Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 46. szám

1 88 Úrbéri jogeset. A telki hiányok s felesleg zsellér telkek kérdéséhez. Herczeg Schaumburg Lippe Vilmos György dárdai uradalma Karancs község ellen az illető uriszék előtt a község határának úrbéri rendbeszedése iránt 1821. májusban pert indított, mely azonban közbeszóló ítélet elleni felebbezés folytán az 1838. jan. 19-én kelt mtörvszéki Ítélettel az időközben hatályba lépett 183 2/6. évi törvényekhez képesti átalakítás, illetőleg felszerelési eljárás végett visszautasittatott; — ezen anya perbeni perbeszédekből csak az emeltetvén itt ki, hogy alp. község a felperesileg egyedül rendezésre irányzott eme perben egyszersmind az 1816. évben történt tettleges felmérés és uj felosztás ellen is tett kifogást. 1839. decz. 2-án az uradalom a pert az 183%. törvény szabályai szerint meginditá, mely szóváltásilag is befejeztetvén: 1846. évi márt. 21-én az uriszék és ugyanazon évi május 6-án a megyei törvényszék is érdemleges Ítéletet hozott. A helytartótanácsnak 1847. évi 2403. sz. intézményével azonban ezen per több rendbeli pótlások végett visszaküldetvén: folyamatában fennakadt. 1851. jun. 2-án és folytatólag azon évi aug. 16-án ugyancsak az uradalom az akkoriban fenállott cs. kir. mt örvszéknél a közlegelő elkülönítése iránt is kezdett pert, de ez is befejezetlen maradt, 1856. máj. 17-én ezen per az időközben felállított pécsi cs. kir. urb. törvszékhez származtatván át, annak az előzmények kérdésébeni tárgyalása folytában a fentebb előhozott rendezési s tagositási anyaperek is csatoltattak, s egyszersmind alp. község részéről az urb. faizás haszonvételének szabályozása is kérelmeztetett, mire az úrbéri törvszék 1856. szept. 9-én 341. sz. a. hozott ítéletével a legelő elkülönítés megengedhetőségének megállapítása mellett azon perek együttes tárgyaltatását és elintézését kimondotta, alp. községet azonban a fáizási haszonvétel iránti kérelmétől elütötte. 1859. május 10-én beadott keresettel azonban a község az erdei haszonvételek szabályozását külön s ünállólagis követelvén, fokozatos fölebbvitel utján a cs. kir. legfőbb urb. törvszék 1860. máj. 5. 88. sz. a. ennek is helyt adott. 1857. jun. 2-án felp. uradalom külön keresettel az uradalmi birtok tagositását is kérte, melynek — az előkérdésbeni tárgyalásnak azon hó 24 én történt előrebocsátásával — 1857. jul. 3-án 604. sz. a. szintén hely adatott. Ezután a még megkívántató felszerelési munkálatok beszerzése elrendeltetvén : beérkeztükkel azok szabályszerüleg meg is hitelesíttettek. Felp. uradalom az érdemleges keresetlevelet 1859. febr. 11-én adta be, mire a perbeszédek befejeztetvén, 1859. oct. 7-én a per be is csomóztatott. Az eljáró urb. törvszék azonban még pótló tárgyalást találván szükségesnek, ez is utólagosan és pedig részben az időközben illetékessé vált alispányi bíróság előtt tartatott meg. Erre felp. 1863. jun. 13-án uj kiviteli keresetlevelet nyújtott be, s ebben részletes tagosítást, illetőleg cserét is hoz tervezetbe; — a maradvány földekre nézve annak előrebocsátásával, hogy a község II. osztályú és igy egy telek illetősége 35 holdat tesz, a telkesek kezén levő azon felüli, a IX. és XV. a. kimutatásokban foglalt birtokokat az urb. ny. par. 8. §. illetőleg a kármentesítési ny. par. 10. §-ához képest általok megváltatni kéri. A zsellérek illetőségére nézve, miután azt az 1832/6. törvény 150 • ölre szabta, az ezen felül birt mennyiség nálok meghagyandó ugyan, de miután a beltelki feleslegtől régi idők óta bért fizettek, az idézett ny. par. 13. §-hoz képest, a fizetett bérnek 10 évi átalány szerinti megváltását kéri megalapittatni. Legelőül felp. 69% telkes, 80 zsellér, ref. lelkész és tanitó s rom. kath. tanitó s igy összesen 812|8 telek után 4 holdjával 325 holdat ajánl az általa nevezett düllőkben, végre az erdő illetőségre nézve felp. az erdei becsühöz képest telkeokint 1M* holdat ajánl. Alp. község ellenbeszédében felperes tagositási keresete ellen kifogást tesz, s a tervet különben sem fogadhatja el, miután a szerint jó legelőért s rétekért rosz földeket kapna, ha tagosításnak hely adatnék: alperes község azon tervet kérvén elfogadtatni, hogy az uradalom a malákai réteket, a Kács faluba vezető utig tagositaná nagy erdejéhez, s helyette mostani cseri düllőjét — előbb azt rétté alakítván — adná által az úrbéreseknek. — Alp. község a telkeseknél 14867/, 00 hold maradványföld létezését beismeri, annak váltságára késznek is nyilatkozik, s csak a fizetési határidőt kéri 10 évre kiterjeszteni. A zselléreknél állítólag találtató felesleget illetőleg azonban tagadja, hogy azoktól régi idők óta bért fizetett volna, s állítja, hogy 1848-ig csak 18 gyalog napot szolgáltak s 1 frt füstpénzt fizettek. Ezt igazolja az urb. táblázat, melybe csak ezen úrbéri tartozás van bevezetve, de igazolják az uradalmilag kiadott s becsatolt zsellérkönyvecskék is, melyekből láthatni, hogy e bér csak 1848 óta s pedig minden szerződés vagy megállapodás nélkül teljesen az uradalom önkénye szerinti összegben változólag fizettetik. Minthogy pedig az 1832!6 törvény a zsellér telkeket állapotukban meghagyandóknak, s csak jövendőre azok minimumául 150 • ölet rendelt, — minthogy továbbá felp. uradalom a zsellér telkek utáni váltságot már az álladalomtól megkapta, s igy 1848 óta illetéktelenül, s törvényellenesen szedte a bért, őt a váltság iránti kérelmével elutasitatni, egyszersmind az illetéktelenül felvett s a 4. 5. sz a. felszámított, s a végrehajtásig még netán fizetendő összeg és kamatainak visszafizetésében elmarasztaltatni kéri. Előadja továbbá alp hogy az urb. állományból az J. a. hitelesités tanúsítása szerint 1 Y4 telek hiány létezik, miután e szerint 1 V4 telek után 1816-tól — 1834-ig vagyis 19 évig illetéktelenül tett szolgálatokat, s adózásokat, azokat magának megtéríttetni kérte. A legelőre nézve alp. kiemeli, hogy 1/l telek mivelésére 2 vonó marha s ennek számára 2 hold legelő szükséges, igy tehát 1 telek szükséglete 8 hold. Az erdőre nézve alp. kifogást tesz az ellen, hogy a szakértők 40 évi turnust vettek számitások alapjául, holott 40 év alatt vágható erdőt nevelni sem lehet — tekintve a határbeli erdők 2735 holdnyi kiterjedését, 4 holdat kér telkenkint, s pedig nem a tervezett részből, hanem az úrbéri földjeik mellett elnyúló nagy erdőből. A válaszban felp. alaptalanokuak mondja a tagositási terv ellen tett alperesi ellenvetéseket, mert az egyenérték nemcsák az osztályzatok ugyanazonossága, hanem parificatio által is eléretik. A maradvány földeket illetőleg felp. keresetéhez ragaszkodik, mert a kérdéses beltelki fölöslegek nem úrbériek, s érettök 2 frt fizettetett bérként 1836-ig, e bérösszeg azóta a földértékének növekedésével szinte felemeltetvén, s ez mint köztudomású tény, bővebb igazolásra nem szorul. A telkeseknél lévő maradványok utáni váltság lefizetése idejének bíróilag leendő meghatározásában megnyugvását jelenti. Az l1/^ telek hí ány ára megjegyzi, hogy az úrbéres birtok jelenleg az, a mely 1816-ban kiméretett. Már pedig az uj felmérés a 702/4 telek illetményét s még felesleget is kitüntet, az 1 V4 telek hiányt tehát alperes nem vitathatja mindaddig, mig ezen uj felmérési okmányok hitelességét meg nem dönti. A legelőre nézve czáfolván az alperesileg ál-