Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)
1865 / 45. szám
Pest, 1865. kedd június 13. 45. szám. Hetedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom : A megyei s kir. városi törvényszékek telekkönyvi hatóság. — Jogeset. — Kur. Ítéletek. — Hiv. tudniv. A megyei s kir. városi törvényszékek telekkönyvi Preyer János törvényszéki ülnök úrtól Az e honban uralgott osztrák jog-rendszer megszűntével 1861. évben felújult magyar bíróságok szervezeténél hiányoljuk némelyekben a szoros egyöntetűséget, mi jelesen a megyei s kir. városi törvényszékek telekkönyvi hatóságára vonatkozó eljárásban tűnik fel. Vannak t. i. megyék s kir. városok, hol a telekkönyvi ügyek ellátása végett a volt cs. kir. törvényszékek példájára küliin telekkönyvi tanács, vagy osztály, külön iktató s kiadóhivatallal alakult; de vannak olyanok is, hol ily külön osztály nem szerveztetvén, maga a törvényszék rendes ülésein intézi el a telekkönyvi ügyeket is. Eme különböző szervezet; az országbírói szabályok 126. s következő szakaszai elmagyarázása; a telekkönyvi eljárásról értekező szakmunkákban is előforduló ama állítás s magyarázat, miszerint az ingatlan javakra irányzott végrehajtási árverésnek a felemiitett szabályok nyománi folyamata a törvényszékek telekkönyvi osztályának teendőiül hozatik föl; számos törvényszék azon szokása, mely szerint ingatlan jószág elárverezése iránti intézkedéseiben jellemzőleg mint „telekkönyvi hatóság" lép fel; mindezek tán összehathattak a törvényszékek telekkönyvi hatósága felül oly eszmék előidézésére, melyek törvénykezési rendszerünk szellemével meg nem egyeznek. Találkozunk t. i. tekintélyes helyeken is azon állitmánynyal, hogy telekkönyvi ügyek jogérvényesen csakis atörvényszékek telekkönyvi osztályában intézhetők el, s ez ügyek sorába az országb. szabályok 126-ik s következő szakaszai vonaláni eljárást is számítják. Könnyen érthető, mikép ez állítmány magától oszszedől ott, hol telekkönyvi külön osztály nem is létezik, így már aztán az emiitett állítmány csak oly törvényszékekre nézve számolhat némi figyelemre, hol telekkönyvi osztály fenáll. Atalában a szoros értelemben vett telekkönyvi ügyeknek, mint például bejegyzések, kiigazítások, átíratásoknak a telekkönyvi osztályon leendő elintézése czélszerüségét nem akarjuk' tagadni; de feltétlenül ezt sem fogadjuk el. Hivatkozunk ebbeli nézetünk igazolásául Temesvár városa törvényszékére, a hol sem külön telekkönyvi osztály, sem külön iktató hivatal nincsen, s a telekkönyvek pontos vezetése teljesen éretik el. Azonban e soraink feladatául egyedül a fenébb érintett állítmány rövid fejtegetését tűztük ki, mely szerint az orszb. szab. 126. s következő szakaszai nyománi eljárás a törvényszékek telekkönyvi osztályának jogköre alá tartoznék. E fejtegetésre pedig indittatánk főleg azáltal, mivel legújabban egy megyei törvényszéknek ingatlanokra intézett s eszklzlött végrehajtási árverése felbiróságilag azon indokból is meg lőn semmisítve : Mert a peraz e fejtegetés tárgyául vett állítmány nyomatékos támpontot látszik nyerni. E kérdés tárgyalásánál tehát elsőben is megjegyezzük, mikép már maga a szellem, mely az országbírói értekezletet átlengte, s a vezéreszme, melyből kiindult, alig sejtetheti, miszerint az értekezletnek csak szándoka lett volna is, a megyei törvényszékektől, reájok ruházván a telekkönyvek bíróságát is, alkotmányos attribútumait elsajátitni, s ezek némelyikét telekkönyvi osztályuknak, miről azonban a szabályok egy szót sem mondanak, tulajdonitni. Hiszen a 27. szakasz tanúsága szerint beszervezésüket sem illette meg. Az elmélet ösvényén pedig bírálván a kérdést, kétségtelen, miszerint több más dologbeli cselekmények s >'rába az ingatlan javak elárverezése is tartozik. S ez elvet fogadta el az 1853. febr. 16-án kelt, s különösen a magyarországi cs. kir. bíróságok jogkörét szabályozó cs. nyílt par. is, melynek 49. szakasza igy hangzik: „Minden dologbeli cselekmények, úgymint: leltározás, becslés, a zárgondár bevezetése, ingatlan javak elárverezése, s a végrehajtási árverésnél kinyert vételár felosztása a birtokbiróságokhoz tartoznak." Sőt, ama nyilt parancs 47. §-a, birtokbirós ágokul a megyei törvényszékeket s járásbíróságokat j elölvén ki, érinti, hogy arról, mily telekkönyvek a törvszékek, s milyenek a járásbíróságok által vezetendők lesznek, a nyílvánköny vek iránti rendszabások határozandják meg. A telekkönyvi intézményt hazánkban honosító későbbi rendelet pedig ez elveken csorbát nem ejtvén; kiderül, hogy a telekkönyvi bíróság iránt fenállott rendezkedés ideiglenes volt, s hogy e biróság rendszerileg a birtokbiróság jogköre alá helyeztetett. így hát elleneink állítása az eltávolított rendszer elveivel merően ellenkezik. De nem gyámolittatik az az országbírói értekezlet által sem. Birtokbiróságnak a 35. §. által megyékben az állandó törvszék jelentetvén ki, félreismerhetlen, miszerint a fennebb elősorolt dologbeli cselekmények jogköréhez tartoznak, pedig annál bizonyosabban, mert a felidézett szakasz szerint azzá az 1848. 9. 11. törv. czikkek alapján is jelentetett ki. Eme szakasz határozott értelme mellett, abból, mert a telekkönyvi intézményre is figyelmez, lehetlen levonni azt, hogy a megyei törvényszék birtokbirósága annyira lett korlátolva, hogy a végrehajtási árverés eszközlése ezentúl csupán mint telekkönyvi bíróságot illesse. Nem azért, mert reá a 146. szakasz által a telekkönyvek birósága is ruháztatott át, gyakorolja a birtokbiróságot; hanem azért, mert ez utóbbi azt rendszerileg már illette. Ezeken a 126. s következő szakaszok mitsem változtattak. Midőn ezek azt rendelik, hogy a végrehajtási biró, ha a végrehajtás alá vont ingatlan javak többbekeblezéssel terhel vék, habár különben a per rendes birája volna is, s végrehajtási iratok telekkönyvi osztályának j a periratokat a telekkönyvi hatóságnak áttenni tartozik, át n e m t é t e 11 e k. S ime e megsemmisítési eset folytán e telekkönyvi hatóság alatt épen a törvényszéketértik, KS* Mai szamunkhoz lapunk július— deczemberi előfizetési ive van mellékelve. "^3J 45
