H i 1 le b r a n d : Privatrecht. I. S. 113. Struben: Rechtliche Bedenken. III. 67. *) Porosz L.Recht II. $ 587. Vürtemb. $36, Német keresk. tk. 34. 35. SS ") E korlátok alól azonban a kereskedői, iparüzleti követeléseik, szerződéseik, váltóik már régebben is kivétettek. G o s n e r : csak Olasz s Franciaországban, hanem a német államokban is. Mind oly tények, melyek a zsidók s keresztények közti jog különbségek megszűntére, a köztüki jogegyenlőség valóságára mutatnak. A magánjog terén, mint emiitettük átalában mindazon jogok, melyeket a keresztények élvezhetnek, a zsidóktól sincsenek megtagadva. A kivételek, melyekről fent enilékezénk, csak csekély jelentőségűek, melyek nem a jogosultság lényegét, hanem csak annak alkalmazhatását, valósithatásának módosithatásait érintik.1) Maga az ipargyárüzleti jog mindenütt érvényben van. A földbirtok, ingatlanok szerezhetése rendesen minden állam2) törvényei által szentesitetett. Az arróli végintézkedhetés, vagy annak örökség utjáni megszerezhetése sehol sincs kizárva. Öröködési jogak iránt átalában sehol sem léteznek többé kétségek. És pedig e magánjogok számukra nyitva állanak mindenütt, tekintet nélkül arra, váljon a szerzési alkalom keresztények vagy hitsorsosaik irányában nyilik-e meg számukra. Az ujabb kori jogtudomány alapján, melyet a törvényhozások is követnek, semmi kétség ezen birtok szerzési s öröködési jogképesség alapossága s indokoltsága iránt;3) miután ezek nélkül az irányelvül elfogadott magánjogi egyenlőségnek semmi értelme sem lenne ; e jogok a magánjog rendszernek legjelentékenyebb factorait képezvén. E jogokat kizáró korlátokat csak akkor lehetne érteni s feltételezni, ha a magánjogi egyenlőség az israeliták irányában nem léteznék. Ellenben a most már mindenütt érvényre emelkedett magánjogi egyenlőségük, a végrendeleti, öröködési jogképességet szükségkép magában foglalja. Azok, kik az israeliták kérdéses öröködési s különösen a keresztények utáni ab intestato öröklési jogképességét tagadni hajlandók, kiváló fontosságot helyeznek a héber házassági kapcsolatra s arra alapitott családi jogviszonyokra— mint oly jogi tényezőkre, melyektől függ a vita tárgyát képező ab intestato öröködhetés. Ez okból azokat tüzetes fejtegetés alá veendjük. Jogeset. Nagyváradi F. Lajos, ugyancsak nagyváradi D. Jánossal, F. Józseffel és M. Ferenczczel 1862. márt. 5-én bizonyos téglagyártási vállalat felett egy társasági szerződést kötött, mely szerint F. Lajos a téglagyártáshoz egy telket adni s 1000 frtot a vállalatba beruházni, D. János szinte telket, és egyszersmind ez, — valamint F. József, és M. Ferencz részint munkával, — részint más segélylyel a vállalathoz járulni köteleztettek. A társas szerződés időtartama 1862. nov. l-ig szólott, a mely időben a haZur Lehre von d. Vertragén zwischen Juden u. Christen 1844. E i c h o r n : Privatrecht. S. 244. sat. W al t h e r: System d. Privatrecht. $ 79. J) Igy p. o. Würtenbergben az, hogy a földbirtokot csak 3 évi gazdálkodás után adhatják el, mi a földekkeli csereberélés meggátlására hasznosnak mutatkozik. Mohi: Würtenberg. Staatsrecht I. S. 526. Igy Badenben, Bajornál a czéhek, iparegyletek tagjai nem lehetnek. — Ily kivétel Porosznál a patronatus s hasontermészetü jogok; Würtenbergben s Porosznál a Scbacherkedés gátolása. 2) Meklenburg képez egy kiváló kivételt. 3) Mitterniaier: Privatrecht. I. $ 117. Richter: Jus matriruonii I. $ 1.