Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 49. szám - Az israelitak öröködési joga, különösen keresztények után - végrendelet nélkül 2. [r.]

Pest, 1865. kedd június 27. 49. szám. Hetedik évfolyam. TŐRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom : Az israelitak öröködési joga, különösen keresztények utánAz israelitak öröködési joga, különösen keresztények után — végrendelet nélkül. II. A héber nemzeti jog — mint előbb kifejtettük — az israelitak kivételes, ugy szólván jog s törvényen kívüli helvzete által idéztetvén érvényre; természetes, mikép azon törvényhozási intézkedések, melyek a jogegyenlőség valósitására.irányozvák, s a melyek a kivételes jogállapotok megszüntetésére vezetnek, a héberjog érvényének megszűntét is magok után vonják; mi már magában is érvényen kivül helyezi, azon sajátságos jogszabályokat s korlátokat, melyek a héber jogban, bizonyos vallásos irányeszmék folytán, a magánjog s különösen az öröködési jog tekintetéből is fenforogtak. Azon kivül a jogegyenlőség érvényesítése közvetlenül is működik azon jogi korlátok eltávolítására, melyeknek súlya, különösen a magánjog terén, az israelitákra oly sokáig s oly jogtalanul nehezedett. Es ezen jogegyenlőség különösen azon elv,melyet korunk szabadelvű haladása s tiszta jogérzete uralomra emelt, s mindinkább érvényre juttat. Ezen jogegyenlőségnek kifolyásai pedig a következő, az állam törvényhozások által már átalánosan elismert elvek: hogy a magánjogok élvezete a vallástól s ennek külön féleségeitől nem függ, nem feltételeztetik; hoay kül ö n ö s en a magánjog szempontjából a héberek és keresztények közti jogi különbségek nem léteznek; hogy a h é b e r e k, e gész en a közpolgári törvények alá helyeztetvén, a magánjog kedvezményeit s javadalmait birják s élvezhetik. Hogy ezen jogelvek, melyek szerint a vallásnak, és pedig különösen a zsidók irányában is, nincs s nem lehet befolyással birni a magánjogok élvezhetésére, egyedül igazságosak, a jog igényeinek egyedül megfelelők, ez iránt alapos kétség többé fen nem foroghat. — Ha bármely állam, a .jogállam' nevére igényt tart, mit napjainkban már egy állam sem akar mellőzni, akkor az nem nézhet el kebelében néposztályokat, melyek ,jogon' kivül lennének helyezve, mi okvetlenül előállna, ha valamelyiktől még a magánjogok elnyerése is elvonatnék. — Világos ellenmondás, ha a vallás mint a földön kivüli tárgyakra irányzott lelki sugalmak s meggyőződés kifejezése — a társalom földi érdekű viszonyaira vonatkozó jogosultságok feltételévés mérlegévé alakitatik. —Az ellenmondás annál nagyobb, minthogy az állam történet tanúságaként, az egyház, mely egy államban uralkodóvá lett, s mint ilyennek hivei, nem jogalapok, hanem részint a véletlen, részint az önkény tulnyomósága folytán, a legtöbbjogoknak egyedüli birtokosaivá emeltettek, — ugyanaz egy másikban majdnem jogonkivülivé tétetett; mi már magában megszünteti a jogosultságok mérlegézésének minden biztosságát s állandóságát, mi pedig a jog fogai- ' •végrendelet nélkül. II. — Jogeset. — Az uj sajtó rendelet.—Hív. tudniv. mától elválhatlan. Nem feledhetve, mikép a társalom rendeltetésével összeférhetlen, hogy egyes osztályok, melyek a közterhekben, s hazafiúi kötelességek teljesítésében részt vesznek, a jogokból, melyeket a többi osztályok élveznek, kizáraattssanak. Ezek az okok, miért azon jogegyenlöségi elv átalános elismerésre s érvényre emelkedett, ugy hogy átalánosan uralkodó elvül szolgál: mikép a magánjogok vallás különbség nélkül, minden osztályra— tehát a zsidókra is — k i t e r j e d n e k,1) csak azt véve ki, ha bizonyos jogélvezetekre nézve az állam törvényei kivételt tettének2) mi egy némely magánjogokra nézve csakugyan még mindig előfordul. A közjogot illetőleg a jogosságot egyedül kielégítő szabadelvű kifejlődés annyira még nem haladt; a politikai, községi jogok számosb államban szinte megadattak ugyan az israelitáknak is; de ez még mindig csak kivételek közé tartozik,3) mit a jogosság s társalmi érdekek szempontjából nem lehet eléggé nem sajnálni. E téren tehát szabályul az szolgál: hogy a politikai jogok csak ott s csak annyiban illetik meg a héber vallásuakat, hol s a mennyiben azok a törvényekben külön mint őket is illetők kijelöltetnek.*) A franczia törvényhozása jogegyenlőség érvényesítésében itten is legnagyobb haladást nyilvánít; midőn a jogegyenlőséget az israeliták irányában, nemcsak a magánjog, hanem a közjogi jogosultságokra nézve is teljes érvényre emelte; megengedve a keresztényekkeli házasodhatást is, mi mellett fontos társalmi érdekek harczolnak. ])Mittermaier — korunk egyik legnagyobb jogtudósa — ekkép fejezi ki: Das Juden Verhaltniss hat sich so gestaltet, das man von d. Gleichheit d. Juden u. Christen in Bezúg auf die gem. bürgerlichen Rechte als Regei ausgehen kann, und darum nur Beschránkungen so weit eintreten, als sie durch Gesetze begründet sind. Grundsiitze d. gera. Deut. Privatrechts. I. § 117. P hil ipps : Grundsatze d. Privatrechts. 1817 I. 345. H i 11 e b r a n d: Privatrecht. I. $31 Bluntschli; Deutsches Privatrecht. I. § 29. 2) Ezt kimondják az ujabb törvényhozások világosan : Az 1863-iki 9 z á s z codex 51. §. „Die Verschiedenheit d. Religion udes Standes begründet in der Regei keine Verschiedenheit d bürgerlichen Rechte."Az osztrák 39. §.: Die Verschiedenheit d. Religion hat auf die Privatrechtc keinen Einflus, ausser in so ferndiesesdur-chdie Gesetze insbesondere angeordnet sind." Ugyan ezt mondá ki aporosz 1847. jul. 23. törv is. M.Oesfeld. Preussen in Staatsrechtlicher Bez i e h u n g. Breslau, 1858. S. 94. A bajor 1851. törv. 1. §.: Alle Ausnahmsbestimungen, welche bezüglich d. Verhaltnisse der is raelitischen Glaubensgenossen zu d. Christen in Ansehung d. bürgerl. Rechtes bestehen — sind aufgehoben." s) G e r b e r : System d . deut. Privatrechts, Jena 1860. $ 45 ') M i 11 e r m a i e r : Privatrecht I. § 117. 49