Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 2. szám

8 266 frt 70 kr. s járulékai iránti perében Ítéltetett: A keresetbe vett összegnek behajtásával felperes az ./• a. felmutatott irattal, Papanek Halász Katalin részéről világosan megbízatván, ugyan felperes ezen behajtásnak perutjáni eszközlésére is felhatalmazottnak lenni tekintetik. A per érdemét illetőleg, miután alperes a s/. a. felmutatott még 1859 évi aug. 5-én kelt, tehát az akkor életben volt ptk. hatálya alatt kiállított okiratnál fogva magát arra kötelezte, hogy néhai gr. Beleznay Károly és neje Majthényi Emilia tartozásából eredő 300 frt egy részét t. i. 254 pfrtot, ha ezen tartozásra nézve a hitelező a pilisi ingóságokra vezetett kielégítési végrehajtástól eláll, 1860 évi sz. Mihály napjától kezdendő, évenkinti 50 frt. rátákban kifizeti; miután alperes azt, hogy ezen egyességet Kovács József ügyvéd közbenjárásával Papanek Halász Katalin irányában kötötte, a történtek körülményes előadásával önként beismeri, miután alperesnek a fizetési kötelezettségre nézve tett azon ellenvetése, hogy aratálisfizetési kötelezettséget csak azon kikötés mellett kötelezte, ha a tartozás másik felére Kovács József kiskorú gr. Beleznay Pál gyámjával Füredi Lajossal ki fog egyezni, ez azonban meg nem történt, bírói tekintetbe azért nem jöhet, mert a 2/. a. lekötelezettségben ily feltététel alperes részéről kikötve nincsen, a 2-iksz. a. felmutatott egyszerű elismerése Kovács József ügy védnek azonban, miután ennek kiállítására lett meghatalmazása felmutatva nincsen, a nélkül pedig egy harmadik részére már megszerzett jogról le nem mondhatott.E szerint köteles alp. felperesnek, mint Papanek Halász Katalin megbízottjának, a keresetbe vett összegből, a*; 1860 évi szt. Mihály naptól 1864. évi január 7-ig azaz a kereset beadásáig járó 50 frt évi rátokból összesen 200 pftot vagy is 210 o. é. frtots a rátáknak fizetésük napjától a kielégitésig számítandó 6% kamatját és 24 frtra mérsékelt perköltségeket, 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe alatt megfizetni, s ekképen az e. b. Ítélete megváltoztatván, a periratok stb. (1864 nov. 30-án 7088 P. sz. a.) 6. Mihalovics Demeternő Lányi Petronellának Mihalovics István és érdektársai e. örökösödési perében ítéltetett: Felperesnő, Mihalovics Demeter hagyatékához tartozó Nvárad területében 372 sz. a. fekvő ház felének 1/5 részére támasztott igénye iránt, a volt cs. kir. nvárndiorsz. tszék által 1860 nov. 17-én 5728 sz. a. kelt és jogerőre emelkedett végzés által, a per rendes útjára elutasittatván, és e szerint a hely szinelés alkalmával eszközlött telekkönyvi bekebelezésnek jogczimét igazolni tartozván, ennek igazolása, miután felperesnő örökösödési és egyességből származó jog czimen indul, az eljáró biróság illetőségéhez tartozván, és a közös érdeknél fogva, de az alapon is, minthogy kiskorú Mihalovics Krisztina meg nem jelenése által, alp. társainak védelméhez csatlakozott, az ítélet ezen alperest illetőleg is vizsgálat alá vétetvén, miután felp. 1840 mart. 1-én kelt 1 sz. a. házassági szerződés által, részére biztosított törvény szerinti örökösödési joga iránt, a 2 sz. a. 1833 deczemb. 31-én kelt egyesség 2-ik pontjában oda nyilatkozik, hogy a nváradi házba beruházott szerzeményéből, és az ezüstből semmit el nem fogad, és az összes egyéb szerzeményből egy gyermek, illetőleg */5 részszel, mint szabad rendelkezésű tulajdonával megelégszik, miután ezen nyilatkozat, tekintve azon körülményre, hogy a felidézett egyesség 2-ik pontjában a kozszerzemény a közös massa számadásaiban előforduló bevételeken felül, ezüstben, és a kérdéses házba befektetett 2000 frtban állónak mondatik, hogy ezen szerződés 3-ik és 4-ik pontjában a lakás fejében 250 frt és a tartás fedezéséül a ház jövedelmének */5 része leköttetik, az ezen házra nézve lehető igényéről lett lemondásnak tekintendő lenne; miután az alperesek által B. a. felmutatott okmány tartalma szerint ezen ház amúgy is öröklött vagyonkép tűnik fel, és ebben felperesnőnek leszármazó örökösök fenlétében öröksége amúgy sem lenne, igénye tehát sem az l-ő sz. házassági szerződés, sem a 2-ik sz. egyesség alapján, meg nem állhatna, a később 1857 jul. l7-én Mihalovics Istvánnal és Györgyei egyszersmind Krisztina nevében kötött, szinte 2 sz. a. pótegyesség, melyben a kérdéses fél háznak l/5 része tulajdonába bocsájtatik, azon oknál fogva, mert a nevezett szerződők kifogás alá nem vett kiskorúságuk miatt, terhes szerződésre nem léphettek, figyelembe nem jöhetne; mindezeknél fogva felperesnő keresetével a perköltségek kölcsönös megszüntetése mellett elmozdittatik, alperesek felperesnőnek a telekkönyvbőli kitörlését szorgalmazó, ez útra amúgy sem tartozó kérelmükkel külön útra utasíttatván. Az eljáró e. b. Ítélete ekkép megváltoztatván, a periratok stb. (1864 decz. 2-án 9550 P. sz. Elő.: Masire vics.) 7. Schmidt Istvánnak mint kiskorú gyermekei gyámjának özvegy Schmidt Eberhardtné született Oberndorí Erzsébet, mint kiskorú gyermekei gyámja elleni perében Ítéltetett: Az ujitó felperesnek azon kereseti kérelmét illetőleg, miszerint néh. annya szül. Sutter Margit által 1852 mart. 7-én Budán tett szóbeli végrendelet alapján, az örökhagyónak összes vagyona néki mint gyermekei természetes gyámjának megítéltessék, aze. b. általhozott elutasító ítélet, minthogy a nevezett végrendelkező, végrendelkezését az által, hogy összes vagyonáról, mely az apai vagyonba beruházva volt, még éltében tettleg máskép intézkedett, megváltoztatta, helybenhagyatik. Mi azonban az e. b. Ítéletnek azon részét illeti, miszerint néh. Smidt Jánosné Sutter Margit közös anya után maradt hagyatéki javakra nézve az ujitott alperessel, mint néhai férje Smidt Eberland örökösei képviselőjével az egyenlő örökösödési jog az apai javakra nézve megálapittatatik, és a közös anya halálától számitandó haszonvételek ujitó fesperesnek megítéltetnek; tekintve hogy sem az alapperbeli, sem az ujitó — keresetbeli kérelemnek tárgya a törvényes örökösödés alapján megteendő osztály, s az időközbeni haszonvételek nem voltak; s az apai vagyon külön úton tárgyaltatott, sigy az eljáró megyei törvszék Ítéletében a kereseten túlterjeszkedett : ugyan az e. b. Ítélet fentebb kijelelt részeiben megsemmittetik, és ujitó felperes, a közös anya után ni törvényes örökösödési igényeivel, külön útra utasittatik. — Eszerint az e. b. ítélete részben helyben hagyatván, részben megsemmittetvén, a perköltségekre nézve pedig érintetlenül hagyatván, az iratok stb. (1864. decz. 1. 6790 P. sz. a. Elő. Sarlay.) Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. —Előfizetési ár helyben és vidékre egész évre 8 frt. — félévre frt — negyedévre 2 forint ausztriai értékben. — S z e r k e s z t ő i s z á 11 á s Belváros, A 1 d u n a s o r-kalap utcza szögletén 1. sz, Nyomatott resten 1865. Kocsi Sándor által (Erkövy, Galgóczj és Kocsi nyomdájában.) (Hsl-piacz és aldunasor sarkán, 9. sz.)