Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 46. szám

Pest, 1865. péntek június 16. 46. szám. Hetedik árfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom: Tanulmányok törvénykezésünk terén. — Úrbéri jogeset. — Kur. ítéletek. — Hív. tudniv. Tanulmányok törvény kezesünk terén. II. A polgári per.*) Busbach Péter ügyvéd úrtól. A pert bevezető eljárás, t. i. a kereset indítása, idézés, megjelenés, szóval: mindazon előteendők, melyek valamely vitakérdés tárgyalását megelőzik, most mióta a váltótörvény ide vonatkozó rendeletei szigorúan alkalmaztatnak, kellő szabatosságra emelkedett, s e részben csak azt ohajtanók: bárha a polg. biróságok átalánosan nagyobb súlyt fektetnének a magyar eljárás azon okszerű rendelkezésére, hogy az idézett félnek a kereset tartalma az idéző orgánum által élőszóval is megmagyaráztassék. Kívánatossá teszik ezt a különböző nemzetiségi viszonyok s az írás és olvasásban még sok helyütt előforduló járatlanság. Sok oldalról felmerül a postautjáni kézbesítés kivánata, mely — állítólag — az eljárást gyorsítaná. Erre megjegyzem, hogy a tisztviselők vagy községi elöljárók általi idézés természetesebb és gyakorlatiabb ; részint mert legtöbb esetben ugyanazon törvényhatóság törvényszéki határozatait kézbesitik, melynek ők maguk felelős orgánumai, — és mert egyik törvényhatóság egészen más viszonyban áll a másikhoz, mint egy egészen különálló administrationalis ágat képező hatósághoz, minők a postahivatalok; egyszersmind egymáshozi viszonyuk s közvetlen összeköttetésük a felmerülő visszaélések megszüntetésének gyorsabb elintézését biztosítja, mint a postai reclamátiók utjáni eljárás. Volt eset, midőn a pesti váltó éskeresk. törvszék egy fizetési meghagyást csak öt hó után kapott v i ss z a a p o s t á r ó 1 azon értesítéssel, hogy a czimzett fél fel nem található. Az eddigi eljárás szerinti idézés sokkal gyakorlatiabb és biztosabb mint a posta utján eszközlendő. Az idézés törvényesen eszközöltetvén, beáll az eljárás : 2-ik stádiuma, t. i. a védelem : A védelem két phasison megy át; egyik: a per folytathatóságának előfeltételeit és a perutját, —a másik: az é rd e m e t tárgyazza. Az elsőhöz, törvénykezési szabályaink szerint az illetőség és az eljárás módja tartozik. Az illetőség kérdésére azonban eljárásunk csak az ir ásb el i pereknél van tekintettel, a mennyiben e kérdést tárgyazó kifogásait az alperes az ellenirat beadására kitűzött határidő első felében teszi meg. Ekkor külön tárgyaltatik a főügytől, s külön felfolyamodással élhetni az ezen kérdésben hozott határozat ellen. (Id. törvkez. szab. 76. §.). — A szóbeli eljárásoknál nincs külön ügy*) Az I. sz. értekezés ,Csödtörvénykezésünk hiányairól' ezen jeles szakképzettségű tagjától a pesti ügyvédi karnak — '. lapunk 1864. évi 61—62 számaiban jelent meg. Szerkut e kérdés felett, hanem az az érdemmel együtt tárgyaltatik, ha kellő időben megtétetett az ellenvetés; s az e részbeni határozat is a főügyben hozandó Ítélettel kapcsoltatik össze. Másik előkérdés a per u t. Ez törvénykezési szabályainkban nincs tisztázva. Sok más kérdésben is tapasztaljuk ezt; mert eltekintve a törvkezési szabályok szerkesztésében sok helyütt mutatkozó technicai hiányoktól, zavartságtól: az egyes anyagok feldolgozása körül is gyakran találkozunk egyes befejezetlen tárgyakkal, melyek mintegy csak hiányos öreg vonásokban vannak oda vetve, mi által többféle magyarázatokra, és igy a zavar növelésére szolgáltatnak alkalmat. De térjünk vissza tárgyunkhoz. A perut kérdése — mint emlitém — hiányosan van feldolgozva. Törvénykezésünkben a sommás eljárás utján hozott véghatározatok jogi következményeikre nézve igen lényegesen különböznek a rendes szó vagy Írásbeli uton hozottaktól. E részben tehát a perut kérdésére nézve is szoros szabályok és éles megkülönböztetések volnának szükségesek, s nem kellene e kérdést sem a birói önkénynek, sem a felek kényelmének feláldozni. — A sommás szóbeli eljárás alá tartozó esetek az 183%. 20 és 1840. 11. t. czikkekben, ugy az ideigl. tkez. szab. 53 §-a s egy 1863. sept. 19-én kelt 12,848 számú udvari rendelvényben meghatározvák ; mégis ha az alperes csak némi oly kifogást is emel ez ügyut ellen, mely kifogás az ügyet csak lekevesbé is complicálni látszatik: azaz id. tkez. szab. 46 §-a alapján rendesen leszállitatik, holott e § nem is a sommás, hanem a rendes szóbeli pereknek rendes írásbelivé változtatására vonatkozik. — Hozzá járul ehhez az, hogy alperes az ügyut leszállítására emelt kifogásokat 10 eset közül 9-ben azután végkép elejti. Szigorúan fentartandó volna teháta sommás eljárás mind azon ügyekre nézve, melyek akár a törvény, akár a felek egyessége által lettek erre utasítva. A leszállítás elleni felfolyamodás nem vezet czélhoz, miután vele az vész kárba, mi sommás esetekben a legfőbb, t. i. az — idő, mely a kielégitetést gátolja. De magát e jogorvoslatot is sok helyt megtagadják a felektől a tkez. szab. 46 §-ának második pontja alapján, habár az sommás ügyekre absolute nem vonatkozik. A rendes szóbeli pereknek írásbeliekké átváltoztatása ellen a külön felíolyamodásnak nincs helye. Ez ellen alig lehet kifogás, miután semmi oly különbség ezen két eljárásban hozott határozatok joghatályára nézve fen nem áll, mint a sommás uton keletkezettek és rendes uton hozottak közt; s idő tekintetében sem forog fen oly lényeges különbség, miután a rendes szóbeli perekben is rendszerint otthon dolgoznak a felek, s a kész jegyzőkönyvekkel jelennek meg. (Végeköv.) 46